Pásztor Bálint: Szánalmas az, aki mások gyengeségéből merít bátorságot
A borzalmakat nem tehetjük meg nem történtté, az emlékezés megtartása és a gyűlöletkeltés megakadályozása viszont feladatunk és kötelességünk – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és a szabadkai városi képviselőtestület elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szabadkai megemlékezésen csütörtökön.
„Öt évtizednek kellett eltelnie, hogy a jelöletlen tömegsíroknál elhelyezhessük a kegyelet virágait, és az 1944-45-ös eseményekről nyilvánosan és félelem nélkül lehessen beszélni, és még húsz évig kellett nagyon kitartóan dolgoznunk azért, hogy állami szinten is tisztázni lehessen őket” – húzta alá. Hozzátette: amikor már azt hittük, hogy olyan időket élünk, amikor a tények és az alapvető civilizációs értékek a helyükre kerültek, „a magukat ellenzékinek nevező, és a politikai színtéren másként érvényesülni nem tudó, egyes liberális csoportosulások most fasisztának neveznek bennünket, mert mi azt mondjuk, minden, hangsúlyozom, minden ártatlan áldozat emléke előtt tisztelegni akarunk (.), mert minden igazságtalanságot, önbíráskodást, kegyetlenséget elítélünk, bárki követte is el”.
„Szánalmas az, aki mások gyengeségéből merít bátorságot, a kizárólagosságban talál erőt, és ellenségkép gyártásával szerez követőket. Túl sok sajnálatos esemény van már a történelmünkben, és jelenleg is nem azt látjuk-e nap mint nap, hogy ez csak konfliktust okozhat, az pedig további szenvedést és gyászt” – hangsúlyozta.
„Merítsünk együtt a fájdalmas tapasztalatból bizonyosságot a helyes út felé. Nézzünk együtt szembe a folytonos, világméretű kihívásokkal, mert még közösen is nagy erőfeszítéseket igényelnek. A viszályok csak gyengítik az élhető jövő esélyét, amelyet mindannyian vágyunk” – szögezte le.
Pásztor Bálint emlékeztett arra, hogy a magyar és a szerb köztársasági elnök 2010-ben megállapodott abban, hogy felállítanak egy akadémiai vegyesbizottságot, amely a második világháborúban és azt követően elkövetett tetteket vizsgálja. A megbékélési folyamat kulcspillanata volt, amikor a második világháborúban kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok tiszteletére 2013-ban Csúrogon emlékművet állítottak, amelyet Áder János magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb elnök jelenlétében adtak át, és a két államfő közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt.
Egy évvel később, 2014-ben pedig – hét évtized után – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a mészárlásokban legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó, a negyvenes évek végén született jogszabályt. Aleksandar Vucic jelenlegi elnök – akkor még miniszterelnökként – részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szabadkai megemlékezésen. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.
A Szabadkán található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt több mint ezer – főleg magyar, horvát és német – embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta azonban újabb 315 áldozat maradványait találták meg.