Fotó: facebook.com/Orbán Viktor
Hirdetés

– Köszönöm az érdeklődést, a jókívánságokat. Ám ez is csak egy munkanap – mondta Orbán Viktor a Blikknek. – Egy dolog azonban nem maradhat el: mint minden évben ezen a napon, most is meglátogatom majd az édesanyámat.

A cikk hozzáteszi: a miniszterelnöknek hivatalos találkozói lesznek a Karmelita kolostorban, este pedig kimegy a Sevilla–AS Roma El-döntőre a Puskás Arénába, és a helyszínen tárgyal majd az Európai Labdarúgó-szövetség prominenseivel.

A kormányfő tavalyi, az újabb kétharmados választási győzelem után közzétett videója ma is épp olyan aktuális, mint akkor.

Korábban írtuk

Fotó: facebook.com/Orbán Viktor

Orbán Viktor

jogász, politikus, a Fidesz elnöke, 1998-tól 2002-ig és 2010-től miniszterelnök, a leghosszabb ideig hivatalban levő magyar kormányfő

1987-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát szerzett. 1983-ban egyik alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (mai nevén: Bibó István Szakkollégiumnak), s 1984-ben – több társával együtt – létrehozták a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget.

1988 márciusában többedmagával megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét – 2003 óta Fidesz–Magyar Polgári Szövetség –, amelynek kezdettől fogva egyik vezetője, emblematikus alakja, 1993 óta elnöke (kivéve 2000-2003-ig). 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál, a Hősök terén elmondott beszéde nyomán – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelte – országosan ismert politikussá vált. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját.

1990 óta országgyűlési képviselő, először 1998. július 6-án választották miniszterelnökké, s 1998. július 8. és 2002. május 27. között ő vezette a Fidesz, az FKGP és az MDF alkotta koalíciós kormányt. 2010-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség megnyerte a választást, kétharmados többséget szerzett a parlamentben, majd május 29-én vezetésével alakult meg a kormány. 2014-ben a pártszövetség újabb kétharmados választási győzelme után, május 10-én az Országgyűlés ismét kormányfővé választotta. A 2018. április 8-án tartott országgyűlési választásokon a pártszövetség magas választási részvétel mellett ismételten kétharmados győzelmet aratott, így a következő kormány is irányításával kezdhette meg a munkát. 

2020. november 30-án Tisza Kálmán 14 év és 144 napnyi kormányfői rekordját megdöntve ő lett a leghosszabb ideig hivatalban levő magyar miniszterelnök. Miután Tisza Kálmán megszakítás nélkül – 1875. október 20-tól 1890. március 13-ig – volt ennyi ideig kormányfő, jövő decemberben Orbán Viktor e tekintetben is megdöntheti rekordját.

A 2022. április 3-i országgyűlési választáson győztes Fidesz-KDNP pártszövetség miniszterelnök-jelöltjeként ötödszörre is kormányalakítási megbízást kapott, 2022. május 16-án lépett hivatalba. 

1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé alelnöke volt. 2001 végétől a Demokratikus Közép Internacionálé (CDI) alelnöke, ebben a funkciójában 2021-ben megerősítették. 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt  alelnöke volt.

Számos magyar és külföldi kitüntetés és díj birtokosa, egyebek mellett 2001 májusában az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díját kapta meg Washingtonban. Ugyanabban az évben a francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztjével és a Hanns Seidel Alapítvány Franz-Josef Strauss-díjával is kitüntették, 2004-ben a Mérite Européen díj arany fokozatával ismerték el az európai egység és a demokrácia érdekében kifejtett tevékenységéért. 2015 februárjában megkapta a lengyel Arany Ernyő-díjat, amelyet olyan személyiségnek ítélnek oda, akik jelentősen hozzájárultak az európai és a lengyel gazdaság fejlődéséhez. 2022-ben Szent Kereszt Hálaéremmel tüntette ki az Örmény Katolikus Egyház, valamint a New York-i Fiatal Republikánusok Klubja John Foster Dulles-díjjal ismerte el.

(az MTI adatbankja alapján)