Nem kell az importált forradalom

A Debreceni Egyetem (DE) berkeiben régóta beszédtéma, hogy a hatékonyság növelése érdekében rugalmasabb működési modellre kellene áttérni. A modellváltást tehát nem az állam vagy a kormány kezdeményezte, hanem az egyetem. Noha ezzel a helyi Momentum is tisztában van, aktivistáik mégis tiltakoznak és hamis információkkal lázítják a diákokat. Mándi László, a párt debreceni önkormányzati képviselője úgy kommentálta a DE modellváltását, hogy „megbízható kádereket, fideszes politikusokat és üzletembereket ültetnének a DE alapítványi kuratóriumába, ezzel biztosítva, hogy az intézmény innentől ne az állam, hanem a Fidesz irányítása alá kerüljön”. Szabó Bence, a Momentum másik debreceni képviselője nyílt levelet intézett Csont Istvánhoz, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkor­mányzatának (DEHÖK) elnökéhez, amelyben így fogalmaz: „A Debreceni Egyetemen ugyanolyan látszatdemokrácia működik, mint az országban, és a HÖK vezetése ennek az autoriter rendszernek láthatóan elvtelen kiszolgálója lett.”

A DEHÖK válaszában felszólította a balliberális pártot, tartsa távol magát az egyetem ügyétől: „Ti már egyébként is »nagyot segítettetek« a hallgatókon, amikor megfúrtátok, hogy Magyarország olimpiát rendezhessen, melynek keretei között a Debreceni Egyetemen 10 milliárdos nagyságrendű kollégiumiférőhely-felújítás és -bővítés történt volna, ami az olimpia után a hallgatók lakhatási helyzetét javította volna. Köszönjük szépen, de a politikai töltetű segítségnyújtásotokra nem tartunk igényt.”

Mindenkivel egyeztettek

Sánta János, a DEHÖK elnöki megbízottja a Demokratának elmondta, néhányan megpróbálnak politikai kérdést csinálni a fenntartóváltásból.

– Élen jár ebben a momentumos Szabó Bence, aki semmilyen jogviszonyban nincs az egyetemmel, ezért nyílt levélben szólítottuk fel, hogy ne az egyetem ügyéből kovácsoljon magának politikai előnyöket. Szeretnénk magunkat távol tartani a politikától, és minden hallgató érdekét pártállástól függetlenül képviselni – mondta.

A szenátus döntése után bejárta az ellenzéki sajtót, hogy 21 debreceni professzor közös állásfoglalásban tiltakozott a modellváltás ellen, amelynek ügyében az egyetem vezetése szerintük nem egyeztetett velük. Sánta János úgy véli, ez nem felel meg a valóságnak, hiszen az egyeztetés folyamatosan zajlott, az egyetem minden polgára értesült a tervekről.

– Az egyetemi vezetés a tervét először a dékáni kollégiumon ismertette, ezt követte a DEHÖK elnökségi ülése, majd a kari HÖK-gyűlések, ahol kiálltunk amellett, hogy a modellváltás hagyja változatlanul az államilag támogatott képzések rendszerét, és a hallgatói érdekképviselet jogosítványai ne csorbuljanak. Ezzel a kancellár és a rektor is egyetértett. A küldöttgyűlésen, amely a HÖK legfelsőbb döntéshozó szerve, a kancellár részletesen ismertette a modellváltás előnyeit. Miután meggyőződtünk arról, hogy a hallgatókat ezzel semmilyen hátrány nem éri, a javaslatot 70 igennel, ellenszavazat nélkül elfogadtuk, és egyben felhatalmaztuk a DEHÖK szenátusi képviselőit, hogy igennel szavazzanak a DE modellváltásával kapcsolatos előterjesztésre. A Dékáni Kollégium ülése után a dékánok minden karon tájékoztatták az oktatókat minden ismert részletről. Volt, ahol kari tanácsi szavazást is tartottak – sorolja az egyeztetés állomásait a hallgatói képviselő.

Sánta János szerint a legtöbb kérdés a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatban érkezett. Az egyetem vezetése válaszában elmondta, ez azért nem érinti hátrányosan az oktatókat, mert az új modellben több forrás jut majd a bérekre és a legtöbb, közalkalmazottakra vonatkozó előnyt ezután is meg kívánják adni a munkavállalóknak.

A Momentum és a tiltakozó professzorok állításaival ellentétben tehát az egyetem minden polgára értesült a tervekről. A szenátusi ülésen aztán az intézmény legfőbb döntéshozói szerve ellenszavazat nélkül, 65 igennel, három tartózkodással támogatta az előterjesztést, aminek értelmében kezdeményezik a DE átalakítását állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé.

Nagy lehetőség előtt

Mindezek ellenére egyes sajtóorgánumok azzal a hamis állítással tévesztették meg a hallgatókat, hogy a modellváltással a Budapesti Corvinus Egyetem mintájára a DE-n is megszűnnek az államilag finanszírozott helyek és az ösztöndíjak. Holott már az egyeztetések kezdetekor kiderült, hogy a következő tanévtől is megmaradnak az államilag támogatott képzések. Sánta Jánostól megtudjuk, a sajtóhírek után a hallgatókat e-mailben nyugtatták meg: maradnak a finanszírozott helyek. Mindösszesen három visszajelzés érkezett. Noha a közösségi médiában néhányan továbbra is terjesztik a valótlanságokat, a hallgatók döntő többségét a modellváltás egyáltalán nem foglalkoztatja, így egy esetleges egyetemfoglalásnak semmilyen tömegbázisa nincs.

A fenntartóváltással az intézményi autonómia nőni fog, hiszen a fenntartói jogokat az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól egy állami vagyonkezelői alapítvány veszi át, a kormányzati szféra tehát távolodik az intézménytől. A gazdálkodás tervezhetőbbé válik, a bürokratikus folyamatok – mint például a közbeszerzés – egyszerűsödnek.

Bács Zoltán, a DE kancellárja szerint az új egyetemi működési modell versenyképessé tesz. Nagy lehetőségnek látja, hogy az egyetem működését nem gátolják a kormányzati és költségvetési hivatali szférára érvényes eljárási szabályok. Az egyetem struktúrájában, a kari felépítésben, üzletági gazdálkodásában nem várható változás.

– A Debreceni Egyetem elég innovatív és offenzív stratégiát folytatott az elmúlt évtizedben, nem szokványos felsőoktatási területeken jelent meg sikeresen. Most sem szeretnénk, ha lemaradnánk a kínálkozó lehetőségekről, és a peronon állva integetnénk az elrobogó szerelvénynek. Sőt, mi akarunk lenni a mozdony – érzékeltette a kancellár a modellváltás jelentőségét.

Permanens forradalom

A modellváltást ellenzők többek között azt nehezményezik, hogy az egyetem nem szólhat bele, kik lesznek a kurátorok. Körösparti Péter, a DEHÖK korábbi elnöke az egyik közösségi oldalon közzétett írásában arra hívja fel a tiltakozók figyelmét, hogy az egyetemnek eddig sem volt beleszólási joga abba, ki legyen az oktatásért felelős miniszter. „Utána kell olvasni annak is, hogy az eddig átalakult közel tucatnyi intézményben kik lettek kurátorok. Valóban van köztük az adott intézményhez vagy a városhoz kötődő politikus, de az ötfős kuratóriumokban többnyire két politikus van, és három egyetemi vagy céges külsős ember. Másrészt azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy ezek a kuratóriumok az adott intézmény tönkretételére teszik fel az életüket. Sokkal inkább az adott intézmények fejlesztésében, sikerében érdekeltek” – fejtette ki.

Körösparti Péter kitért arra is, hogy a modellváltást ellenző 21 professzor közül többen balliberális kötődésűek. „Bazsa és Orosz professzor urak hajdanán MSZP-s országgyűlési képviselők voltak, Bazsa MSZP-polgármesterjelölt is volt Debrecenben. Polonyi tanár úr szintén az MSZP-kormány oktatási politikusa volt, az Oktatási Minisztériumban dolgozott, és úgy általánosságban is balliberális szemléletű publicisztikái vannak” – világított rá ezen professzorok állítólagos politikai függetlenségére.

Aligha meglepő, hogy a DE modellváltásáról született többségi, demokratikus és jogszerű döntést most pont ugyanazok támadják, akik a Színház- és Filmművészeti Egyetem elfoglalásakor kész tényként kezelték, hogy a blokáddal minden hallgató egyetért, holott az akcióban csak 40-50-en vettek részt. A Momentum a 2019-es önkormányzati választásokon a Jobbikkal és az LMP-vel közösen indulva egyetlen egyéni körzetet sem tudott megnyerni Debrecenben, két képviselőjük csak listáról jutott be a közgyűlésbe. A Momentum, a Jobbik és az LMP képviselőire a cívisvárosban 8600-an szavaztak, ezzel szemben a DEHÖK hetven képviselője 30 ezer hallgató érdekeit jeleníti meg a hallgatói önkormányzatban. Senki nem kíváncsi errefelé az SZFE-ről importált permanens forradalomra.