A Diplomata-ház a Google térképén
Hirdetés

Hogyha ad absurdum Schulek Frigyes Mátyás-templomát bontanák vissza XIX. századi állapotába, alighanem tiltakozókkal telne meg a Vár. Ám egy környezetébe nem illő, a szocializmus ízléstelenségében fogant épületért, azt gondolnánk legalábbis, nem sokan ejtenének könnyet. Pár tucatnyian mégis ott tüntettek péntek este a Diplomata-háznál. A demonstrációt szervező Huszonkettesek nevű csoport és különböző építészek az általuk „építve rombolásnak” nevezett folyamat ellen protestáltak. Korábban a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége is állást foglalt a ház megőrzése mellett, csak az istenadta nép hiányzott mögülük, merthogy a nyilvános fórumokon keltett hangulat nem ragadt át a fővárosiakra. 

Különösen furcsa, hogy a tüntetők és a témában megszólaló építészek a bontást megelőző társadalmi konszenzus megteremtését kérték számon a döntéshozókon, azt a látszatot keltve, mintha a kommunizmusban bárkit megkérdeztek volna a Diplomata-ház felépítéséről. Ráadásul egy olyan átlagos, tájidegen épületért aggódnak, mely még Vargha Mihály szerint sem különösebben szép: „Nap mint nap sokan megnézik, de olyan revelációt nem okoz, hogy a tervezők nevét firtatná valaki” – írta az építész az Élet és Irodalomban (2001/31. szám), egy különben Jánossy Györgyöt, a tervezőt méltató cikkében. Az egész hisztériakeltéssel valószínű, hogy a kormány ellen akarják hangolni a közvéleményt, csakhogy a fővárosiak nem fogékonyak rá.

Amit szabad Jupiternek

Január folyamán V. Naszályi Márta, a Várnegyed polgármestere is megjelent a tüntetők között, és a Euronewsnak azt nyilatkozta, hogy Magyarországon 1945 előtti épületeket állítanak helyre, ami „veszélyes társadalmi üzenet”, ráadásul „középületeket túlárazva építenek és renoválnak, főként a kevéssé dicsőséges 40-es évek stílusában (sic!)”. A párbeszédes polgármester nyilván nem a Bauhausra gondolt, ám ezzel a megjegyzésével többek között elárulta, hogy nem konyít a művészettörténethez, ahogy a történelemhez sem. Egyébként tudná, hogy azért a ’45 előtti városkép helyreállítása a cél, mert Budapest tönkrebombázása előtt ekkor voltak utoljára sértetlen állapotban az épületek, amelyek különben Trianon előttről, a Monarchia korából származnak. Ám V. Naszályi Márta olyannyira „Horthy-fasizmust” szeretne látni a kerületében, hogy megszólalt még a Deutsche Welle hírhedt budapesti riportjában is, amelyben a Vár és a Kossuth tér felújítását a szélsőséges nacionalizmus bizonyítékaként tálalták a német nézőknek (riportjáért később bocsánatot kért a német közszolgálati csatorna). Érdemes megjegyezni: Berlinben 2020-ban adták át a visszaépített berlini királyi palotát, az 1950-ben felrobbantott egykori császári székhelyet. A második világháború végén rommá bombázott, majd lebontott Berliner Schloss Humboldt Forum néven született újjá, felépítése a német állam legnagyobb szabású kulturális építészeti beruházása volt, és nagyjából 180 milliárd forintnyi euróba került. Persze a birodalmi idők e jelképe miatt nem aggódott a német közszolgálati televízió, sem az I. kerületi polgármester. 

A kommunisták által ideológiai okokból elbontott épületek visszaépítése sem ördögtől való ötlet, Németországban számos példát találunk rá. Ilyen Drezdában a XVIII. századi Kurländer palota, mely a világháborúban szinte teljesen megsemmisült, és romjaiból építették vissza 2006–08 között. Drezdában különben több tájidegen szocialista épületet is lebontottak volna, ám a baloldal műemlékké nyilvánításukat kezdeményezte, hogy megóvják a „boldog, szép napok” emlékét. Nem meglepő, hogy hazánkban is ugyanilyen eljárást kezdeményeztek, hogy megvédjék a Diplomata-házat. De pontosan mi működött ebben az épületben?

Korábban írtuk

A leendő konferenciaközpont a Szentháromság téren

Intim háztörténet

A ház önjelölt védelmezői folyamatosan annak történetére hivatkoznak, és a „helyiek” hozzá fűződő szép emlékeire. Ám ez meglehetősen furcsa hivatkozási alap, hogyha megtudjuk, mi történt az immár elbontott falak között. A Szentháromság tér 4–5. alatt eredetileg álló ház 1944 decemberében dőlt össze bombatalálat következtében, ezért 1971–81 között Jánossy György és Laczkovics László tervei alapján diplomatáknak szánt vendégházat emeltek a foghíjra. A felső szinteken a Diplomáciai Testületeket Ellátó Irodának rendeztek be diplomatalakásokat, a földszintjére a Pressinform költözött be – magyarán az új épületbe befészkelte magát a kádári titkosszolgálat. A nyugati újságírók hazánkkal kapcsolatos tájékoztatása fontos kérdés volt már a pártállam idején is, ezért aztán nem is bízták a véletlenre. Borvendég Zsuzsanna történész kutatásaiból tudjuk, hogy külön titkosszolgálati fedőszervet hoztak létre azzal a céllal, hogy a Magyarországra beutazó publicisták csak ellenőrzött információkhoz juthassanak hozzá, ezt pedig éppen a Pressinform intézte (melyet még a rendszerváltás után (!) is támogatott az állam 12 millió forinttal). Tehát a titkosszolgálat sajtófedőszerve mellé szállásolták el a külföldi diplomáciai küldöttségek másodvonalbeli tagjait, a Belügyminisztérium (BM) által bepoloskázott és bekamerázott szobákba. Vörös lámpa nem világított az ablakaiban, de a BM utasítására diplomás, nyelveket beszélő prostituáltak is dolgoztak benne. Többek között Cicciolina, azaz Staller Ilona fogadta itt az olasz diplomatákat, hogy utána Husika fedőnéven jelentést írjon róluk az állambiztonságnak. Tehát az „Ámor-házként” is működő Diplomata-ház a Kádár-korban, sőt, még a rendszerváltás után is a titkosszolgálat egyik várbeli fészkének számított, majd Burg Hotelként működött a legutóbbi időkig, miközben állapota folyamatosan romlott.

Harmónia

Roger Scruton angol filozófus szerint a várostervezéskor elsősorban arra kell figyelni, hogy az épület odaillő legyen, ne tűnjön ki túlságosan, főleg ha valamely gyönyörű műalkotás mellé tervezik. Márpedig jelen esetben pontosan ez a helyzet, hisz a Diplomata-házzal szemben a Mátyás-templom található. A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány a tulajdonába került ingatlanon a Várnegyed történelmi arculatához, az UNESCO világörökségi környezethez illeszkedő stílusú épületet akar felhúzatni, mert a leromlott állapotú Diplomata-házat nem tekinti az építészeti-történelmi fejlődés eredményének. 

A tervezési feladattal a Rapa Architects Kft.-t és felelős vezető tervezőjét bízták meg. Reisz Ádám hangsúlyozza, hogy az új épület a bombázások előtti házak formáját, stílusát idézi, de nem a rekonstrukciójuk; belső tereiben modern, többfunkciós rendezvényhelyszín jön létre. Az alapítvány leendő tudományos konferencia-központjának látványterveiből kiderül, hogy homlokzata visszaidézi majd az egykor itt álló épületeket, így végre helyreállhat a Szentháromság tér történelmi arculata. Az is biztató, hogy az alapítvány az elmúlt években a Várnegyed két leromlott állapotú, elhagyatott történelmi épületét is rekonstruálta színvonalas módon: beruházásukban újult meg az Úri utca 21. alatt lévő régi városháza, valamint az Úri utca 72. szám alatt, a Kapisztrán tér sarkán álló épület is.