Háború a határon
Fokozódó agresszivitással támadják Magyarország déli végeit az illegális migránsok. Az áradat folyamatosan nő, a térségben lassan mindennapos a fegyverropogás. A Demokrata helyszíni riportja.
Feltűnő a nyugalom Magyarkanizsa központjában. A megvilágosító apokalipszis idején, 2015-ben és utána is évekig tele volt a városháza előtti park migránsokkal, akárcsak a környező üzletek. Akkor sokat panaszkodtak a helyiek, főleg az asszonyok, akik még nappal is csak félve mertek kilépni az utcára. Most egyetlen idegent sem látni itt.
– Kanizsa ma is beleesik a migránsok tranzitútvonalába, de most nem állnak meg itt – magyarázza Bús Csaba, a helyi József Attila Könyvtár vezetője. – Főként taxikkal mennek a határra, a hatóság nem tesz semmit, pontosabban nem tud mit tenni. Itt a migránstaxizás problémáját még nem próbálta rendezni az állam.
Persze ha elég erős egy település közössége, és kiköveteli az államtól, hogy szabadítsa meg a migránsoktól, akkor megjelenik a rendőrség vagy a csendőrség, és kitolja az idegeneket a környező erdőkbe. A településen csend lesz, csak néha jelenik meg egy-egy jövevény a boltokban, hogy aztán degeszre tömött szatyrokkal térjen vissza a csoportjához. De ettől nem oldódik meg a probléma. Az elhagyott tanyák, a hétvégi házak veszélyben vannak. Az átcsörtető idegenek nemcsak lelakják, de gondatlanságból sokszor fel is gyújtják őket. Magyarországon is, de erről majd később…
Idegenek a kispadon
Horgoson már tömegével tanyáznak az illegális migránsok. Még csak el sem bújnak. Nincs miért, a szerb hatóságok nem törődnek velük… Hangosak, magabiztosak az idegenek, zeng a község általuk megszállt vége az ordítozásuktól.
– Honnan jöttetek? – szólítunk meg egy huszonévesekből álló triót, amelyben egy bizonyos Juszuf lehet a vezéralak, gyakran szólnak oda neki más, arra igyekvő migránsok.
A fiatalemberek marokkóiaknak mondják magukat, állításuk szerint Olaszországba tartanak megélhetési okokból. Nemigen hiszünk nekik. Arcberendezésük alapján afgánnak tippeljük őket, másrészt Marokkóból Olaszországba a Földközi-tengeren át vezet az út, ugyan mit keresnének itt, a balkáni vonalon? Amikor eláruljuk, hogy magyar újságírók vagyunk, távoztunkban többször is utánunk kiabálnak tört angolsággal: Hungary not good, Hungary problem! Magyarország nem jó, Magyarország probléma! Magunkban kifejezetten örülünk, hogy az illegális migránsok így érzik…
Itt, az idegenekkel teli utcában sokan ücsörögnek a betonkerítésénél, mások az utca elején levő kisbolt előtt csoportosulnak. Egy népesebb csoport egy helyi porta előtt kvaterkázik az ott lakó tizenévesnek tűnő cigány lánykákkal. Ahogy továbbindulunk, bepillantunk az FK Horgos jobb sorsra érdemes futballpályájára. Groteszk módon mindkét fedett kispadon illegális migránsok üldögélnek. Talán nem is tudják, de már megy a nagy meccs, ők pedig a cserére várnak. A népek és kultúrák európai cseréjére.
Ropognak a fegyverek
A jelenlegi szerb–magyar határtól alig három kilométerre található Martonosról, amint a helyi nagy élelmiszerbolt pénztárosnője mondja, nemrég egy éjjel eltávolították a rendőrök az illegális migránsokat, de ettől még senki sem nyugodott meg, hiszen a falu környéki erdőben több százan tanyáznak rendszeresen. És lövöldöznek.
– Nemrég automata fegyverből tüzeltek! Jól ismerem ezt a hangot, katona voltam, ma is tartalékos százados vagyok – mondja egy hatvanas martonosi férfi.
– Gazdálkodik a családunk, a földjeink nem messze vannak az erdőtől. Pár napja este miközben a kukoricát locsoltuk, mi is hallottuk a fegyverdörgést. Nem érezzük magunkat biztonságban, ki tudja, mire képesek ezek – mondja keserűen egy martonosi asszony. Ő is megemlíti, hogy a szerb állam részéről hiányzik a határozott fellépés, errefelé is bátran, fényes nappal és következmények nélkül furikázzák a jövevényeket a taxik. És nem csak a hivatalosan is személyszállítással foglalkozók.
Martonos első emberét, Horváth Gergelyt harcos férfinak tartják a térségben. Néhány széplélek támadja, vádolja, pedig…
– Alig három kilométer ide a határ. Hullámokban jönnek az idegenek, a Bánát felőli erdőben tanyáznak, egyszerre négy-ötszázan is, ott várnak az átjutási kísérletekre. Jól kijönnek a Koszovóból idetelepedett muszlim hitű cigányokkal, akik tíz eurókért kalauzkodnak nekik, és kettőért adják a teli vizespalackot, amit a központban levő közkútnál töltenek meg ingyen. Nemcsak víkendházak bánják mifelénk a migránsok jelenlétét, de a gyümölcsösök is. Tönkreteszik a fákat, halat lopnak a halászoktól, juhot a pásztoroktól. És meglepő ügyességgel, szakszerű kötésekkel veszik le az áramot a kinti vezetékekről, hogy feltölthessék a drága telefonjainkat – magyarázza a polgármester.
– Többször előfordult, hogy az illegális migránsok elemeltek valamit az élelmiszerboltból, vagy felnyitottak egy-egy konzervet az árupolcok között, és ott mindjárt meg is ették. Persze fizetség nélkül – sorolja tovább Horváth Gergely.
Hogy pár dinárról van szó csupán? Legyen az bármennyi, az ilyesmi nagyon irritálja a helyieket, ők nem így élnek, őseik 1237-ben alkották meg a falu címerét. Amúgy alapos a gyanú, hogy a kis tolvajlásokkal inkább a hatalmukat fitogtatják az illegális migránsok, semmint az éhségüket csillapítják. Egy martonosi kisbolt tulajdonosa ugyanis azt mondja, látni, hogy szépen el vannak eresztve pénzzel. Nem nézik az árat, viszik a Milka csokoládét, a Coca-Colát, a Marlboro cigarettát.
Belgrád nem szól
Martonos már az invázió kezdetén az események középpontjába került. Egy migránssimogató szervezet megszállta például a település főterét, ott agitált. A polgármester kiszoríttatta a kártékony társaságot, kapott is érte rendesen az ártalmatlanítottak szerbiai elvtársaitól. De kiket is pártolnak a gyakran Soros-finanszírozott NGO-k szerte Európában? Meglehet, a feladatot végrehajtó aktivisták maguk sem tudják. Régi tapasztalat ugyanis, hogy a migránsok eldobálják az irataikat, titkolják a kilétüket. Itt, Martonoson szabadult meg fényképes tunéziai jogosítványától például egy bizonyos Ben Mehen. Örök kérdés, hogy vajon miért fizet valaki sok ezer eurót az embercsempészeknek, miért vállalja a kényelmetlenségeket, ha valóban segítségre szoruló menekült, akinek nincs titkolnivalója, és akár törvényesen, vízummal is bekopogtathatna Európába.
– Most sokkal aggasztóbb idegenek jönnek, mint 2015-ben. Csupa életerős fiatal férfi – fonja tovább a gondolatot Horváth Gergely. – Sokkal szervezettebbek is. Kifigyelték, hogy mikor vált szolgálatot a magyar őrnaszád a Tiszán. Tíz-tizenöt percről van szó csupán, ám ezalatt számos gumicsónak felúszik magyar területre. Elektromos motorjaikat még közelről sem igen hallani.
De vajon miért nem tesznek semmit a szerb hatóságok?
– A rendőr, a katona csak utasításra cselekedhet. Ha nem kap parancsot, akkor nem cselekszik – szögezi le Horváth Gergely. Hozzáteszi: – Besoroztak a délszláv háború idején, jól ismerem a fegyvereket. Nem volt nehéz megállapítanom, hogy ami kilóg az egyik nálunk felbukkant illegális migráns hátizsákjából, az egy Kalasnyikov csöve. Éjjelente bandaháborúk fegyverzajától hangos az erdőnk.
Támadnak
Megkönnyezi a magyar ember az egykor szép kereskedővárost, Szabadkát. Főleg most. Sok a nagyon messziről jött hívatlan idegen az utcákon. Közülük leginkább pakisztániakat, afgánokat látni, többen az arrafelé használatos, jellegzetes ruhát viselik.
– Mennek, mint a csorda, nem ismernek semmilyen közlekedési vagy együttélési szabályt – mondja egy helybéli gyógyszertáros, akinek a patikájában gyakran vásárolnak ezt-azt a migránsok.
Itt, Szabadka mellett, a makkhetesi erdőben történt július elején az a lövöldözés, aminek következtében egy iráni meghalt, többen pedig súlyosan megsebesültek. A helyiek abban bíztak, hogy az ezt követő, kivételesen határozott csendőri fellépés nyomán ilyen nem fordul elő többet. De nem így történt. Augusztus végén ismét lövések dördültek az erdőben, ahol több ligettűz is fellobbant az illegális migránsok miatt. Bár az elterjedt nézet szerint az embercsempészbandák rivalizációja miatt dörögnek a fegyverek, a csempészek rálőttek a kiérkező szerb rendőrökre és csendőrökre is. Mert az erőt és hatalmat demonstrálni kell!
A szabadkai esetek kapták a magyar médiában a legnagyobb publicitást, de a jelekből azt látni, hogy ott a fegyver a migránsok, illetve a csempészek kezében mindenütt, végig a határvonalon. Magyarország megerősítette a kerítését, megemelte a magasságát, és betömte egy Dunához közeli szakaszon eddig technikai és természetvédelmi okokból hiányzó mintegy 15 kilométeres rést a védelmi rendszeren. Az idegenek feldühödtek, minap Ásotthalomnál meg is támadták odaátról a megerősítésen dolgozó elítélteket és az őket felügyelő büntetés-végrehajtási dolgozókat.
Ez a sokadik eset volt már. Idén január 1. és augusztus 30. között, mint az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletétől megtudtuk, 190 támadás érte a határvédőket, és 121 esetben rongáltak meg járműveket és egyéb eszközöket.
Nagy Sándor ásotthalmi mezőőr szerint most a nagy számok törvénye dominál. Egyszerre több helyen, a korábbinál sokkal nagyobb csoportokban ostromolják meg a kerítést az illegális migránsok. A határvédők képtelenek egyszerre öt-hat, egymástól amúgy is távolabb eső pontra azonos erőt küldeni. Itt elkapnak egy csapatot, odébb átjut kettő. És aztán már csak az úgynevezett mélységi felderítésben bízhatunk. Van olyan rejtett vadkamera a magyar oldalon, amely egy éjszaka húsz migránscsoport mozgását is felvette.
Hogy miért Ásotthalom és környéke a legkedveltebb áttörési szakasz a migránsok, illetve az embercsempészek számára? Többek szerint azért, mert itt a közelben fut az 55-ös út, amit gyorsan el lehet érni a határt átlépve. Ott, illetve az út körüli erdőkben már várják a migránsokat a csempészautók, hogy meginduljanak velük a nyugati határ felé. Hány kocsi jut el a fővárosig? Nem tudni pontosan. De a helyzet komolyságára utal, hogy néhány napja Budapesten egy migránsokat szállító kisbuszból kidobtak egy holttestet a Ferenc körúton. Amúgy az 55-ös, illetve a Duna másik oldalán futó 6-os úton, sőt, az ország nyugati felében is sorozatosan szenvednek balesetet, borulnak fel a migránstaxik. Volt olyan éjszaka, amikor 50 csempészautót is észleltek a magyar hatóságok az ásotthalmi térségben.
Nő a feszültség
Számos videófelvétel bizonyítja, hogy eszkalálódik a helyzet. A jövevények kővel, létrával, fahusángokkal dobálják a határkerítés járőrútján haladó magyar rendőrkocsikat, de magukat a gyalogos járőröket is. Nem csak a csempészek, hanem általában a dühös betolakodók. Hogy is kiabálták Horgoson? Hungary not good! Hungary problem!
Nagy Sándor szerint már az is megesett, hogy odaátról átlőttek az illegális migránsok, illetve a csempészek a magyar oldalra. Mások állítják, egy ízben közvetlenül a magyar katonák feje fölé lőttek éles lőszerrel. Majd ráfogták a fegyvert a járőrre, és azt kiabálták angolul: legközelebb a fejedre célzunk! Hamarosan szolgálatba állnak a határvadászok. Ez akár öröm is lehet, de több helyi polgár is tart attól, hogy ha a határvadászok bevetésével stabilizálódik a védelem, a migránsok és a csempészek még dühösebbek lesznek.
Az 55-ös úton az M5-ös autópálya felé haladva összetört furgonra leszünk figyelmesek az egyik erdei bekötőútnál. Szélvédője betörve, lámpája kitörve, a vezetőfülke kibelezve, rendszám sehol. Megtudjuk, hogy ez a csempészautó nemrég rohant fának a sofőr nagy igyekezetében. A kocsi oldalán német nyelvű felirat. Valószínűleg ezt is bérelték valahol Bécsben vagy Münchenben. Bevett módszere ez a csempészeknek. Ahogy vizslatjuk a csempészfurgont, füstszagra leszünk figyelmesek. Egy közeli épületből árad. Azaz egy volt épületből. Az Ásotthalom 81. számú tanyából már csak üszkös gerendák, kormos falak maradtak. Az intenzív szagból úgy tippeljük, néhány órával korábban éghetett le az épület. És nem tévedünk, megtudjuk, hogy előző éjjel gyújtották fel az illegális migránsok.
Beljebb óvatoskodunk az erdőbe, hátha újabb információhoz jutunk. Tengernyi szemét mindenütt, a betolakodók nyomai. Két férfi jön szembe, apa és fia, itt laknak az egyik tanyán. Tőlük tudjuk meg, hogy előttünk nagyjából 15 perccel vett föl itt a bekötőúton tíz-egynéhány betolakodót egy csempészfurgon. Lemaradtunk. Ahogy beszélgetünk, egyszer csak félreismerhetetlen dörrenés hallatszik, amit nem sokkal később még kettő követ.
– Ezek nem vadászok – komorodik el az idősebb férfi. – Most nincs vadászidény, egyébként is lezárják a területet, ha vadat hajtanak. Elviselhetetlen a helyzet, már fényes nappal is jönnek-mennek a csempészautók. Ki kellene adni végre a tűzparancsot! – állítja egybehangzóan apa és fia, hozzátéve, hogy az elfogott csempészeknek pedig a szibériai Fekete delfin börtönben lenne a helyük, bérrabtartásban.
Pár perc, és két húsz év körüli illegális migránst pillantunk meg, egykedvűen ballagnak az 55-ös út mellett. Egyikük könnyedén háta mögé hajít egy kiürült vizespalackot. Nem félnek a lebukástól. Úgynevezett sétáltatók, akik csempészkocsiknak adják át a határon átvezetett csoportokat. Meglehet, épp tizenöt perce… Igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, hogy a rendőrök visszataxizzák őket a határhoz és áttegyék a szerb oldalra. Ott pedig kezdődik minden elölről, újabb csoportot kapnak, és azt is áthozzák egy alkalmas időpontban, alkalmas helyen. Mennyit fizet mindezért a csempészszervezet, nem tudni. De ez az egyik legaktívabb, legtöbb ügyességet kívánó beosztás az egész hálózatban. Még egy rendőrautó is elhalad a két sétáltató mellett, de nem áll meg. Ugyancsak sétáltatókra bukkanunk az 55-ös egyik körfogalmánál, két, már harmincas éveiben járó migráns férfira, akik különösebb izgalom nélkül ücsörögnek az útszéli vaskorláton, mondhatni, a kirakatban, várva rendőröket.
Több mint 160 ezer illegális migránssal szemben kellett fellépni már az idén Magyarországon, és még csak szeptember eleje van. Tavaly egész évben rögzített a statisztika 116 ezer betolakodót, és ez is több volt, mint a megelőző öt év összes mennyisége. A helyzet tehát drámai, a nyomás egyre nő. Augusztusban 28 ezernél is több idegent füleltek le a rendőrök, ennyi 2015 októbere óta nem jött egyetlen hónapban. Augusztus végéig 1186 embercsempésszel szemben lépett fel a hatóság, ez közel kétszer annyi, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
És ahogy a dolgok állnak, még nagyobb hullámok indulhatnak útnak Afrikából, Ázsiából. A határvadász-alakulatok felállításával Magyarország fokozza a védelmi erőfeszítéseket. De valószínű, hogy az egyre agresszívabb, már rendszeresen lőfegyvert használó embercsempészekkel és migránsokkal szemben még ennél is keményebb fellépésre lesz szükség Magyarország és Európa védelmében.