Schmidt Mária: a nyugati fejlettek összebútoroztak a kommunistákkal
Magyarország térsége 1990-re újra szabad és független nemzetállamokba rendeződött, azonban hamar jöttek a csalódások: „a nyugati fejlettek (…) szemrebbenés nélkül összebútoroztak a kommunistákkal azért, hogy kivásárolhassák a piacainkat és a médiánkat” – jelentette ki a Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett konferencián.
A múzeum és a Szent István Intézet közös, Vörös csillag a kereszt ellen című eseményén Schmidt Mária azt mondta, hogy a rendszerváltoztatáskor még nem ismerték a Nyugatot, tele voltak tévképzetekkel. Azt hitték, hogy éles határvonalat húznak majd a diktatúra és a demokrácia közé, bíróság elé állítják a kommunista uralom szörnyűségeinek felelőseit, de nem ez történt.
Azok a „megmondók”, akik évtizedeken keresztül igazolták a kommunisták tetteit, ettől kezdve a neoliberális gazdaságpolitikai érdekek és az amerikai típusú liberális demokrácia egyedül üdvözítő volta mellett kardoskodtak ugyanolyan kérlelhetetlen magabiztossággal, mint korábban a szovjetek felsőbbrendűsége mellett – hangoztatta a főigazgató.
Úgy fogalmazott: a „megmondóelit”, amely továbbra is az ellenőrzése alatt tartotta a nyilvánosságot, ellenérdekelt volt a kommunizmus bűneinek leleplezésében, ellehetetlenítette az igazságtételre irányuló erőfeszítéseket, ahogyan azok a „nyugati enyhülők” is, akik évtizedeken át „elhazudták a kommunista rendszer bűnös természetét”.
„Kezdtünk rádöbbenni, hogy a fejlettek milyen elvtársias viszonyt is ápolnak a pártállami nomenklatúra fiatalabbjaival, a gazdasági élet meghatározó szereplőivel, az egyre fontosabbá váló neoliberális közgazdász megmondókkal”; rájuk támaszkodva tudtak „nyugati csókosaik” gyorsan és olcsón privatizálni – jelentette ki Schmidt Mária, hozzátéve: „cinkostársak voltak”, egy nyelvet beszéltek.
„Sem az itteni továbbszolgálók, sem nyugati elvbarátaik nem voltak érdekeltek abban, hogy legalább a pártállami múlt legkirívóbb gazemberségeit számon kérjük” – hangoztatta.
A főigazgató szerint a Nyugat azért beszél mindig kizárólag a nácizmusról, soha nem említve a kommunizmust, hogy ne kelljen magyaráznia, miért „vívott közösen békeharcot” a szovjetekkel, tárgyalva, kereskedve, „parádézva” velük.
Nem volt meglepetés, hogy a német neomarxista elit szobrot állított Marxnak és Leninnek is – jegyezte meg Schmidt Mária.
Kijelentette, hogy a Terror Háza Múzeum létrehozásával tabukat döntöttek, ezzel magukra haragították azokat, akik a múlt értelmezésének monopóliuma felett őrködtek.
A kommunizmus azért omlott össze mindenütt kártyavárként, nem hagyva maradandó kulturális értékeket, mert valójában nem kínált semmit, a pusztítás ugyanis nem teremt – jelentette ki a főigazgató.
Szavai szerint a Terror Háza Múzeummal arra törekedtek, hogy a bűn ne maradjon büntetlen, hogy végre neki lehessen kezdeni a gyászmunkának.
Köszönetet mondott a több mint 7 millió látogatójuknak és minden támogatójuknak.
„Nélkülük nem tudtuk volna teljesíteni azt a vállalásunkat, hogy megakadályozzuk az egyéni felelősség kollektív felelőtlenséggé maszatolását” – jelentette ki Schmidt Mária.
Az eseményen Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége is részt vett.
A Terror Háza Múzeumot éppen húsz éve, 2002. február 24-én nyitották meg, ezt is felelevenítették a konferenciával. A kommunizmus áldozatainak emléknapjává február 25-ét nyilvánította az Országgyűlés 2000-ben.