Marokkó nagyot küzdött, de a franciák készülhetnek Messiék ellen

A franciáknak ez volt történetük hetedik vb-elődöntője, ezekből hármat – 1958-ban, 1982-ben és 1986-ban – veszítettek el, és immár négyet – 1998-ban, 2006-ban, 2018-ban és most – megnyertek.

Marokkó a vb-k történetének 25. elődöntőseként és első afrikai csapatként futballozhat világbajnoki éremért szombaton, amikor Horvátország lesz az ellenfele a bronzmeccsen.

A katari vb döntőjét vasárnap, magyar idő szerint 16 órakor rendezik Luszailban.

Eredmény, negyeddöntő:
Franciaország-Marokkó 2-0 (1-0)
al-Hor, 68 294 néző, v.: César Arturo Ramos (mexikói)
gólszerzők: Hernandez (5.), Kolo Muani (79.)

Franciaország: Lloris – Koundé, Varane, Konaté, T. Hernandez – Y. Fofana, Tchouaméni, Griezmann – O. Dembélé (Kolo Muani, 78.), Giroud (Thuram, 65.), Mbappé. Szövetségi kapitány: Didier Deschamps
Marokkó: Bunu – Hakimi, Dari, Szaissz (Amallah, 21.; Abde, 78.), el-Jamik, Mazraui (Attijat Allah, a szünetben) – Amrabat, Unahi – Zijes, en-Nesziri (Hamdallah, 66.), Bufal (Abuhlal, 66.). Szövetségi kapitány: Valid Regragi

5. perc: Griezmann kapott nagyszerű labdát a marokkói tizenhatos jobb oldalának előterében és zavartalanul futhatott be a büntetőterületen belülre, mivel védője elcsúszott. Középre passzolt labdáját Mbappé próbálta kapura lőni, de próbálkozása elakadt egy marokkói játékosban, az újabb lövés után a labda a bal oldalon üresen érkező Theo Hernandez elé pattant, aki öt méterről, akrobatikus mozdulattal a kapuba továbbított Bunu kapus mellett (1-0).
79. perc: Mbappé cselezte be magát a marokkói tizenhatoson belülre, majd 12 méterről lőtt, a labda az egyik védőről a jobb oldali kapufa irányába pattant, ahol jól érkezett a 42 másodperccel korábban csereként beállt Kolo Muani, és könnyedén a kapuba passzolt (2-0).

A francia kaput védő Hugo Llorisnak ez a találkozó volt a 19. világbajnoki mérkőzése, ezzel az örökrangsorban utolérte a német Manuel Neuert, akivel így holtversenyben a legtöbb vb-meccset játszó kapussá vált.

Remekül sikerült a rajt a címvédő csapatnak, amely nagyon hamar megszerezte a vezetést, ezzel pedig rákényszerítette a védekező felállásban kezdő afrikai ellenfelét arra, hogy erőltesse a támadásokat. A marokkóiak a bekapott gól előtt és után sem illetődtek meg, előbb egy távoli lövést kellett oldalra ütnie Llorisnak, majd Zijes lőtt kapu mellé egy jó kiugratás után ígéretes helyzetből. Nem késett sokat a francia válasz, Giroud a védőjének hibáját kihasználva 13 méterről a bal oldali kapufát találta telibe.

A félidő derekán mindkét együttes lendülete alábbhagyott, emiatt csökkent az iram, és megszaporodtak a kisebb, jellemzően taktikai jellegű szabálytalanságok. A hajrához közeledve Tchouameni indult meg a középen megszerzett labdával, és remekül ugratta ki a bal oldalon nagy sebességgel elfutó Mbappét, a csatár azonban ezúttal nem tudta a kapuba továbbítani a labdát, az ismétlést pedig Giroud pörgette kapu mellé.

A játékot ebben a szakaszban a franciák irányították, amint pedig az ellenfél visszaszorította őket a saját térfelükre, azonnal a labda megtartására törekedtek és az alapoktól kezdték újra felépíteni az akciójukat. A lefújáshoz közeledve el-Jamik szöglet utáni, ollózó mozdulattal lőtt kapufája okozott riadalmat a francia drukkerek körében, de a kétségtelenül parádésan kivitelezett lövés nyomán nem került a hálóba a labda.

A szünetben másodszor kellett kényszerű cserét végrehajtania Valid Regragi marokkói szövetségi kapitánynak, így az előzetesen kijelölt ötfős védelem jelentősen átalakult.

A második félidőt nagyon visszafogottan kezdték a franciák, míg Marokkó nagy hangsúlyt próbált fektetni a támadásokra. Az első tíz percben már-már beszorult a kapuja elé a címvédő, a marokkóiaknak pedig többször is jó esélyük volt az egyenlítésre, de a sikeres befejezés rendre elmaradt. Didier Deschamps együttese szabadrúgásokból próbálhatott meg veszélyeztetni, de nem tudta növelni az előnyét, miközben a rivális olykor-olykor kifejezetten kreatív támadásokkal igyekezett átjátszani a francia védelmet, ennek ellenére 15 perccel a vége előtt még mindig egygólos hátrányban volt.

A hajrában a csereként beállt Kolo Muaninak köszönhetően kétgólosra nőtt a címvédő előnye, amely így a meccset szinte végig kézben tartva vívta ki a döntőbe kerülést.