Hirdetés

– Nemrég létrejött a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, amelynek ön lett a miniszterhelyettese. Mi a kormány célja az új tárca létrehozásával?

Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

– Célunk az, hogy a város vagy vidék közötti választás ne életminőségek közötti, hanem életstílus melletti döntés legyen. A települések méretétől és elhelyezkedésétől függetlenül ugyanolyan minőségű szolgáltatások álljanak rendelkezésre az ország minden szegletében. Semmilyen közszolgáltatás, se az iskoláztatás, se az óvodai, bölcsődei, szociális, se az egészségügyi ellátás terén ne legyen különbség vidék és város között. Ehhez olyan gazdasági feltételrendszert is társítani kell, amelyben az ország egyes térségei, járásai között sincsenek nincsenek érdemi különbségek. A minisztériumban összpontosulnak azok a koordinációs és irányító szervek, amelyek Magyarország területi alapú fejlesztéséért is felelnek, és a mindezt támogató európai uniós források célba juttatásáért felelősek.

– Hogy fog mindez technikailag megvalósulni, illetve honnan lesz rá pénz?

– A minisztérium területfejlesztési szakterülete olyan nagy programokat állít épp össze, amelyekkel egy adott térség komplex fejlesztése és felzárkóztatása megvalósítható. Nagyban segíti a munkánkat a tavaly év végén elfogadott területfejlesztési törvény is, amely meghatározza a versenyképesség térségi növelésének főbb szempontjait. Megszervezzük a területfejlesztési szolgálatot, amelynek köszönhetően minden járásban lesz majd olyan szakember, aki egyaránt segíti a kisebb és nagyobb településeket, önkormányzatokat, civil szervezeteket és egyházakat, gazdasági társaságokat, hogy a valódi, térségi jelentőségű fejlesztési elképzeléseiket gyakorlatba tudják ültetni és azokhoz jó minőségű pályázat formájában támogatást tudjanak szerezni. A most induló európai uniós gazdaságfejlesztési támogatások esetében különös figyelmet fogunk szentelni a kis- és közepes vállalkozásoknak. A települési és területfejlesztési támogatásoknál pedig az elmaradottabb térségeknek nagyobb volumenű segítséget irányzunk majd elő, hogy így is gyorsítsuk a felzárkózás ütemét. A még mindig nehézségekkel küzdő régiók sikere ugyanis közös érdekünk.

Korábban írtuk

– A Magyarországnak járó pénzek hazahozatala azonban mintha a különböző alkuk ellenére sem menne zökkenőmentesen.

– A Magyarországnak járó forrásoknak csak kevesebb mint felét hagyta jóvá az Európai Bizottság. Ma már nyilvánvaló, hogy Brüsszel politikai célzatú bosszúhadjáratot folytat hazánk ellen, és ebben használja fel túszként a Magyarországnak, a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak jog szerint járó pénzeket. A 2022-es országgyűlési választásoknak szinte a másnapján, amikor kiderült, hogy a Fidesz–KDNP-szövetség folytathatja a kormányzást, Brüsszelben rögtön behúzták a kéziféket és zárolták a forrásokat. A közelmúltban számos alkalom és lehetőség adódott volna a megállapodásra, de a megegyezés közeli pillanatokban az Európai Parlament baloldali többsége mindig hozott egy olyan döntést, amivel gyakorlatilag megzsarolta az Európai Bizottságot, a bizottság bürokratáit, aminek az volt a végső üzenete, hogy meg ne merjenek állapodni a magyarokkal. Ez egy végtelenül aljas történet, az pedig különösen elszomorító, hogy a magyarországi baloldal európai parlamenti képviselői, Dobrev Klára, Molnár Csaba, Cseh Katalin, Donáth Anna és társaik a Magyarország elleni hadjárat élén állnak. Az egyikük igaztalan levelet ír az Európai Bizottságnak, a másikuk hazugságokkal árasztja el a brüsszeli sajtót, a harmadikuk gazdasági klubok szivarszobáiban látja el hamis információkkal a brüsszeli gazdasági és politikai lobbistákat, azaz mindegyikük a maga eszközével harcol a magyar emberek ellen. Ezért fontos alaposan átgondolni, hogy kik képviseljék a jövőben az országot az Európai Parlamentben.

– Bár az uniós kifizetés akadozik, a tanári béremelésekre, úgy tűnik van fedezet a költségvetésben.

– A tanári béremelés szorosan illeszkedik területfejlesztési céljainkhoz is, hiszen a tanárok városban és vidéken egyaránt erősítik egy-egy térség versenyképességét, megtartó erejét, és ezt anyagi megbecsüléssel is kifejezésre akarjuk juttatni. Első lépésben több mint 30 százalékkal emeljük a tanárok fizetését, jövőre további hússzal, sőt azt is vállaltuk, hogy a következő években kizárólag magyar adófizetői pénzekből a diplomásátlagbér 80 – hátrányos helyzetű térségekben 90 – százalékán tartjuk a tanári átlagfizetést. Miközben a béremelés feltételeinek megteremtésén dolgoztunk, egyeztettünk az érintettekkel, az utcákon viszont baloldali pártaktivisták tüntettek ellenünk. Nonszensz. A tüntetések szervezői közt meghúzódó ellenzéki politikai aktivisták legtöbbjének a tanárok egyáltalán nem is voltak fontosak, csupán politikai karrierjükhöz használták fel őket ugródeszkaként. Érdemes lesz ilyen szemmel nézni majd az ellenzéki pártok európai parlamenti választási listájára: vajon hány, a tüntetések szervezői közül jól ismert név fog szerepelni rajtuk?

– Az elmúlt bő esztendőben jelentősen, több mint ezer fővel bővült a KDNP taglétszáma. Mivel vonzza a párt az embereket?

– A KDNP 2022 őszétől jelentős megújulást hirdetett meg. Azóta nagyon sokan kerestek és keresnek bennünket, mert szükségét érezték annak, hogy a keresztény és kereszténydemokrata értékekért tegyenek a saját környezetükben. Egyre többen látják, hogy a kereszténységet és a keresztény értékeket az egész világon folyamatos támadás alatt tartják. A keresztényüldözés nem csupán a távoli kontinensekre, hanem már Európára is kiterjed, és részeként az ezeréves magyar kultúra is támadás alatt áll. Akiknek fontos a magyarságuk, kultúránk megőrzése, azok közül egyre többen ténylegesen is tenni akarnak az ügyért. Hála Istennek, új tagjaink között szép számmal vannak fiatalok is. A nemzetközi kereszténydemokrata térben is egyre erőteljesebben tudunk kiállni azokért az értékekért, amelyektől Európa nyugati fele nemcsak elfordul, hanem amelyeket egyenesen elárul. Ezért is mondjuk hangosan, hogy változás kell Brüsszelben, és ha a június 9-ei európai parlamenti választások során elegen és elég hangosan fogjuk szavazatainkkal ezt kifejezni, akkor a változásnak be kell következnie.

– Említette a KDNP nemzetközi térben végzett munkáját. Milyen globális kapcsolati hálóra támaszkodik a párt?

– A KDNP néhány éve hozott egy tudatos döntést, hogy jóllehet számos méltatlan támadást kellett és kell mindmáig elviselnünk, mégis az Európai Néppárt tagja maradunk. Az egyetlen magyarországi kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, Hölvényi György is az Európai Néppárt frakciójában ül. De nyitottak vagyunk más, olyan szerveződések irányában is, amelyek nem tagjai a Néppártnak, de a keresztény értékeket magukénak tekintik. Nemzetközi kapcsolatrendszerünk erejét megsokszorozza a KDNP elnökének, Semjén Zsoltnak az Apostoli Szentszékkel fenntartott kiváló kapcsolata. Mindez teljes mértékben elvi és stabil alapokon nyugszik, és számos, nemzetközi viszonylatban is rendkívül jelentős program nőtt ki belőle az elmúlt jó néhány évben. Ilyen például a Hungary Helps, amit szintén egy KDNP-s politikus, Azbej Tristan koordinál. Az üldözött keresztények szülőföldjükön történő megsegítése a Szentszék és minden jó szándékú keresztény rokonszenvét elnyerte. De ki kell emelnem az örmény–magyar kapcsolatok helyreállítását is, amit a mi vallásdiplomáciai munkánk alapozott meg.

– Önálló kül- és belpolitikai akcióik ellenére a választók szemében a Fidesz és a KDNP már összenőtt. Van még értelme két külön pártról beszélni?

– A KDNP egyik legfontosabb feladata ebben az együttműködésben, hogy hitelességét megőrizve képes legyen a keresztény értékek és az egyházak társadalmi tanításán alapuló politika érvényre juttatására. Feladatuk tehát az iránytűé. A Fidesszel kiegészítjük egymást, ami leginkább abban a kormányzati programban érhető tetten, aminek szíve-lelke a kereszténydemokrata értékek képviselete. Nem véletlen, hogy a kormány politikájának a középpontjában a család áll. Ez színtiszta kereszténydemokrata kezdeményezés, képviselete pedig közös. 2010-ben arra szövetkeztünk, hogy hazánkat és a nemzetet szellemi, lelki és anyagi értelemben is megújítsuk és stabilitást teremtsünk XXI. század első évtizedeinek világszerte tapasztalható káoszában. Ennek a munkának a folytatása pedig talán soha nem volt olyan aktuális, mint napjainkban.