További hatásköröktől fosztaná meg tagállamait az unió
A Jean-Claude Juncker vezette, előző Európai Bizottság nyíltan politikai bizottságként határozta meg önmagát, Ursula von der Leyen vezetésével pedig továbblépett a testület a tagállami hatáskörök lopakodó elvonása és az Európai Egyesült Államok hagymáza felé – derült ki az Alapjogokért Központ kutatóinak értékeléséből.
– Ambiciózus, nehéz ügyeket is fölvető beszédben értékelte az általa vezetett Európai Bizottság elmúlt évét Ursula von der Leyen, a testület elnöke – mondta Kovács Attila. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint ugyanakkor a politikus az indokoltnál derűsebb képet festett az EB eredményeiről a koronavírus-járvány elleni védekezés kapcsán. Kovács Attila emlékeztetett, hogy a Bizottság sokáig bagatellizálta a veszélyt, majd cselekvés helyett a tagállamok eszközbeszerzéseit kritizálta.
A gazdasági újjáépítés vonatkozásában Ursula von der Leyen a munkahelyek megóvását és újak létrehozását hangsúlyozta, ami egyezik a magyar kormánynak a járványtól függetlenül is vallott álláspontjával, hasonlóan az olyan szakpolitikai megállapításokhoz, mint a digitalizáció fontossága.
A bizottsági elnöki értékelés harmadik részét kitöltő, ideológiai alapú ügyek (migrációs politika, jogállamisági kérdések, a család fogalmának uniós szintű meghatározásának fölvetése és az úgynevezett LMBTQ-jogok) viszont a tagállami hatáskörök további megnyirbálásának szándékáról és a föderális Európai Unió felé megtenni próbált újabb lépésekről tanúskodnak, hiszen Ursula von der Leyen megváltoztatná az EU intézményeinek egymással, illetve a tagállamokkal fennálló viszonyát, a döntéshozatalban nagyobb szerepet szánva a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek, visszaszorítva a tagállami vezetőket tömörítő, jelenleg döntő szóval rendelkező Európai Tanács befolyását. A koronavírus-járvány ürügyén elgondolt Európai Egészségügyi Unió ugyancsak tagállami hatásköröket vonna el, akárcsak az európai minimálbér még nem konkretizált, de napirendre vett baloldali ötlete, amelynek megvalósítása szükségképpen újabb nemzetállami hatásköröket elvonó uniós költségvetési politikát is feltételez.
Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ kutatócsoportjának társvezetője a klímaügyek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ra tervezett 40 százalékos csökkentése helyett beharangozott 55 százalékos csökkentés veszélyezteti az Európai Unió versenyképességét, hiszen az ázsiai vagy az amerikai ipari konkurencia távolról sem igyekszik ilyen arányban visszafogni az ÜH-gázok kibocsátását.
Kurucz Orsolya emellett emlékeztetett, hogy jövő héten lát napvilágot a tagállamokról egyenként elkészített jogállamisági jelentés, amelynek tartalma egyelőre kérdéses. Az úgynevezett LMBTQ-jogok ügyében hangoztatott bizottsági álláspont ugyanakkor egyértelmű támadás Lengyelország ellen, ahogyan a család fogalmának uniós szintű meghatározására irányuló szándék is, például az az elképzelés, hogy akit bármely EU-tagállam elismer szülőként, azt minden tagállamnak el kell ismernie. Ezzel újabb nemzetállami hatáskört vonna el a pozícióját erősíteni akaró Európai Bizottság. A közös külkapcsolati döntések meghozatalában pedig az eddigi egyhangú támogatás helyett minősített többséget javasol az EB, ami korlátozná a tagállamok saját külpolitikai mozgásterét.
Az Alapjogokért Közponk kutatói érdeklődésünkre hangsúlyozták, hogy jelenleg nincs semmilyen elfogadott, kötelező érvényű jogállamiság-definíció, így a tagállamoknak járó uniós források folyósításának esetlegesen ezekhez kötése csak az uniós szerződések újratárgyalásával lenne lehetséges. Ennek erőltetése esetén pedig nem zárható ki, hogy lesznek tagállamok, amelyek az Európai Unió Bíróságához fordulnak jogaik védelmében.