Maradjunk együtt!

– A házasság hete rendezvénysorozatban napjainkban már négy kontinens 21 országából több millió ember vesz részt. Hogyan és mikor kezdődött?

– A házasság hetét egy brit házaspár, Richard és Maria Kane 1996-ban indította útjára, mégpedig egy barátjuk válása apropóján. Úgy gondolták, tenniük kell valamit azért, hogy egy évben legalább egyszer a házasság jelentőségére terelődjön a figyelem. Az időpontot a Valentin-, azaz a Bálint-naphoz igazították. Fő céljuk az volt, hogy felhívják rá a figyelmet: a házasságot ápolni kell, mert ennek hiányában elsorvad. Ehhez pedig újszerű és kreatív programokat szerveztek, amelyeken keresztül azokra a hagyományos értékekre és bibliai alapelvekre hívták fel a figyelmet, amelyek alkalmazása sikeressé és örömtelivé teheti a házasságot. Ötletüket először informálisan terjesztették, amelyhez Magyarország – a keresztény egyházak és a Family magazinján keresztül a Harmat Kiadó kezdeményezésére – nyolcadikként csatlakozott 2008-ban.

– Közel másfél évtized után már lehet némi mérleget vonni, elérte a programsorozat a kitűzött célját?

– Az egyik legfontosabb célja a házasság hetének, hogy megmutassuk a házasság szépségeit, és rámutassunk arra, hogy az együttélés nem alternatívája a házasságkötésnek. Kijelenthető ugyanis, hogy az a fajta laza együttlét, amelyet eddig valamiért divatosnak tartottak, nem hozta meg azt az elvárt egyéni boldogságot, amit reméltek tőle. A tartósabb kapcsolatot továbbra is a házasság jelenti, nem beszélve arról, hogy több gyermek is születik benne. A 2000-es évek elején, amikor elkezdtük szervezni programjainkat, a házasságkötési kedv sok európai országhoz hasonlóan itthon is egyre alacsonyabb volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján azonban 2021-ben 72 ezer pár kötött házasságot, ami 7,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Különösen látványos ez az emelkedés a 2010-es mélyponthoz, az alig több mint 35 ezer házasságkötéshez képest, hiszen látjuk, hogy egy évtized alatt megduplázódott az esküvők száma. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy sok más intézkedés mellett a mozgalomnak is volt része abban, hogy a tendencia megfordult. A járvány előtt a céljainkhoz csatlakozó önkéntesekkel már több mint száz településen csaknem 300 programot szerveztünk, amelyeken arra biztattunk mindenkit, vállalják az elköteleződést, mert van értelme.

– Milyen érvek szólnak a házasság mellett, miért jobb együttélési forma, mint az élettársi kapcsolat?

– Már hivatkozhatunk olyan vizsgálati eredményekre, melyek szerint a házastársi kapcsolat sokkal tartósabb, mint az együttélés. Vagyis ha valaki tartós kapcsolatra vágyik, jó, ha vállalja az elkötelezettségnek ezt a szintjét is. Ezek persze adatok, amelyek önmagukban nem tesznek senkit boldogabbá. Ám ha valaki gyermeket szeretne vállalni, néznie kell annak érdekeit is. Hiszen a gyermek testi, de még inkább lelki egészsége szempontjából sokkal jobb, ha a stabilitást jelentő házasságban születik és ott is nő fel. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy sokan vannak, akik azért nem vállalják a házasságot, mert sok rossz példát láttak maguk körül. A házasság hete persze nem tud biztos receptet adni a tartós és boldog házasságra, de szeretne jó példákat bemutatni. Arra biztatjuk a párokat, ha nehezebb időszakot élnek meg, vagy netán krízisbe kerül a kapcsolatuk, tudatosan foglalkozzanak a megmentésével. A család szétesése ugyanis nemcsak személyes kudarc, de nagy veszteség gazdasági és társadalmi szinten egyaránt. Merthogy a stabil, egymást támogató kapcsolat hatással van a velük élő gyermekeik életére és munkavégzésük minőségére is.

– Az előbb említette a járványt. Milyen hatással volt az ezzel járó kényszerű bezártság a házasságokra?

– Érdekes tapasztalataink vannak. Mihalec Gábor párterapeuta készített is erről egy felmérést, melyet aztán sok más kutatás is megerősített. Nevezetesen, hogy a járvány okozta speciális stresszhelyzet, a vele együtt járó bezártság, otthoni munkavégzés, az együtt töltött sok, de nem feltétlenül minőségi idő egyesek kapcsolatát megerősítette, másokat pedig a válás szélére sodort. Valószínűleg a Covid sokaknak már csak egy utolsó csepp volt az amúgy is elfáradt kapcsolatukban. Mihalec Gábor Viharálló szerelem című kötetében, melyet a tavalyi programsorozat könyvének választottuk, sorra veszi, melyek azok a szempontok, amelyek alapján megbecsülhető, hogy egy házasság megerősödik-e vagy éppen teljesen tönkremegy egy ilyen stresszhelyzetben. A szerző arra jutott, hogy fontos többek között a párok egymással való kommunikációja, a konfliktusmegoldási módszereik, a pénzügyekhez való hozzáállás, sőt a személyes ápoltságuk is. Mindezek ugyanis tudnak olyan konfliktusforrássá válni, amelyek váláshoz vezethetnek.

– Az idei házasság hete szlogenje mintha ennek a folytatása lenne: Maradjunk együtt!

– Valóban. Azért választottuk ezt a mottót, mert látjuk, hogy az egyes párkapcsolati kríziseknél túl gyorsan merül fel a „jobb, ha abbahagyjuk” gondolata. A tapasztalat ugyanakkor az, hogy ezek a házasságok sokszor mégsem reménytelenek, szakmai segítséggel a krízisek majdnem biztosan orvosolhatók. A mi feladatunk, hogy biztatást és reményt adjunk mindazoknak, akik ilyen helyzetben vannak. Ne adják fel, hiszen a válás hosszú távú következményei sokkal kiszámíthatatlanabbak.

– A szlogenhez – amellyel országszerte számos előadás, program szerveződik – Gary Chapman egy fontos könyve is kapcsolódik. A világhírű párkapcsolati szakértőt az öt szeretetnyelv koncepciója, illetve a világszerte eladott 40 millió könyve tette ismertté. Nem mellesleg ő a Harmat Kiadó bestsellerírója is. Mi a titka?

– Chapman eredendően egy amerikai lelkipásztor, aki antropológiai tanulmányokat is folytatott. Hosszú éveken keresztül tartott lelki gondozást pároknak, ahol felismerte, hogy a szeretet kifejezésének is vannak nyelvei, amelyeket ha nem ért a másik, szeretetlennek érzi magát. Vagyis például hiába halmozza el egy férfi a feleségét virággal, ha annak a szeretetnyelve nem az ajándékozás, hanem a minőségi idő, nem fogja érezni a férje feléje irányuló szeretetét. Sok kapcsolat ezen a bukik el. A Maradjunk együtt! című könyve most megjelent újabb kiadásának minden fejezete egy-egy igen kritikus témát ölel fel, olyat, amely egy megromlott kapcsolatban előfordulhat. Sorra veszi a reménytelennek tűnő helyzeteket, és ahol csak lehet, megpróbál segíteni rajtuk.