Változik a stratégia
Laikusként sem nehéz kitalálni, miért volt szükség önálló energetikai minisztérium felállítására: a háború és a szankciós energiaárak miatt Magyarországon és Európában is az energiabiztonság és az energiaárak kérdése lett a legfontosabb. Cikkünkben körbejártuk, mi lesz az új miniszter, Lantos Csaba feladata, és miért éppen ő kapta ezt a mai szorult helyzetben a legfontosabbnak nevezhető pozíciót.
A múlt héten lett hivatalos: önálló energiaügyi minisztérium létrehozása mellett döntött a kormány, Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondását követően. A kormánydöntés nyomán ugyanis az általa vezetett Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) megszűnik, feladatait részben az új energetikai tárca veszi át, amelynek vezetésére Lantos Csabát kérte fel a miniszterelnök. A befektető korábban az OTP Bank vezérigazgató-helyettese volt, illetve az energiakereskedő MET Holding elnöke 2009 óta. A TIM további funkcióit pedig a gazdasági, az építésügyi és beruházási, valamint a kulturális és innovációs tárcák viszik tovább.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a jelentős átalakítást azzal indokolta, hogy a háború és a szankciós energiaárak miatt Magyarországon és Európában is az energiabiztonság és az energiaárak kérdése lett a legfontosabb. A kormány ezért hajt végre strukturális változtatást. Az önálló energiaügyi minisztérium az energiapolitika egységes irányításáért felel és az Energiahivatal hatásköreinek többségét is átveszi – mondta Gulyás Gergely.
Nem új ötlet
Érdekesség, hogy pár héttel ezelőtt maga Palkovics László is szóba hozta az önálló energiaügyi minisztérium lehetőségét egy, a Mathias Corvinus Collegiumban tartott előadás során, ahol a TIM stratégiai elképzeléseiről, az energetikáról, a zöldátállásról beszélt. Mint elmondta, gyakran megkérdezik tőle, miért nincs önálló magyar klímaügyi vagy energetikai minisztérium? Akkor a miniszter azzal intézte el a kérdést, hogy „a klíma- és energetikai célok elérése végső soron majd technológiát és ipart fog jelenteni. És ha van ipari és technológiai minisztérium, ezt tudjuk kezelni.” Ebben annyira biztos volt, hogy az előadás egy pontján azt is kiemelte, Orbán Viktor a kormányait mindig úgy rakja össze, hogy az elkövetkező négy év feladatait próbálja meg leképezni a kabineten belül. Igaz, arról is szót ejtett, ami valószínűleg az átalakítások egyik mozgatórugója volt, hogy kiemelkedően fontos az ellátásbiztonság. Palkovics a magyar energiamixről elmondta, a gáz aránya 2021-ben 43-44 százalékos volt, ami „borzalmasan magas”, mivel egy olyan energiaforrástól függ az ország, amit nem itthon állítanak elő. 11 milliárd köbméter az éves gázfogyasztás hazánkban, és még a jövőbeli tervek is csak kétmilliárd köbméter magyarországi előállításáról szólnak.
És csakugyan, Európában baj van az energiával, de csak kevesen látják át, milyen súlyos a helyzet. Weinhardt Attila, a Portfolio makroelemzője egyenesen energetikai trilemmáról beszélt a gazdasági portál múlt heti podcastjében, ami abból adódik, hogy egyszerre kell folyamatos energiaellátást biztosítani az országnak, mindezt lehetőség szerint olcsón és úgy, hogy lehetőleg haladni is tudjunk a 2030-as, 2050-es klímacélok felé, azaz ne forduljunk teljes mértékben vissza a fosszilis energiahordozókhoz, azok súlyát minél inkább próbáljuk mérsékelni. Márpedig a folyamatos ellátásban ezek fontos tényezők, de sem az uniós célok, sem a saját jól felfogott érdekünk nem ebbe az irányba mutatnak. Ez most az orosz–ukrán háború mellett az orosz gáz- (85 százalék) és olajszállításoknak (65 százalék) való nagyon magas magyar kitettségen túl a szállítások stabilitása körüli kockázatok miatt hatalmas kihívás.
Kell az új minisztérium
Azt Weinhardt Attila is kiemelte és nehéz volna vitatni, hogy jelen helyzetben a kormány részéről érthető, indokolt és észszerű lépés volt, hogy kapjon önálló minisztériumot ez a terület, és egy letisztult portfólióval tudjon az új miniszter haladni a fentebbi kihívásoknak a kezelésében. A makroelemző szerint ugyanis ilyenek halmazával kell majd Lantos Csabának megbirkóznia. Nem elég a vásárolt energia súlyát drasztikusan csökkenteni, a volumenét is le kellene szorítani, és mindezt a lehető legkedvezőtlenebb környezetben. Az orosz gázról történő leválás ugyanis garantálja, hogy Európában csak tartósan magas áron lehessen energiához jutni, mivel a kereslet-kínálat egyensúly magas szinten áll majd be, és a kínálati oldal szűkös, így az elmúlt tíz év alacsony energiaárait elfelejthetjük.
Míg a Paks II. projekt marad Szijjártó Péter külügyminiszter portfóliójában, Paks I. üzemidejének meghosszabbításával az új minisztériumnak kell majd foglalkoznia, és ahogy az kormányzati nyilatkozatokból kiderült, komolyabb elmozdulás várható a geotermikus energia hasznosítása felé, ami az ország adottságait tekintve logikus lépés. Hatalmas feladat és szintén Lantos Csabára vár Magyarország villamoshálózatának a fejlesztése. Ahogy korábban megírtuk, az elavult hálózat nem bírja már el az újonnan csatlakozó napelemrendszereket. Emiatt fontos lenne jelentősen átalakítani az elektromos főhálózatot, ám ez roppant költséges. Csak a kisfeszültségű trafókörzetek országos szintű cseréje több ezer milliárd forintos tétel lenne, az egyéb költségekről nem is beszélve.
A hálózatfejlesztésről Gulyás Gergely is beszélt és elmondta, ennek érdekében a kormány a teljes uniós helyreállítási hitelkeretre igényt tart, ami közel tízmilliárd eurós forrást jelenthet, és az energetikai területen tervezett beruházások több mint felét fedezné. Éppen ezért most kiemelkedően fontos, hogy gyors és hatékony döntések szülessenek. Az új minisztérium remélhetően alkalmasabb lesz erre, mint számos egyéb feladattal túlterhelt elődje.
Merről fúj a szél?
Az új miniszter, Lantos Csaba személye is beszédes. Az akadémiai körökből érkező, tudományos hátterű Palkovics Lászlóval szemben ő az üzleti világból jön. A svájci központú MET-csoport egy európai integrált energiavállalat, tevékenysége kiterjed a földgáz- és az árampiacra, valamint energetikai eszközök kivitelezésére és működtetésére. Leányvállalatai révén 13 országban van jelen, 27 ország gázpiacán és 22 nemzetközi kereskedelmi ponton aktív. Tavalyi konszolidált árbevétele 18,1 milliárd euró volt, az általa szállított gázmennyiség 55 milliárd köbméter, az árammennyiség több mint 50 terawattóra.
A cég elnökeként lassan két évtizede rálátása van arra a területre, amelyen most miniszterként lép a pályára. Említést érdemel, hogy előnyben kívánja részesíteni az eddig nem eléggé támogatott és szakmai körökben egyre inkább vitatott hatékonyságú szélenergiát, így valószínű, hogy jelentős fordulat várható e tekintetben. Ez egybevágna azzal, hogy az európai uniós irányelvek szerint a szélerőművek támogatást élveznek, így az uniós helyreállítási programból pénzt szerezhetünk rájuk.