Megkezdődött az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának kongresszusa

Potápi Árpád János az európai őshonos nemzetiségi kisebbségek védelmét és érdekvédelmét ellátó szervezet rendezvényének megnyitóján felhívta a figyelmet arra, hogy óvni kell a kisebbségi létben élő embereket, mert „ha jogaik nincsenek biztosítva, nyelvhasználatukat, kultúrájuk megélését, hagyományaik megtartását korlátozzák vagy akadályozzák, tiltják vagy üldözik, akkor a legtehetségesebb vezetőiket veszítheti el egy-egy közösség”.

Közölte: amikor a nemzeti kisebbségek érdekében emel szót a kormány, akkor azokat az értékeket védi, amelyek az ősök bölcsességét őrzik.

„Ezek nemzeti kincsek, de az általuk elnyert lelki és testi béke nemzetközi kincs; a szomszédságban dúló háborúra is gondolva mondhatjuk, ritka kincs” – hangsúlyozta.

Utalt arra, hogy Magyarország öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre az európai kisebbségvédelmi politikát építeni kell.

E szerint a nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás. Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól, míg a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása. A negyedik alapelv szerint az identitás védelméhez egyéni és kollektív jogokat kell biztosítani, míg az ötödik szerint egy állam területén élő nemzeti kisebbségek az adott állam államalkotó tényezői – sorolta.

Kijelentette: a magyar kormány továbbra is aktívan és hathatósan támogatja a külhoni magyarok és általában a nemzeti kisebbségek törekvéseit.

A cél a közösségek sokszínűségének megőrzése és a szülőföldön maradás biztosítása – mondta, kiemelve: a külhoni magyarok esetében csakis olyat kér a kabinet az adott régió országaitól, amit Magyarország is biztosít az itt élő nemzetiségi közösségeknek.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntését tolmácsolva Potápi Árpád János emlékeztetett: Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiség él, bennük „vitathatatlan értéket” lát az ország és – alkotmányban rögzítve is – támogatja nemzeti identitásuk, hagyományaik és anyanyelvük megőrzését. Ennek is köszönhető, hogy a nemzetiségüket megvallók száma a 2001-hez képest másfélszeresére nőtt – fűzte hozzá.

Kiemelte: a magyar kormány hatszorosára növelte a nemzetiségeknek juttatott támogatásokat az elmúlt bő egy évtizedben. A nemzetiségi önkormányzatok által fenntarott köznevelési intézmények száma a 2010-es nyolcszorosára, 103-ra nőtt a 2022/2023-as tanévre, így biztosítva képzéseket, nevelést több mint 20 ezer nemzetiségi fiatalnak.

Az államtitkár azt mondta: Magyarország továbbra is támogatja a FUEN létezését és működését, és a FUEN-nel együtt az Európai Bíróság előtt folytatja a küzdelmet azért, hogy a Minority SafePack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezésbe fektetett munka meghozza gyümölcsét.

„Meg kell fogalmaznunk a döntéshozóknak, hogy olyan Európában és világban szeretnénk élni, amelynek alapvető és minden körülmények között védendő értéke az anyanyelv használata az élet minden területén, a köz- és a magánszférában egyaránt” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett: immár második éve háború sújtja a szomszédos Ukrajnát, amely – mint mondta – „minden ott élő nemzetiség és különösen a kárpátaljai magyarság számára is nagy próbatétel”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a kárpátaljai magyarok nagy szolidaritást mutattak a háború elől menekülő emberek befogadásánál, „az intézményrendszer folyamatos és egyre növekvő nyomás alatt áll” és „az őshonos magyar kisebbség jogait Ukrajnában veszélyeztetik”. A FUEN sikere e tekintetben is „életmentő jelentőségű lehet” – tette hozzá.

Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, a FUEN elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a több mint hetven esztendeje alapított szervezet szép eredményeket ért el, ugyanakkor van még tennivalója.

Utalt arra, hogy a kisebbségek Európa sok részén még mindig csak megtűrtek, nem élveznek olyan autonómiát, jogokat, illetve kapnak olyan lehetőségeket, mint Magyarországon.

Péterffy Attila (Pécs Jövője), a baranyai vármegyeszékhely polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy Pécsen tizenegy nemzetiség él, illetve rendelkezik önkormányzattal is, és a nemzetiségek tagjai méltó körülmények között képesek megmutatni magukat, kultúrájukat, ápolni értékeiket.

A pécsi Kodály Központban szeptember 7-10-ig tartó 67. FUEN-kongresszus megnyitóján köszöntötte a résztvevőket Englenderné Hock Ibolya, a szervező Magyarországi Németek Országos Önkormányzatnak elnöke, Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes és Ritter Imre, az Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának elnöke is.

A rendezvényen panelbeszélgetéseken vitatják meg a kisebbségvédelem lehetőségeit és kihívásait, a nemzetiségek részvételét a demokratikus folyamatokban. Bemutatják a harmincéves magyar nemzetiségi törvényt is, emellett kisebbségek védelmét ellátó munkacsoportok cserélik ki tapasztalataikat és küldöttgyűlést is tartanak.