Közeleg a fordulat: a szakértők elárulták, mikor jöhet az építőipari növekedés
Az építőipar termelésében az idén kivárás és stagnálás várható, növekedésre 2025 elejétől lehet számítani – mondta az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezési ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.Balogh Péter hangsúlyozta, Magyarországon a nagy építőipari cégek kimondottan erősek, 2024-re el vannak látva munkával és továbbra is profittermelő fázisban vannak.
Az építőiparban az elmúlt években volt egy nagyon erős túlárazottság, azonban a kereslet mérséklődésével a cégek visszatérnek a normál árazási fázisba. Ez a tendencia érinti ugyan a nagyobb építőipari vállalkozásokat is, de főként a kis- és közepes cégekre jellemző – mondta Balogh Péter, aki szerint ez az állapot új megrendeléseket generál.
Arra is kitért, hogy a nagy építőipari cégeknél az állami megrendelésekről a piaci munkákra – például az országba érkezett külföldi működőtőke befektetések (FDI) mentén elkezdődött beruházásokra – terelődik a hangsúly. Rámutatott, hogy az az építőipari kapacitás, amelyet korábban az állami beruházások kötöttek le, az intenzív FDI-projekteknek köszönhetően most ezekbe a nemzetközi fejlesztésekbe áramlik.
Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője az építőipar európai helyzetéről megjegyezte, hogy az Európai Unióban 2022-ben az építési piac termelési értéke 1768 milliárd euró volt. Becslések szerint ez az összeg 2,5 százalékkal csökkent 2023-ban.
Az építőipar területén a tagállamok között tavaly éves szinten nagy kilengések voltak: Romániában mérték a legnagyobb, több mint 30 százalékos növekedést, míg Szlovákiában 10 százalékot meghaladó csökkenés történt.
Kiemelte, hogy a Magyarországon is a gazdaság egyik meghatározó szegmense az építőipar, 380 ezer embert foglalkoztat, az ágazatban 150 ezer vállalkozás található, túlnyomó részük mikro- és kivállalkozás.
Horti Flóra szólt arról is, hogy tavaly éves összevetésben 5 százalékkal csökkent az építőipar termelési értéke, az idén további 1,1 százalékos mérséklődésre számítanak.
Tavaly – bár a Központi Statisztikai Hivatal számai még nem ismertek – becslések szerint 90-110 ezer közötti tranzakció történt a magyar lakáspiacon. A tranzakciószám az idén 20-30 ezerrel bővülhet. A növekedést a csökkenő kamatszint, a reálbér emelkedése és a csok plusz támogatja, és erősítheti az is, hogy az állampapír-piacról a befektetések egy része átterelődhet a befektetési célú lakásvásárlásokba.