Új szín a palettán

„Mit szólna hozzá, ha Magyarország újra remekül működne?” – teszi fel a kérdést Gattyán György a honlapjára feltöltött videóban, majd így folytatja: „Magyarország választás előtt áll, de ez a választás nem a politikáról szól, hanem arról, hogy szeretnénk-e újból világelsők lenni. A digitális fejlettségben Magyarország az elakadt országok közé került, mint Pakisztán. Még Azerbajdzsán is megelőz minket, az egészségügyben Ruanda is előttünk áll, Laosz és Uganda gyorsabban fejlődik.”

Gattyán György eddig egyetlen célt fogalmazott meg, és annak kevés köze van a politikához: a digitalizáció fejlesztését, amely szerinte biztos út az ország felemelkedéséhez és az emberek jólétéhez, megoldaná többek között az egészségügy problémáit, és megszüntetné a korrupciót. A „Legnagyobb Vállalkozás” nevű honlapján részletesen ír terveiről.

Teljes körű digitalizáció

2022 nyaráig az általa idén novemberben alapított „magyarországi digitális tudásközpont” segítségével felméri a magyar lakosság véleményét és igényeit az állami szolgáltatások digitalizációjáról. Az üzletember szerint „az azonnali és teljes körű digitalizáció mint bel- és gazdaságpolitikai prioritás konstruktív alternatívát kínál a gúzsba kötött hazai belpolitika válságából”.

A tudásközpont budapesti székhelyű, de állítása szerint már országos lefedettsége van. A vállalat fő tevékenysége a fent említett országos felmérés mellett az is, hogy az állami digitalizáció nemzetközi eredményeit megismertesse a lakossággal. Ehhez a munkához keres Gattyán György mind a 106 választókerületben területi kutató-képviselőket és irodai alkalmazottakat. A területi képviselő feladatai közé tartozna naponta meghatározott számú kérdőív kitöltetése a helyi lakosokkal, valamint ez alapján folyamatos beszámolók, riportok készítése, az irodai adminisztrátorok pedig a képviselők munkáit segítenék. A pozíciók betöltéséhez nem szükséges speciális képesítés vagy szaktudás, egyedül a középfokú végzettség az elvárás, valamint az, hogy a jelentkezők „politikai elköteleződés nélkül, objektíven végezzék munkájukat”.

A milliárdos megbízásából készült felmérés megállapította, a magyarok 46 százaléka szerint az állam nem elég innovatív, és hazánk felnőtt lakosságának közel fele vélekedik úgy, hogy az adóforintokból fenntartott közigazgatás nem nyújt kellően átlátható, egyszerű és korszerű tájékoztatást az online térben. Gattyán György a felmérésből azt a következtetést vonta le, hogy a fenti ötmillió magyar érdekeit jelenleg senki nem képviseli, és ezt a feladatot a Legnagyobb Vállalkozás nevű mozgalmával ő szeretné magára vállalni.

106 állásajánlat

Hogy ezt hogyan szeretné megvalósítani, arról egyelőre meglehetősen sejtelmesen fogalmaz. Az, hogy a 106 egyéni választókerületben állást kínál (területi) képviselőknek, arra enged következtetni, hogy új vállalkozásához egyéni ország­gyűlési képviselőjelölteket keres, akik a technikai fejlesztés fontossága mellett emelnének szót a parlamentben. Ez azért is lenne meglepő, mert a Los Angelesben és Párizsban élő üzletember eddig távol tartotta magát a közélettől, politikai tartalmú nyilatkozatot soha nem tett. Bár igaz, a múlt héten e tekintetben megtört a jég, amikor egy interjúban kijelentette: a magyar politika jelenleg két nagy tömbből áll, amelyek egymást „sarazzák”, és nem foglalkoznak azzal, miként lehetne a magyarságot, a magyar gazdaságot jobbá tenni. Szerinte a hazai politikusok elsősorban azt nézik, miként lehetne törésvonalat létrehozni a magyarságban, hiszen e törésvonal mentén tudnak maguknak szavazókat gyűjteni, és nem azt, hogy mi jó Magyarországnak, mert azzal kockáztatnák politikai karrierjüket. Gattyán György megjegyezte, „ha a magyar társadalom minél több alternatíva közül választhat, akkor végre tudna dönteni, hiszen most az egyik múlt helyett választhatja a másik múltat”.

Kérdésre, hogy a digitalizációt hogyan kívánja Magyarországon előmozdítani, így felelt: „Ha szükséges, párttá szerveződünk, de ez attól függ, hogyan tudunk kommunikálni az úgynevezett politikai elittel.” Gattyán György tehát nem zárta ki, hogy politikai pártot alapítson, de a nyilatkozataiból az olvasható ki, nem ez az elsődleges célja.

Veszélyt látnak benne

Azonban a hazai ellenzéknek már ennyi is elég volt ahhoz, hogy idegesen nekimenjen a milliárdos üzletembernek. Jakab Péter, a Jobbik elnöke már tényként kezelve Gattyán György választáson való indulását „kamupártnak” minősítette Gattyán György kezdeményezését, és hozzátette, „aki az előválasztás után jelentkezik be az indulásra, az csak a Fidesz érdekeit képviselheti”.

Hasonlóan vélekedett Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, aki szerint Gattyán György az ellenzéki szavazatok megosztására törekszik. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke Facebook-bejegyzésben tartotta szükségesnek megüzenni az üzletembernek, ne is merjen gondolni arra, hogy pártot alapít, „mert most el kell döntenie tízmillió magyarnak és benne Önnek is, hogy Fidesz vagy nem Fidesz” – azaz nincs harmadik lehetőség.

Gattyán György a felvetésre, hogy mit szól azokhoz a kritikákhoz, amelyek szerint a választás előtt akarja gyengíteni az ellenzéki szövetséget, azt válaszolta, aki ismeri őt, az tudja, hogy nincs jó viszonyban a regnáló kormánnyal. Itt valószínűleg arra utalt, hogy cégcsoportja immár majd egy évtizede tartó jogi vitába keveredett az adóhivatallal, és bár az eljárás elején még zárolták magyarországi vagyonának egy jó részét, azóta elmondása szerint a bíróságok eddig csak az ő javára döntöttek.

Persze az ellenzék frusztrációja érthető. Azért tolták a sakktáblán előre Márki-Zay Pétert Karácsony Gergely helyett, mert abban reménykedtek, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester meg tudja szólítani azokat a bizonytalanokat, akik nem feltétlenül vallják magukat kormánypártinak, ugyanakkor az ellenzékből sem kérnek. A felmérések szerint a trükk nem jött be, az ellenzék támogatottsága nem nőtt, hiába fogalmazott úgy Márki-Zay Péter előválasztási győzelme után, hogy leváltotta az ellenzéket, ezt már a saját tábora sem hiszi el neki. Az ellenzék így tisztában van azzal, ha feltűnik egy olyan jelölt, aki csak árnyalatnyival is hitelesebben tudja képviselni azt, amiben Márki-Zay Péter már elbukott, akkor tovább csökkenhet a kormányváltás esélye.