Hirdetés

Orbán Viktor Brüsszelbe hozza a kultúrharcot” címmel taglalta a Politico, hogyan működik az unió fővárosában az a média- és intézményi hálózat, amely a magyar álláspontot és érdekeket hivatott érvényesíteni. A cikk elsősorban a Mathias Corvinus Colle­gium (MCC) brüsszeli intézményével, a The European Conservative folyóirattal és hírportállal, valamint a nemrég indult Brussels Signal oldallal foglalkozott.

A legjelentősebb magyar tehetséggondozási intézmény, az MCC brüsszeli kirendeltsége tavaly ősszel kezdte meg működését Frank Füredi, a University of Kent korábbi professzora, közismert konzervatív gondolkodó vezetésével. Az elmúlt egy évben növekvő érdeklődés mellett szerveznek konferenciákat, ami mellett jelentéseket adnak ki az uniós intézmények működéséről.

A 2008-ban Hollandiában alapított The European Conservative már ismert folyóirat volt, amikor 2021-ben egy azonos nevű, budapesti székhelyű cég gondozásába került, és felvette ma is ismert arculatát. Központja Bécs, de Brüsszelben is létrehoztak egy irodát.

Megjöttek a magyarok

A harmadik vizsgált médium a Brussels Signal, amelyet nemrég indított a kelet-közép-európai ügyekkel foglalkozó Remix hírportált is jegyző amerikai Patrick Egan. A Politico szerint a „magyar soft power hálózat” karakteresen konzervatív, sőt euroszkeptikus narratívát képvisel, mi több, „hadat üzent” a liberális ideológiáknak.

A cikkben megszólalt mások mellett Krekó Péter, a Political Capital igazgatója is, aki szerint Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya „elvesztett befolyását” próbálja ilyen módon kompenzálni. Szerinte amikor még a legnagyobb, jobbközép pártcsalád, az Európai Néppárt tagja volt a Fidesz, nem érezte szükségét befektetni egy ilyen soft power hálózatba, hiszen egyébként is ott ülhetett a „legfontosabb asztaloknál”.

Korábban írtuk

Liberális hegemónia

A Politico és más brüsszeli liberális lapok már tavaly is rácsodálkoztak az MCC brüsszeli megjelenésére, ez pedig leginkább abból fakad, hogy az uniós intézmények környékén nem éppen a markánsan konzervatív vélemény a jellemző. Brüsszelben igen befolyásos média- és NGO-hálózatok működnek, amelyek hegemón módon érvényesítik a baloldali, liberális narratívát.

Láthatóan nem örülnek, ha kihívójuk akad, ezért a Politico cikke is próbálja delegitimálni a konzervatív műhelyeket és médiumokat, mondván, azok a magyar kormány álláspontját érvényesítik. Mindezt úgy, hogy Brüsszelben és más európai fővárosokban is egymást érik a különböző pártalapítványok és egyéb NGO-k, agytrösztök, amelyek uniós és különböző állami pénzekből élnek, vagy éppen fő támogatóik érdekében lobbiznak.

A magyar álláspont képviseletétől nyilván azért tartanak, mert az nemcsak a 27 uniós tagállam egyikének a véleménye, hanem az európai politikai gondolkodást meghatározó egyik fő áramlat. A konzervatív, a hagyományos család mellett kiálló, a tömeges bevándorlást és az LMBTQ-lobbit elutasító irányzat legmagasabb szintű képviselője mindenképpen a magyar kormány Európában, néhány évvel ezelőtt Emmanuel Macron francia elnök is Orbán Viktorral és Matteo Salvini akkori jobboldali olasz belügyminiszterrel szemben határozta meg saját Európa-képét.

Megjöttek a magyarok

A Politico cikkének megjelenése után lapunk körbejárta, miként alakul a magyar jelenlét Brüsszelben, hogyan néz ki a helyzet belülről – azaz az érintett szellemi műhelyek és médiumok –, valamint kívülről, azaz a külföldi szakértők és politikusok szemszögéből.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Frank Furedi

– Lassan egy éve vagyunk itt, most már a média is odafigyel ránk – nyilatkozta lapunknak Frank Füredi, az MCC Brussels igazgatója. – Azt írják, mi hoztuk ide a kultúrharcot, pedig ellenkezőleg, ők kezdték, mi csak reagálunk – jegyezte meg. Frank Füredi bevallja, céljuk konzervatív hálózatot építeni. Kérdésünkre, hogyan tudósít a média az eseményeikről és publikációikról, azt mondta, többször volt rá példa, hogy semleges, korrekt beszámolók születtek, és maguk az újságírók is azt mondták nekik, hogy még ha nem is feltétlenül értenek velük együtt, mindenképpen érdekes más véleményt is hallani.

– Volt olyan újságíró, aki azt mondta, szívesen írna pozitívabb cikket rólunk, de az nem jelenhetne meg – tette hozzá.

Ami az uniós intézményeket illeti, Frank Füredi szerint eleinte próbálták őket nem észrevenni, de például a nemrégiben az izraeli–palesztin helyzetről és az antiszemitizmusról tartott előadásukon a közönség soraiban már láttak két embert az Európai Bizottságtól.

– Igazából persze azt szeretnék, ha eltűnnénk, nem lenne itt egy olyan intézet, amelyik a munkájukat kritizálja és nehéz kérdéseket tesz fel nekik – jegyezte meg.

A brüsszeli NGO-k hálózata ragaszkodik hegemóniájához, Frank Füredi elmondása szerint megpróbálják karanténba zárni a brüsszeli MCC-t a baloldali civil szervezetek. Mint mondta, az egyik brüsszeli NGO rendszeresen naptárat ad ki a városban tervezett előadásokról, eseményekről, és amikor az MCC szeretett volna bekerülni a soron következőbe, nemet mondtak nekik, és őszintén meg is mondták, hogy nem tetszik neki a magyar intézmény által képviselt politika.

Magyar Ágnes Zsófia

– A Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) az első és egyetlen pártalapítvány – a németeké mellett –, amely Európa szívében, Brüsszelben képviseletet nyitott – idézte fel lapunknak Magyar Ágnes Zsófia, a PMA, a Fidesz pártalapítványa brüsszeli képviseletvezető-helyettese. – Célunk ezzel is a magyar nemzeti érdekek, a nemzetállamokon alapuló, keresztény gyökerű, szabad Európa eszményét képviselő lobbierőnk érvényesítése, növelése – mondta, hozzátéve, hogy brüsszeli csapatuk aktuálpolitikai témákban konferenciák, könyvbemutatók és kapcsolatépítő események szervezésével, fontosabb európai politikai történések elemzésével, kétoldalú találkozók szervezésével szolgálja ezeket a célokat.

– Nagy öröm számunkra, hogy egyre erősödik a konzervatív, patrióta, szuverén nemzeti és erős európai politikát hangsúlyozó jobboldali, magyar érdekképviselet, és konferenciáinkon pártcsaládokon átívelően tudunk politikusokat egy asztalhoz ültetni – hangsúlyozta Magyar Ágnes Zsófia. Mint mondta, ennek legfrissebb példája a november 15-i spanyol választásokról szóló konferenciájuk volt, amelyen Győri Enikő fideszes EP-képviselő mellett egy spanyol néppárti, valamint a reformkonzervatív frakcióhoz tartozó Vox egy képviselője osztotta meg a telt házas közönséggel a gondolatait.

– Mindez nem csupán a hazai, de a nemzetközi sajtóban is visszhangra talált, így többek között a spanyol El Debate is írást közölt az eseményről, és a The European Conservative is terjedelmes cikkben értekezett róla – tette hozzá. Magyar Ágnes Zsófia szerint mindez arról árulkodik, hogy igenis van igény, sőt, egyfajta elvárás is a politikai missziónkra a nemzetközi terepen.

– Rengetegen vannak a brüsszeli buborékban is, akik egyáltalán nem osztják a liberális mainstream sajtó által diktált tempót, és az ott megjelent híreket fenntartásokkal kezelik: egyszerűen eddig kevés választási lehetőségük volt – magyarázta. – Az utóbbi évek brüsszeli magyar jobboldali építkezése és szövetségépítése viszont végre alternatívát kínál a kiábrándítóan egyoldalú, balliberális, genderlobbiőrült, woke-megszállott eszme által tematizált, számtalan esetben csúsztatásokkal teli médiával szemben – összegezte Magyar Ágnes Zsófia.

– Örömmel látom, hogy még a Politico is elismeri a konzervatív szervezetek növekvő befolyását és szerepét Brüsszelben. Valóban, a dolgok változnak, és a The European Conservative nagyon örül, hogy másoknak is utat mutathat – nyilatkozta lapunknak Alvino-Mario Fantini, a The European Conservative főszerkesztője.

Hangsúlyozta, miközben az európai jobboldal egyes szervezetei felismerik a szövetségek szükségességét – és az általa vezetett médium is ezen az állásponton van –, más konzervatívok továbbra is csak a saját érdekeikkel foglalkoznak, pedig nem ez a konzervatívok győzelmének útja.

– A jobboldal különböző frakciói között túl sok a belharc, és itt az ideje, hogy elkezdjünk együttműködni, a baloldal példájából merítve, különben a jobboldal továbbra is képtelen lesz többséget szerezni – figyelmeztetett.

Alvino-Mario Fantini szerint a Politico nem ismeri fel, hogy ami Brüsszelben történik a konzervatív hálózatépítéssel, az valójában a kontinens más részein is zajló, szélesebb változások jele, és ha a tendencia folytatódik, az elvezethet a jobboldal sorsfordító győzelméhez a jövő évi európai választásokon.

Alvino-Mario Fantini

Hősies harc

Orbán Viktor hősies harcot vív a globalista elit ellen, amely Európát a szakadékba taszítja, mondta lapunknak Marcel De Graaff, a holland Fórum a Demokráciáért párt EP-képviselője.

– A legtöbb brüsszeli politikust a globalista szupergazdagok tartják kézben, keresztényellenes, szocialista és totalitárius ideológiát képviselnek. Ezzel ment szembe Orbán Viktor, akinek szinte minden uniós tagállamban vannak politikai barátai – fejtette ki. Marcel De Graaff nagyon fontosnak nevezte a konzervatív műhelyek és média támogatására tett erőfeszítéseket, hiszen öngyilkos politikája miatt az EU összeomlóban van, egy konzervatív jobboldali szövetség pedig jobb és igazságosabb Európát fog újjáépíteni a hamvaiból. Figyelmeztetett, az Orbán Viktor elleni támadások egyre durvábbak, ebbe a sorba illeszkedik a Politico cikke is.

– Meggyőződésem, hogy a magyar kormány erőfeszítései előbb-utóbb meghozzák gyümölcsüket – tette hozzá.

– A brüsszeli fősodor erősen zavarónak tekint minden eltérő hangot, főleg, ha jobboldali – mondta lapunknak Stefano Arroque brüsszeli kutató, aki elsősorban kelet-közép-európai témákkal foglalkozik. Hozzátette, ez még inkább igaz, ha azok a bizonyos jobboldali hangok nem a fő nyugat-európai országok valamelyikéből jönnek, hanem a régiónkból. A kutató tévhitnek nevezte, hogy ezek a szervezetek markánsan baloldaliak volnának, szerinte álláspontjuk általánosságban véve a balközép és a jobbközép nagyon mérsékelt formája között mozog, a közös bennük leginkább az EU-pártiság és a társadalmi kérdésekhez való liberális hozzáállás.

Stefano Arroque arra hívta fel a figyelmet, hogy több konzervatív alapítvány működik Brüsszelben, de nagy részük nem túl aktív, vagy csak nagyon szűk értelemben véve az agytrösztök kutatói tevékenységével foglalkozik, nem végez olyan ismeretterjesztő munkát, mint a magyar intézmények.

– Tevékenységüket nem népszerűsítik, csak az tud róluk, aki már amúgy is a körön belül van – jegyezte meg. Hozzátette, a lengyeleket és a magyarokat leszámítva továbbra is nyugat-európai dominancia van a konzervatív térfélen is.

A kutató – aki maga is gyakran jár a brüsszeli magyar intézmények eseményeire – elmondta, a PMA-t a kezdeményezés és kapcsolatteremtés pozitív példájaként ismerik a brüsszeli konzervatív mikrokoszmoszban. Stefano Arroque sikeresnek nevezte az MCC tevékenységét is, és reményét fejezte ki, hogy még több magyar szervezet lesz jelen Brüsszelben, ezzel gazdagítva a politikai vitát.