Az államfő Láng Istvánnal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) igazgatójával beszélgetett, aki elmondta, a Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítása mintegy 200 milliárd forintból valósulhat meg a következő nyolc évben.

Hirdetés

Áder János hangsúlyozta, ennek a jelentős összegnek több területen is jelentkezik a haszna. Példaként említette, hogy a vízügyi beruházásokkal növekedhet a terület népességmegtartó képessége, a különböző tavak létrejöttével élhetőbbé válik több település, valamint a természet újra birtokba veheti az újonnan kialakuló lápokat, szikes tavakat. Emellett javulni fog a terület vízminősége, továbbá emelkedik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége – tette hozzá a köztársasági elnök.

Láng István elmondta, a Homokhátság vízgazdálkodását a Dunából és Tiszából, valamint a szennyvizek tisztításából és a belvizes területekről kinyert vizekből kívánják megoldani, ügyelve a terület vízmegtartó képességének javítására és a takarékosság előtérbe helyezésére.

Az OVF vezetője kifejtette, bár Magyarországnak sok vize van, potenciálisan keveset tud hasznosítani. Utóbbi különösen igaz a Homokhátságra, amely kizárólag csak a csapadékra hagyatkozhat.

Láng István elmondta, a terület talajvízszintjének süllyedése az 1960-as évek óta tart, tudósok szerint ennek 60-80 százaléka a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, míg 15-20 százalék a homok megkötésére ültetett erdőknek, további 20 százalék pedig az emberi vízkivételnek tudható be.

Áder János emlékeztetett, az ENSZ félsivatagos területté nyilvánította a Homokhátságot, ami egyértelműen a klímaváltozásra, azon belül is az egyre szélsőségesebb időjárásra, a csapadékeloszlás időbeni és térbeli egyenetlenségére vezethető vissza. Kiemelte, a talaj vízszintje az utóbbi időben átlagosan 3-5 métert, de valahol még többet csökkent.

Az államfő azon reményének adott hangot, hogy a kormány vízügyi beavatkozásának köszönhetően már 4-5 év alatt látványos eredményekkel szembesülhetnek az ott élők.

Korábban írtuk