Leszerepeltek a garázsvitákon részt vevő baloldali politikusok
A hétvégi Tranziton részt vevő ellenzéki politikusok rendre leszerepeltek a kormánypárti döntéshozókkal szemben, Gyurcsány Ferenc erre leteremtette szövetségeseit, hogy elfogadták a meghívást a közéleti évadnyitóra. A XXI. Század Intézet elemzése szerint Magyarországon 2022-re stratégiai aszimmetria állt be a politikai téren, a baloldal szervezeti, szellemi és személyi területen hátrányba került – erről ír a Magyar Nemzet.„A látottak alapján döbbenetesen vitaképtelen az ellenzék… Rémes… Sajnálom…”
– írta közösségi oldalán Csintalan Sándor egy, a hétvégi Tranzit közéleti évadnyitóról szóló beszámolóhoz. Az egykori MSZP-s országgyűlési képviselő azt is írta, ő is csak akkor menne el vitázni fideszes politikusokkal, hogyha teljesen sajtónyilvános lenne az esemény.
A hétvégi konferenciára ugyanis nem volt külön sajtóregisztráció, a Facebookon és a Hír TV adásaiban követhették végig a vitákat az érdeklődők, és azok az élelmesebb újságírók, akik még időben regisztrálták magukat az eseményre magánszemélyként. Az idei Tranzitra ugyanis már hónapokkal az esemény előtt beteltek a helyek, óriási volt az érdeklődés a tihanyi gondolatexpó iránt – írja a Magyar Nemzet.
A legnagyobb vereséget a Momentum elnöke könyvelhette el
A garázsvitákon részt vevő ellenzéki politikusok teljesítményéről még a baloldali sajtó is kénytelen volt elismerni, hogy gyengére sikerült.
A legnagyobb vereséget a Momentum elnöke könyvelhette el. Gelencsér Ferenc a 444 tudósítása szerint a Gulyás Gergellyel folytatott „beszélgetés idején egyáltalán nem volt a helyzet magaslatán, és a nyilvános szereplések terén nyilvánvalóan rutinosabb és hazai pályán focizó miniszter viszonylag könnyen nyerte kettejük csatáját.”
Az Index beszámolójára hivatkozva a Magyar Nemzet azt írja, egy ponton Gelencsér arról kezdett beszélni, hogy „revideálniuk kell a programjukat”, mert abban nem teljesen azt ígérték a választóknak, mint amit tettek volna kormányon.
Nem véletlen, hogy sem a Momentum, de még a pártelnök közösségi oldalán sincs nyoma annak, hogy a hétvégén Gelencsér Ferenc a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel vitázott volna.
Hozta a formáját Márki-Zay
Márki-Zay Péter egykori baloldali miniszterelnök-jelölt is hozta a formáját. Rétvári Bence államtitkárral vitázva többször került ellentmondásba önmagával, az áprilisban még az őt kormányfőnek ajánló baloldali pártokat pedig feltűnően próbálta eltolni magától.
A Tranziton rutinosnak számító Ujhelyi István pedig meglebegtette, hogy visszavonul, mert „olyan gatya állapotban van az ellenzék”, hogy nem tudja, mi felé haladnak.
„Nem adok tanácsot egyetlen más pártnak se. Nem dolgom. Általános érvénnyel fogalmazok”
– írta vasárnapi bejegyzésében Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke burkoltan a baloldali médiában is nagy visszhangot kiváltó tranzitos garázsvitákon részt vevő baloldali politikusoknak üzent.
„Rendszerváltó pártok csak egy dologról tárgyalhatnak a rendszerkívüliekkel. A demokratikus, szabad és tisztességes választásokról, annak feltételeiről. Semmi másról. Mert ha bármi másról tárgyalnak, akkor beemelik a Fideszt abba a demokratikus diskurzusba, ahol nekik már nincs helyük”
– okította szövetségeseit Gyurcsány Ferenc. Szerinte a fideszes politikusok „nem vitatkozni, hanem ölni akarnak.”
Szellemi hátrányba kerültek a baloldali pártok
A XXI. Század Intézet eközben a hétfőn megjelent elemzésében a Gyurcsány által hirdetett politika korlátaira hívja fel a figyelmet. Békés Márton azt írta, a magyarországi rendszer-ellenzékiség rendszerszintű válságban van.
A szerző szerint a hat baloldali párt szervezeti, szellemi és személyi hátrányba került, a 2022-es választásokra megvalósuló teljes összefogásuk nyomán pedig leginkább egyenkénti gyengeségeik adódtak össze.
„A kormánypártok és az ellenzéki frakciók között így kialakult strukturális egyenlőtlenségek mértéke 2022 nyarára érte el azt a magasabb szintet, amit már stratégiai aszimmetriának nevezünk”
– fogalmazott Békés Márton.
A XXI. Század Intézet igazgatója kifejtette, a stratégiai aszimmetria röviden nem más, mint a hadviselő felek közötti, már nemcsak taktikai, hanem stratégiai különbségek strukturális hátránnyá összegződése. Például egy rosszul vezetett, kis létszámú, alacsony harci morállal rendelkező, rossz védelmi pozícióba szorult, elavult fegyverekkel rendelkező hadsereg, amely pontosan olyan, mint a mai magyarországi baloldal.
Békés Márton elemzésében úgy véli, a következő két országgyűlési választáson a mostani kormánypártok könnyűszerrel nyerhetnek majd, a stratégiai horizontot így a 2022 és a 2030 közé eső időre határozta meg.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.