Üzleti alapú, fizetős egészségügyet vezetne be Márki-Zay Péter
„Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet” – így fogalmazott Márki-Zay Péter az egykori Jobbik-elnöknek adott interjújában tavaly nyáron. Korábbi nyilatkozatában a baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltje egyértelművé tette: profitorientált cégek kezébe adná az egészségügyet – erről ír cikkében a Magyar Nemzet.
„A szomorú igazság az, hogy minden üzlet. Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva, én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet. Mert ahol nem üzlet, ott tönkrementek. Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek, és a többi. Ahol fizetős egészségügyet vezettek be, ott viszont jól működött. Tehát olyan nincs, hogy ingyenes egészségügy akkor, amikor például hálapénzzel fizetnek az emberek, meg zsebbe fizetnek. Nincs ingyenes egészségügy, ez egy illúzió. […] Maga a modell, amit ideálisnak látok, az egy egybiztosítós, versengő egészségügyi modell”
– idézi Márki-Zay Pétert a Magyar Nemzet. A baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltjével Vona Gábor egykori Jobbik-elnök készített interjút tavaly nyáron. Márki-Zay Péter ugyanazt a modellt vezetné be, amellyel 2010 előtt Gyurcsány Ferenc és kormánya próbálkozott: üzleti alapú, fizetős egészségügyet, privatizált kórházakkal, és ellátó intézményekkel.
Az egészségügy üzleti alapokra helyezésével már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is többször próbálkozott a baloldal, emlékeztet a Magyar Nemzet. A cikk Gyurcsány Ferencnek egy 2006-os beszédéből idéz, amit a volt kormányfő a Bajcsy-Zsilinszky-kórház új épülettömbjének avatásán mondott el:
„Az egészségügy közös társadalmi kincsünk és üzlet is, kár ez utóbbit elhazudni, mert akkor zsákutcába jutunk.”
Az akkori miniszterelnök egyértelművé tette a szándékát: nyitott egészségipart kell építeni, gazdag kliensekkel. A Magyar Nemzet kiemeli,
2010 előtt több önkormányzat is nehéz helyzetbe került amiatt, hogy privatizációs szerződést kötött olyan magáncégekkel, mint például a Hospinvest, a helyi kórház üzemeltetésére, majd a csődbe ment vállalatok hatalmas adósságot hagytak rájuk, utólag kifizettették a településekkel az intézmények fejlesztési költségeit is. Így járt többek között Eger, Hatvan és Gyöngyös városa is.
Márk-Zay mostani érvelését – miszerint „ahol fizetős egészségügyet vezettek be, ott jól működött” – több európai ország gyakorlata cáfolja látványosan, Spanyolországban és Olaszországban a koronavírus-járvány okozta extra terhelés mutatta meg igazán az egészségügy üzleti alapú működtetésének tragikus következményeit – írják.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán, IDE KATTINTVA olvashatják.