„Csak elveink megőrzésével szabad politizálni”, ahogy Barankovics István tette – mondta Latorcai János. Kifejtette: a keresztény etikát, életszemléletet követte, nem fogadta el sem a fasizmust, sem a kommunizmust; amikor a Mindszenty-per idején Rákosi Mátyás, az állampárt vezetője megpróbálta arra kényszeríteni, hogy tanúskodjon a bíboros ellen, „a becsületet választotta”.

Hirdetés

A kommunizmus szellemi utódai a történelem átírására törekednek, a toleranciára hivatkozva megkérdőjelezik az értékeket, megfosztanak a tradícióktól és önfeladásra késztetnek, holott szükség van szilárd erkölcsi kapaszkodókra: a jövőt, a megmaradást ez szolgálja, a jelenlegi kormány is ezt tartja szem előtt – hangoztatta Latorcai János.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke kiemelte: Barankovics István hű maradt kereszténydemokrata elveihez a második világháború, a német megszállás és a nyilas terror alatt csakúgy, mint az azt követő szovjet megszállás és a kommunista diktatúra kiépülése idején.

A háború után a szabad, független Magyarország létrehozásának reményével látott neki a Demokrata Néppárt szervezésének. Megpróbált a kommunista hatalommal együtt élni, de amikor felismerte, hogy az értékelvű politika kudarca ítéltetett, az emigrációt választotta. New Yorkban hunyt el 1974-ben, de örökül hagyta a modern európai kereszténydemokrácia programját – mondta a NEB elnöke.

Barankovics István mellszobrát a róla elnevezett országgyűlési irodaház aulájában avatták fel. A szobrot megkoszorúzta mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Latorcai János és Földváryné Kiss Réka.

Korábban írtuk