Fotó: ShutterStock/Egoitz Bengoetxea, illusztráció
Hirdetés

A politikus elmondta, hogy a 16-24 éves korosztályban a fiatalok 52 százaléka naponta több mint öt órát tölt az interneten a KSH adatok szerint. „A fiatalok számára a net a mindennapok részévé vált, és mivel sok időt töltenek el az online térben, a veszélyek is sokasodnak, amelyek itt érhetik őket” – magyarázta, hozzátéve: a digitális térben jellemző zaklatások komoly érzelmi sérüléseket okozhatnak a gyermekeknek.

Rétvári Bence hangsúlyozta: senkinek nem szabad elfogadnia, hogy olyan felvételt készítsenek vagy továbbítsanak róla, amihez ő nem járult hozzá. „Nagyon fontos az adatokra vigyázni” – közölte.

Az államtitkár kiemelte: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a BM Integrált Jogvédelmi Szolgálata együttműködésében indított plakátkampány fő üzenete, hogy tudatosítsák a fiatalokban, hogy internetes visszaélések esetén „van kihez fordulni.”

Mint ismertette, az NMHH jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline nyolc kategóriában fogadja a bejelentéseket. Ezek közé tartozik a gyermekpornográfia, a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, az online zaklatás, a rasszista, uszító tartalom, az illegális, pszichoaktív szerek népszerűsítése, az erőszakos, illegális cselekedetre buzdítás, az adathalászat, valamint egyéb, kiskorúak számára veszélyes cselekmény.

Korábban írtuk

„Fontos, hogy a lehető legtöbb helyre eljusson annak a híre, hogy a gyermekek védelmének milyen lehetőségei vannak” – hangoztatta az államtitkár, aki rámutatott, hogy a segítségnyújtás kimondottan gyors: a hatóságokkal és a szolgáltatókkal együttműködve akár 24 órán belül eltávolítják az internetről a sértő tartalmat.

Rétvári Bence kitért arra is, hogy a gyermekjogok szempontjából nagyon fontos állomás volt a gyermekvédelmi törvény elfogadása, valamint a gyermekvédelmi népszavazás is. Utóbbin annyian szavaztak egyirányba, mint Magyarországon a rendszerváltás óta még soha – tette hozzá.

Novák Krisztina, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat főigazgatója rámutatott: azért fontos a kiskorúak jogvédelme, mert sokkal könnyebben sebezhetők, befolyásolhatók, védtelenek a külső hatásokkal szemben és érdekeiket is kevésbé tudják érvényesíteni, mint a felnőttek. Hozzátette: a gyerekek fogalmi szinten ismerik ugyan a jogokat, de adott helyzetben sokszor mégsem tudják megítélni a jogsértéseket.

„Célunk a digitális tudatosságra való nevelés” – szögezte le, megjegyezve: nem tiltani és nem oktatni akarják a gyerekeket, hanem tudatosságra nevelni.

A gyermekek védelme össztársadalmi felelősség – jelentette ki Novák Krisztina, aki elmondta azt is, hogy a kampány keretében 4500 köznevelési intézménybe kerülnek ki a figyelemfelhívó plakátok. Ezekkel arra biztatják a diákokat, hogy bátran merjenek kérdezni, szólni, jelezni, ha úgy érzik, bajba kerültek – fűzte hozzá.

Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a jogsegélyszolgálat a lehető leggyorsabban kezeli a bejelentéseket, és nagyon eredményes is: öt nap az általános ügyintézési határidő, ám az esetek többségében, a gyermekpornográfia kategóriában egy nap alatt eltávolítják a jogsértő tartalmakat a világhálóról.

Közlése szerint az Internet Hotline 12 éves fennállása óta összesen több mint 17 ezer bejelentést kezeltek. „Tapasztalataink szerint a gyermekek a legveszélyeztetettebb csoport, annak ellenére is, hogy talán jobban értenek az online platformokhoz, videójátékokhoz” – hívta fel a figyelmet a főigazgató, megjegyezve: a leghatékonyabb módszer, ha személyesen érik el a diákokat, például foglalkozások, előadások keretében. „Idén már több mint ezer gyerekkel találkoztunk személyesen” – jegyezte meg. Rögzítette: „a gyermekekben tudatosítani kell a jogaikat”.