Nem lesz könnyű az úzvölgyi katonatemető eredeti állapotának visszaállítása
Bár két, az erdélyi magyarság számára kedvező jogerős ítélet is született a napokban az úzvölgyi katonatemető kapcsán indított perekben, az illetékesek, köztük Csíkszentmárton polgármestere attól tartanak, hogy nem lesz könnyű a sírkert eredeti állapotának visszaállítása.
A Bákó Megyei Törvényszék keddi döntésével – melyben jogerősen törli a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva tulajdonjogát a telekkönyvből – „papíron visszaáll a rend” az úzvölgyi katonatemetőben – értékelte az MTI-nek a szerdán nyilvánosságra hozott jogerős ítéletet Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester.
A magyar haditemetőt gondozó székelyföldi, Hargita megyei község elöljárója ennek ellenére attól tart, hogy a sírkert eredeti állapotába való visszaállítása „nem lesz egy sétagalopp” – mondta a román nacionalista szervezeteknek a korábbi jogerős ítéletet elutasító nyilatkozataira utalva.
Az úzvölgyi helyzetet békésen, a törvény jegyében kell megoldani, „el kell kerülni a cirkuszt” – hangsúlyozta, és megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a peres ügyekben nyújtott segítséget.
Benkő Erika, a szolgálat vezetője szerdán a Krónika portálnak úgy nyilatkozott: aki a mostani ítéletet kétségbe vonja, az a román igazságszolgáltatással száll szembe, mivel a temető jogi helyzete most már tisztázott. A sepsiszentgyörgyi jogász a Maszol hírportálnak elmondta: az újabb döntés valamelyest megkönnyíti a törvénytelenül elhelyezett betonkeresztek eltávolítását, de arra számítanak, hogy ez nem lesz egyszerű folyamat.
Az úzvölgyi katonatemető kapcsán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is megszólalt. A Krónikának más témában adott interjúban elmondta: megelégedéssel nyugtázza, hogy az igazságszolgáltatás kimondta, nem jogszerűen állították fel a betonkereszteket, de azzal is tisztában van, hogy az ítélettől a végrehajtásáig hosszú az út. „Jogállamról akkor lehet beszélni, amikor a bírósági ítéletet betartják, ez igaz az Úzvölgye esetében is: végre kell hajtatni a döntést” – idézte a portál Kelemen Hunort.
A politikus emlékeztetett: az RMDSZ 2019-ben „olyan megoldásokat javasolt a katonatemetővel kapcsolatban, amelyek most is érvényesek lehetnek”. Ezekről akkor el is kezdődött az egyeztetés a román és a magyar védelmi minisztérium között – mondta -, ami időközben leállt, de folytatni lehetne.
„Attól függetlenül, hogy egy, kettő vagy három román katona nyugszik ott, valamennyiüket megilleti a tisztelet és kegyelet, viszont nem az a megoldás, hogy más katonasírokra helyezünk törvénytelenül fölhúzott építményeket” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette: akkor az volt a javaslat, hogy számukra külön parcellát lehet nyitni, anélkül, hogy a sírkertet bármilyen formában megbolygatnák. A katonatemetőkben Európa-szerte így oldották meg a kegyeletadást – tette hozzá. „Megoldás tehát létezik, csak ki kell szállni ebből a merev, fantáziátlan álláspontból” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Az úzvölgyi katonatemetőben felállított betonkereszteknél eddig több megemlékezést szervező román nacionalista szervezetek elutasítják a keresztek eltávolításáról szóló bírósági döntést. Mihai Tarnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnöke saját közösségi oldalán közzétett 38 perces videóban hívta Úzvölgyébe társait, hogy megakadályozzák a betonkeresztek lebontását. „Ott leszek, nem fogom hagyni” – jelentette ki Tarnoveanu, aki szerint a keresztek eltávolításával a román katonák „lelkét másodszor is megölnék”.
George Simion, a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) társelnöke közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a pénteki bírósági döntés a román hősök iránti tiszteletlenség jele.
A romániai bíróságok a napokban két jogerős ítéletet is hoztak az úzvölgyi katonatemető kapcsán: pénteken a Bákói Táblabíróság jogerősen kimondta, hogy el kell távolítani a sírkertben felállított betonkereszteket, míg kedden a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát, hogy azt a saját nevére telekkönyveztette.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.