Galgóczi Ágnes az interjúban kifejtette, elsősorban járványügyi szempontokat vesznek figyelembe, amikor szigorító intézkedéseket javasolnak amik persze nem csupán az esetszámokat vagy a kórházban kezeltek számát jelenti. Mint mondta, figyelembe kell venniük a vírusra vonatkozó adatokat is, azt, hogy milyen súlyos a betegség lefolyása, az érintettek hány százaléka kerül intenzív osztályra. Ezeket az arányszámokat tudniuk kell ahhoz, hogy megállapítsák, mennyire fogja leterhelni az egészségügyi rendszert, ha csak enyhébb korlátozások vannak érvényben.

Hirdetés

Hozzátette, jelen esetben azt láthattuk például, hogy a brit vírusmutáció terjedt leginkább a közösségben, ami egy dominánsabb vírusváltozat. Ezen túlmenően ismerni kell a tesztelési kapacitásainkat, illetve a lakosság viselkedését. Tudni kell, hogy aki beteg, valóban jelentkezik-e az orvosnál, tesztelésre kerül-e, illetve betartja-e a járványügyi szabályokat. Mivel a koronavírus nyolcvan százalékban direkt módon, emberről emberre terjed, kulcskérdés, milyen hatékonysággal és milyen protokoll szerint végezzük a kontaktkutatást.

A vírus mutálódásával kapcsolatban elmondta: a vírusok valójában nagyon egyszerű lények, egyszerű felépítéssel. Emiatt tudnak könnyen alkalmazkodni a változó környezethez. Például egy gyógyszeres kezelésre is ellenállóvá válhat egy nagyon gyors változtatással a genetikai állományában. A legjobb példa erre az influenzavírus. Tudjuk, hogy influenza ellen minden évben védőoltásban kell részesülnünk, és hogy más a védőoltás összetétele, mivel minden évben más az a vírustörzs, amely az adott szezonban a járványt okozza – tette hozzá.

A teljes interjú a Magyar Hírlap honlapján, vagy IDE kattintva olvasható.

Korábban írtuk