Köszöntőjében a tárcavezető úgy fogalmazott: amikor a Jóisten megalkotta Magyarországot, nem bánt szűkmarkúan az áldásokkal, de a magyaroknak szánt próbatételekkel sem.

Hirdetés

Áldás a gyönyörű természet, a Kárpátok ölelése, a sok bővízű folyó és a termékeny föld. Ugyanígy áldás a magyar emberek tehetsége és szorgalma – emelte ki, majd úgy folytatta: „történelmi olimpiai arannyal ér fel”, hogy ennyi éven át szuverén és független nemzetként tudott megmaradni Magyarország.

Azt mondta, próbatételekből az elmúlt években sem volt hiány. Varga Judit emlékeztetett, hogy 2010 óta több nagy, a világpolitikát és a világgazdaságot alapjaiban megrázó válságot kellett és kell kezelnie a kormánynak. Ilyen volt a többi között a migrációs krízis és a koronavírus-járvány, most pedig ilyen az orosz-ukrán háború – sorolta.

A válságok korát éljük, a válságoknak pedig mindig közük van az éppen fennálló világrend átalakulásához – jelentette ki a Varga Judit, aki rámutatott, hogy a kisebbségek mindig fokozottabban vannak kitéve a változások hatásainak.

Kitért arra is, hogy a magyarság helyzete különleges, mivel a trianoni békediktátum után hét országban szóródtak szét a honfitársaink. Külhoni nemzettársaink felé a kormány a jövőben is „féltő gondoskodással” fordul – fűzte hozzá. A miniszter azt is mondta, hogy az Európai Unió soros elnökeként jövőre történelmi lehetőség elé néz Magyarország.

„Elnökségünk alatt egy szuverén, nemzetállamok által alkotott, autonóm és erős Európa képét fogjuk támogatni. Ennek keretét pedig az az európai keresztény konzervatív értékrend fogja képezni, amelynek az őshonos nemzeti kisebbségek védelme alapvető eleme” – fogalmazott Varga Judit.

A Lőrincz Csaba-díj kapcsán a tárcavezető fontosnak nevezte, hogy azok a tudósok, szakértők, írók, akik a nemzetért dolgoznak, érezzék, hogy tevékenységük elismerésre számíthat.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: Lőrincz Csaba „húsz éven át formálta tudásával, gondolkodásával, elkötelezettségével és kreativitásával a mi közös ügyünket, a magyar nemzeti összetartozás ügyét”.

A politikus beszélt arról is, hogy a nemzeti kisebbségvédelemre drámai hatással van az orosz agresszió. Úgy folytatta, Magyarország elítéli az orosz katonai agressziót, és minden lehetséges módon segíti az áldozatot. Az ukrán-magyar viszony azonban „történelmi mélyponton van” – állapította meg.

Hozzátette: az egész nemzetnek, de különösen a kárpátaljai magyarságnak nagy szüksége lenne arra, hogy „új fejezetet nyissunk a kétoldali kapcsolatainkban”.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az ünnepség megnyitóján azt mondta: a magyarok esetében az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ennek ellenére a közbeszédben 2023-ban még mindig „románozunk” – jelentette ki. Harminchárom évvel a rendszerváltás után ott tartunk, hogy honfitársaink egy része számára „a százéves határok mentális határokká merevültek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy ezeréves horizonton, Szent István szemével lássanak” – magyarázta.

A rendezvény megnyitóján elhangzott: Lőrincz Csaba erdélyi származású politikus, egyetemi oktató és publicista volt, aki meghatározó módon formálta Magyarország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját. Sepsiszentgyörgyön született 1959-ben, 1986-ban települt át Magyarországra, a Fidesz kisebbségi és külügyi szakértője volt, 2000 és 2002 között a Külügyminisztériumban helyettes államtitkári pozíciót töltött be, 2008-ban hunyt el. A róla elnevezett díjjal 2009 óta ismerik el azok munkáját, akik sokat tesznek a magyar összetartozás szellemének erősítéséért.

A díjat idén Váradi Natáliának ítélte oda a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány. Váradi Natália beregszászi születésű kárpátaljai történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense. Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki 2019-ben. Fő kutatási területe az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai vonatkozásainak témája.

Korábban írtuk