Ismét felvetődik a bűncselekmény elkövetésének gyanúja

Az 2022. március 30-án látott napvilágot az a hangfelvétel, amelyen Lukács László György, a Jobbik alelnöke, vélelmezhetően bűncselekmény elkövetésének előkészületéről beszél. Az országgyűlési képviselő szerint „abba a körbe, amelyik számol, vagy mondjuk Karcagon, ahol az egyes választókör számolja az összes ilyet, oda olyan embert kell beküldeni, aki végig fogja balhézni akár az egészet.” Az elhangzottak két lehetséges bűncselekmény megvalósításának a tervére engednek következtetni.

Az egyik a garázdaság vétsége, amelyet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 339. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

Kihívóan közösségellenes a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, provokatív, kötekedő, öntörvényű magatartás, amellyel az elkövető a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibevételét fejezi ki (BH2007. 283.), ez pedig – köznyelvi szóhasználattal – a „balhézás” kifejezéssel írható le. Az erőszakos magatartás nem azonos az erőszakkal (71/2008. BK vélemény, EBH2007. 1589.), annál enyhébb támadó jellegű fellépés, amely irányulhat személy és dolog ellen is (de nem okozhat testi sérülést).

A bűncselekmény megvalósulhat akár a sértett testének megérintésével, amennyiben ez a magatartás támadó jellegű (BH2018. 134), ilyen lehet a lökdösődés, rángatás, arculütés stb. (34/2007. BK vélemény), vagy ha az érintettet az elkövető mozgásában korlátozza, tolakodó, akadályozó módon zaklatja. Tehát, ha valaki a választások napján a szavazókörökben annak érdekében „balhézik”, hogy megzavarja a voksolás rendjét és nyugalmát, vagy másokat eltántorítson a szavazatuk leadásától, mert adott esetben félelmet gerjeszt bennük, és közben megvalósítja valamely felsorolt elkövetési magatartást, garázdaság vétségét követi el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki erőszakos magatartás nélkül tanúsít olyan kihívóan közösségellenes viselkedést, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.) 170. § értelmében szabálysértést valósít meg. A Btk. 339. § (2) bekezdése rendelkezik a bűncselekmény minősített esetéről, miszerint, ha a garázdaságot csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen követik el, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés.

A Btk. 14. § (1) bekezdése kimondja: felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Ha egy képviselő mást, azzal a motivációval, hogy a saját politikai céljait előmozdítsa, garázdaság elkövetésére bír rá, akkor felbujtóként felel az elkövetett bűncselekményért. A Szabs. tv. 29. § (1) bek. d) pontja értelmében a felbujtó fogalmára a Btk. általános részében meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell. A Btk. 14. § (3) bekezdése alapján a felbujtóra a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni, azaz, aki mást garázdaság elkövetésére rábír, az legenyhébb esetben is szabálysértést követ el, legsúlyosabb esetben pedig bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A másik bűncselekmény, amely megvalósításának a tervére Lukács László György szavaiból következtethetünk, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, melyet – a Btk. 350. § (1) bek. e) pontjának megfelelően – az követ el, aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik.

A bűntett jogi tárgya a népszuverenitáson alapuló politikai részvételi jogok zavartalan, törvényes gyakorlásához, illetve a választók közjogi akaratnyilvánítása eredményének megbízhatóságához fűződő társadalmi érdek. A tényállás esszenciális eleme a törvény által meghatározott elkövetési idő, a passzív alany a választójog jogosultja, akinek akaratát a tettes magatartásával befolyásolni kívánja, az elkövetési magatartások között pedig szerepel a választójog gyakorlásának akadályozása. Mivel a törvény nem „megakadályozásról” rendelkezik, így az elkövetési magatartás akkor is tényállásszerű, ha az akadályozás ellenére a választópolgár tudja gyakorolni szavazati jogát. Tehát, ha valaki április 3-án bármelyik szavazókörben „balhézik”, és ennek következtében mást a voksolásban vagy a népszavazásban akadályoz, esetleg erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a tettest egy képviselő bujtja fel, akkor a politikusnak ugyanezen büntetési tétellel kell számolnia.

A választás eredményének ily módon történő befolyásolása sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bek. a)-b) pontjaiban foglaltakat, miszerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a választási eljárásban. Az ellenzék esetében hatványozottan fennáll a gyanúja annak, hogy akadályozni – vagy másokkal akadályoztatni – fogják azokat, akik részt kívánnak venni a gyermekvédelmi népszavazáson, hiszen a plebisticum Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdésében rögzített érvényességi feltétele, hogy a választásra jogosultak több mint fele (érvényesen) választ adjon a feltett kérdésekre, a baloldal és a hozzájuk köthető civil szervezetek pedig – morálisan elfogadhatatlan módon – hónapok óta arra biztatják a lakosságot, hogy ne szavazzanak a referendumon, vagy amennyiben igen, akkor érvénytelenül tegyék azt, ezzel megvonva saját maguktól a jogot, hogy közvetlenül beleszóljanak a közügyek alakításába, valamint lemondva arról a rendszerváltás óta fennálló lehetőségükről, hogy kikezdhetetlen legitimációjú törvényalkotásra kötelezzék az Országgyűlést.

A választási csalás, illetve az arra tett kísérletek, valamint a szavazatmaximalizálás érdekében megvalósított bűncselekmények elkövetésének a gyanúja korábban is végigkísérték a baloldal kampányát, kezdve az 1947-es nyíltan manipulált „kékcédulás” választással, amely bő négy évtizedre megalapozta a kommunista párt hatalmát – aminek megtartásához az elcsalt választásokon túl a szovjet tankokra is szükségük volt a magyarországi bolsevikeknek.

A választások tisztaságának megóvását, mint alapelvi követelményt, a baloldal a rendszerváltást követően sem volt képes mindig teljesíteni. 2006 márciusában a Hír TV Célpont című műsorában tettek közzé egy felvételt arról, hogy az MSZP-sek láncszavazással követhettek el választási csalást 2002-ben, Nagykátán. Miután a választást minimális többséggel a Medgyessy Péter vezette baloldal nyerte, nem voltak hajlandóak – a kétségek eloszlatása végett – újraszámolni a szavazatokat, helyette igyekeztek minél előbb megsemmisíteni az íveket, annak ellenére, hogy a Fidesz és a Fidelitas népi kezdeményezést indított, valamint törvénymódosítást is kezdeményezett a szavazólapok megőrzése és újbóli megszámlálása érdekében.

Ami a 2002-es láncszavazási botrányt illeti, a szavazókörök nyolcvan százalékában, közel 9 ezer szavazókörben találtak üres borítékot, becsülhetően 180 ezer törvényellenes módon leadott vokssal. Húsz évvel ezelőtt, a Nemzeti Választási Bizottság jogelődjének számító Országos Választási Bizottság (OVB) működésének jogszerűségével kapcsolatban is aggályok merültek fel. A testület határozatot hozott arról, hogy a választások napján tilos a névjegyzék alapján OVB-s információkat kiadni arról, hogy kik járultak már az urnákhoz, és kik nem.

Az MSZP viszont mégis hozzájutott ilyen információkhoz, és az első fordulóban a szocialisták telefonon, kaputelefonokon buzdították szavazásra addig távol maradó szimpatizánsaikat. Szintén ebben az évben került sor arra a korántsem etikus, és a választási csalás gyanúját is felvető esetre, amikor a fehérgyarmati szocialisták által támogatott Kapolyi László képviselőjelölt nevében tejtermékeket osztogattak a választókerülethez tartozó számos oktatási intézményben. 2006-ban a baloldal az ajánlószelvényekkel követett el csalást. A voksolás második fordulóját megelőzően a szavazólapokkal lényegében mindenben megegyező szórólapok osztására került sor országszerte.

Ezt a Fidesz által kezdeményezett eljárásban az OVB nem találta megtévesztésre alkalmasnak, sőt az említett szórólapokat a törvényi feltételeknek eleget tevő kampányanyagoknak minősítette. Később, a Legfelsőbb Bíróság vizsgálatai során megállapítást nyert, hogy az OVB a 2006-os választásokkal összefüggésben 14 alkalommal hozott rossz döntést, melyből 6 a Fidesz hátrányára, további 6 pedig az akkor kormányzó MSZP és az SZDSZ javára tévedett. A 2006-os gyanús esetek lajstromának része az az eset is, amikor tavasszal egy szolnoki stáb rögzített videófelvételt egy bekapcsolt számítógépről, amelyen látszott egy neveket tartalmazó nyilvántartás azokról, akik ajánlószelvényeiket az MSZP-s jelöltnek adták, ez pedig ellentétes az akkori, 1989-es választójogi törvény adatrögzítésre vonatkozó előírásaival, és felmerül a törvénysértés gyanúja.

2006-ban a baloldal, minimális különbséggel ugyan, de megnyerte a választásokat, ehhez azonban – ahogy Gyurcsány Ferenc fogalmazott az „őszödi beszéd” néven elhíresült, párttársai előtt elmondott monológjában – „a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai” kellettek. A 2009-es időközi ferencvárosi választást megelőzően, 2008 decemberében az SZDSZ kampányfőnöke beszélt egy nyilvánosságra jutott felvételen kopogtatócédulák hamisításáról, egy évvel később pedig a józsefvárosi polgármester-választással kapcsolatban rendelt el nyomozást a rendőrség, választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt. Utóbbi esetben arról volt szó, hogy egy hölgy állítása szerint, három ember az MSZP nevében ezer-ezer forintot kínált az ételért sorban álló hajléktalanoknak, amennyiben hozzájárulnak a személyi igazolványuk lefénymásolásához.

Egy hajléktalan szerint ennek az volt a célja, hogy megakadályozzák a Fidesz győzelmét a 2009-es helyhatósági választáson. A 2010-es választáson az akkor még MSZP-s Szanyi Tibor buzdított átjelentkezések megszervezésére, amiről hangfelvétel is készült. 2013 végén, a bajai időközi választással kapcsolatban a HVG tett közzé egy manipulált felvételt Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján címmel, amellyel a baloldal a Fideszt próbálta negatív színben feltüntetni. Három nappal a videó nyilvánosságra hozatalát követően, a rendőrség közölte, hogy a felvétel hamis, a benne szereplők megrendezett helyzetet játszottak el. Hasonlóan előre megrendezett videóval próbálta meg félrevezetni az országot és álhírt terjeszteni Korózs Lajos a koronavírus-járvány első hullámában 2020-ban.

2021 őszén került sor a semmilyen magyar jogtörténeti előzménnyel nem rendelkező, közjogilag teljesen irreleváns, inkább adatgyűjtési akcióként interpretálható baloldali előválasztásra.

Bár az összefogott baloldali pártok elnökei 2021. április 14-én elfogadtak egy „előválasztási etikai kódexet”, amelyben deklarálták, hogy minden körülmények között tiszteletben tartják az alapvető szabadságjogokat, a jogállami normákat és a demokráciát, mégis több olyan eset történt, amely nehezen egyeztethető össze a jogállamiság alapvető kritériumaival, például a tiszta, szabad választásokkal. A saját játékszabályaikat sem betartó ellenzéki politikusok körül számos olyan botrány robbant, amelyek – ha egy jogilag rendezett választásról lenne szó –, ha bizonyítást nyernének a bíróságon, büntetőjogi következményük lenne. Egy miskolci MSZP-s képviselő a Facebookon ajánlotta fel, hogy elviszi szavazni azokat, akik az előválasztáson az ő jelöltjüket támogatják. A politikus „fuvarozási ajánlata”, egyrészt rendkívüli mértékben beárazza a kiválasztási ceremónia jogi és demokratikus komolyságát, másrészt ha ez egy országgyűlési választás lenne, megsértené a Ve-t és bűncselekményt valósítana meg.

A Ve. 2. § (1) bekezdésében felsorolt alapelvek közül a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, valamint jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás mind sérülnének ebben az esetben.

A Btk. 350. § (1) bek. e) és i) pontjai értelmében, aki a választás során arra jogosultat a választásban anyagi juttatással befolyásolni törekszik, vagy szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tehát mind a képviselő, mind a felajánlott ellenszolgáltatást elfogadó bűncselekményt valósítanának meg. Az akkori vádak szerint, az előválasztás során az ország számos pontján – többek Ózdon és Pestszentlőrincen – pénzt, illetve ajándékutalványt ígértek a szavazatokért cserébe az MSZP-s és a DK-s politikus.

A 2022. március 30-án kiszivárgott hangfelvételen szereplő Lukács László György tavaly novemberben levelet írt Matteo Mecaccinak, az EBESZ ODIHR igazgatójának, melyben az alábbi véleményének adott hangot: „a demokratikus értékek aláásásának tartom azt, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz törvénymódosítással legalizálta a voksturizmust. Ezzel ugyanis a jelenlegi kormánypárt fiktív lakcímekkel, a szavazók utaztatásával, illetve szállításával nagymértékben képes befolyásolni a parlamenti választások eredményét.”

A jobbikos politikus által megfogalmazottakkal szemben az igazság az, hogy a Fidesz nem legalizálta a „voksturizmust”, sőt, épp az ő miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter volt az, aki Londonban választási csalásra (voksturizmusra) buzdította a külföldön élő magyarokat.

A baloldalra jellemző ellentmondás, hogy a látszat szintjén aggódik a demokráciáért és koholt jogállamisági vádakkal próbálják lejáratni az országukat külföldön, míg valójában ők kérik azt a szavazóktól, hogy jelentkezzenek át „billegő” körzetekbe voksolni, valamint ők terveznek „balhézni” a választókörzetekben.

A magyarországi ellenzék kampányát segíti a nemzetközi globalista hálózat, akik igyekeznek alátámasztani a baloldal azon valótlan állításait, miszerint hazánkban el lesz csalva a választás.

A 2021 szeptemberének végén hazánkba látogató LIBE-delegációt vezető Gwendoline Delbos-Corfield, alaptalanul predesztinálva a 2022-es voksolás jogszerűségét, azt nyilatkozta, hogy a magyar jogállamiság, illetve annak – általa vélt – hiánya „megakadályozza az igazi, tisztességes választásokat”. Az Unhack Democracy nevű – közvetetten a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott – (ál)civil szervezet, valamint a Civil Kollégium Alapítvány (amely 2016 és 2020 között 2 millió 2 ezer 859 dollárt (628 millió forintot) kapott Soros György alapítványától) is azt a baloldali narratívát erősítik, miszerint a kormány miatt nem lesznek tiszták a választások április 3-án, pedig erre a feltételezésre csak a baloldal cselekedetei adhatnak okot.

Az elemzés eredetileg március 31-én a Századvég honlapján jelent meg.