A magyar külügyminiszter lengyel kollégájával, Zbigniew Rauval folytatott tárgyalása után arról számolt be, hogy Afganisztánban egyre romlik a helyzet, látni a jelentéseket egy polgárháború kibontakozásáról, de már az iszlamista tálib lázadók hatalomátvétele előtt is a lakosság fele humanitárius segélyen élt.

Hirdetés

„Azok a nyugat-európai nyilatkozatok, amelyek minden afgán számára meghívóként értelmezendők, Európa vonatkozásában rendkívül felelőtlenek” – fogalmazott.

Rámutatott: a kontinens több irányból is migrációs nyomás alatt áll, már nem csak délről, Afrika vagy a Közel-Kelet irányából, hanem keletről, Fehéroroszországon át is, és ha ehhez még hozzáadódik egy bevándorlási hullám Afganisztánból, annak „beláthatatlan következményei lesznek”.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar és a lengyel migrációs politika a „józan ész talaján áll”, Magyarország 2015-ben épített kerítést, Lengyelország pedig most tesz így a keleti határán.

Korábban írtuk

Kiemelte, a két kormány nem csupán beszél arról, hogy helyben kell segíteni, s erre példaként hozta fel, hogy egy egymillió eurós program keretében magyar-lengyel együttműködésben segítséget nyújtanak jordániai kórházaknak, hogy megfelelően el tudják látni az ott tartózkodó szíriai menekülteket.

Végezetül leszögezte: a jelenlegi nyugat-európai migrációs politika óriási fenyegetést jelent Európa számára a biztonság és az identitás, valamint most az egészségügy szempontjából is, ugyanis egy tömeges bevándorlási hullám jelentősen megnövelné a koronavírus terjedésének kockázatát.