Sok kicsi sokra megy… meg a nagy is!

Egy átlagos háztartásban a felhasznált energia legalább háromnegyedét hűtésre és fűtésre fordítjuk. A légkondicionálás csaknem négyszer annyi áramot igényel, mint a fűtés, egy átlagos klímaberendezés havonta akár 250 kilowattórával is növelheti a fogyasztást. Hasznos tehát árnyékolni, a redőny a legjobb, de az olcsóbb reluxa is segít. Érdemes okosan szellőztetni nyáron: este nyissunk ablakot egész éjjelre és reggelre, amikor pedig már kint meleg van, csukjuk be, hogy benn tartsuk a hűvöset. A hőérzet rengeteget számít: sokszor egy ventilátor is elég, aminek kisebb a fogyasztása, mint a légkondicionálóé.

Ha mégsem akarunk lemondani a klímáról, akkor a vásárlásnál érdemes szakember segítségét kérni, miután a helyiséghez képest túlméretezett berendezés felesleges energiapazarlással jár. Elég öt Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a benti hőmérsékletet a kintinél: a nagyobb különbséget eleve nehezen is viseli el a szervezet. De 24 Celsius-fok mindenképpen elég.

A faliszőnyeg értelme

Télen is számos lehetőség adódik a rezsi csökkentésére. Mielőtt elkezdenénk lefelé tekerni a termosztátot, érdemes tisztába jönni a számokkal.

– Minden 1 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkentés körülbelül ötszázalékos fűtőenergia-megtakarítást eredményez – mondja Méhes Martina, az Energia­klub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ ügyvezető és szakmai igazgatója. A szervezet már két évtizede foglalkozik többek között a hatékonysági beruházások, spórolási lehetőségek kérdéskörével.

– Érdemes az egyes helyiségek hőmérsékletét külön szabályozni, mert a kellemes közérzethez például a nappaliban elég a 20, a gyerekszobában a 22, a hálóban és a konyhában a 18 fok is. A hőérzetet különböző módszerekkel lehet fokozni: melegebbnek érezzük a levegőt, ha elég párás, a hatvanszázalékos páratartalom ráadásul egészséges is.

Ha elutazunk, nem árt alacsonyabbra állítani a termosztátot, kétnapi távollét esetén legfeljebb 15, hosszabb út során pedig 12 fokra. Ellenőriztessük minden évben szakemberrel a kazánt, konvektorokat, mert akár 5-10 százalékkal is csökkenthet a fűtés költsége, ha ezek a készülékek rendben működnek. Fontos a friss levegő, de a hosszú ideig résnyire nyitva hagyott ablakokkal csak az utcát fűtjük: ehelyett elég naponta kétszer szellőztetni. Kitárt ablakokkal 3-5 percre az elhasznált levegő teljesen kicserélődik, és ilyenkor zárjuk le a fűtést, mert teljesen feleslegesen megy.

A redőny télen is hasznos, mivel az ablak hőveszteségét átlagosan 30 százalékkal csökkentheti. A radiátor mögé tett hőtükörfólia a fűtési energia akár 5-6 százalékát is megtakaríthatja. Talán mondani sem kell, de a fűtőtestre ne húzzuk rá az íróasztalt vagy a kanapét, a függönyt, mert így akadályozzuk a meleg levegő áramlását. A nagyobb szekrényeket viszont rakjuk át a külső környezettel érintkező határolófalakra, de boríthatjuk őket faliszőnyeggel is. Ezek a megoldások megállítják a beáramló hideget, és a hőérzeten is javítanak. Ugyanez a helyzet a padlóval, ha nincs alulról szigetelve egy ház, fontos jó nagy felületen telerakni szőnyeggel. Akár egy régi nagy, rossz szőnyeget is felhasználhatunk, ráterítve egy újabbat.

A meleg víz használatán is lehet spórolni, a hőtárolós bojler termosztátját elég 40 Celsius-fokra beállítani, és csak átmenetileg tekerni feljebb, nincs szükség állandóan készenlétben tartani forró vizet. Ha hosszabb ideig nem használjuk, kapcsoljuk ki a bojlert, nyáron akár az egész cirkót is. A kádban fürdés körülbelül 160 liter meleg víz felhasználását jelenti, a zuhanyozáshoz viszont 60 liter is elég. Lehetőleg ne folyó vízben mosogassunk: az edényeknél fordítva, a „fürdés” a takarékosabb.

A meleg útját állni

A teljes homlokzati hőszigeteléssel 25-35 százalék, a padlásfödém szigetelésével 20-30, a nyílászárócserével és az árnyékolással 10-15, a világítástechnika korszerűsítésével 5-15, a garázskapu megfelelő cseréjével 5-10 százalék energiát lehet megtakarítani. Egy komplex felújítás akár 60 százalékos rezsicsökkentést is eredményezhet.

A legolcsóbb a padlás szigetelése, miután azt – saját tapasztalatból mondjuk – egy nő is megcsinálja két nap alatt, pusztán a szigetelőanyagot kell megvenni, így ez a beruházás térül meg a leghamarabb. A nagyon régi, megvetemedett nyílászárók cseréje szintén jelentős változást hozhat, miután télen nem érezzük, ahogy húz be a hideg az ablaknál. A belső tér hőmérséklete 3-4 fokkal is emelkedik egy ilyen csere után, azonos fűtési mód mellett.

A flancos A++

Ezentúl bármilyen készüléket veszünk, vegyük figyelembe az energiahatékonysági besorolását. A mosógép leírásában érdemes megnézni, melyik program mennyi energiafelhasználással jár, és eszerint választani. Az átlagos szennyezettségű ruhákat bőven elég 40 Celsius-fokon mosni, a piszkosabbakat pedig inkább mosás előtt beáztatni, mint előmosással vagy magasabb hőfokon kezelni. Hagyjuk a gépi szárítást, az még a leghatékonyabb berendezésnél is jelentős többletkiadás.

A konyhában sokat segít, ha a fazékra mindig teszünk fedőt, kuktában pedig az energiafelhasználás 40 százaléka takarítható meg – ráadásul 70 százalékkal gyorsabban is végzünk. Az elektromos főzőlap és sütő maradék hőjét érdemes beleszámítani az elkészítési időbe: öt perccel korábban bátran kikapcsolhatjuk. Kis mennyiségű ételt ne a sütőben süssünk, inkább serpenyőben.

A hűtő- és fagyasztószekrény egy átlagos család villamosenergia-fogyasztásának körülbelül 30 százalékáért felel, ezért különösen fontos legalább A, de inkább A+ vagy A++ energiaosztályt választani. A hűtőt lehetőleg hűvös helyen, tűzhelytől, radiátortól távol helyezzük el úgy, hogy a hátsó hőleadó rács jól tudjon szellőzni. A belsejében elég, ha 7 Celsius-fok van, az 5 fok már 15 százalékkal nagyobb fogyasztást jelent. A túlhűtés nem befolyásolja az élelmiszer-biztonságot, az áramszámlát viszont növeli. Ne hagyjuk eljegesedni a mélyhűtőt, az rontja a hatásfokot.

Figyelni kell az elektromos berendezések készenléti (standby) üzemmódjára is: a normál üzemmód akár 3-15 százalékát is fogyasztja. A laptopok energiahatékonyabbak, mint az asztali számítógépek: még egy síkképernyős rendszer is száz wattot fogyaszthat működés közben, a laptopok viszont 30 wattal is bőven elvannak. Szintén van értelme a berendezések energiatakarékos üzemmódját használni: így akár 90 százalékkal kevesebb áramot fogyaszthatunk. Ne tartsuk a mobiltelefon töltőjét használaton kívül a konnektorban.

Szevasz, nap!

A megújuló energia használatának megtérülési ideje gyakorlatilag megfeleződött az új rezsiárak kapcsán. Ha valakinek van most valamennyi pénze, ebbe érdemes a leginkább befektetni az energiahatékonyság után.

– Korábban 10-12 év alatt térült meg egy napelemes rendszer kiépítésének az ára – mondja Szolnoki Ádám, a Magyar Napelem Iparági Egyesület elnöke. – Habár a napelemek ára is 10-20 százalékot emelkedett az elmúlt időszakban, a megtérülési idő hat-hét évre csökkent le.

Egy átlagos lakossági rendszer 5-6 kilowattos, aminek ára 1,5-2,5 millió forint között mozog, ez függ természetesen a márkától, a minőségtől is, illetve most olyan mértékben változik minden, hogy felelősséggel nem lehet ennél konkrétabb számokat mondani.

Aki viszont ebben gondolkodik, most lépjen, mert jelenleg Magyarországon van a legkedvezőbb elszámolási rendszer Európában, és a villamos energia belső piacára vonatkozó európai uniós irányelv szerint 2024-től változtatni kell. Most egy háztartás ingyen használhatja tárolásra az elektromos hálózatot: amikor felesleges árama van, betáplálja, amikor pedig szüksége van rá, díjmentesen kiveszi belőle. Ha tehát az éves áramigényét megtermelő kapacitást épít ki, év végén nullára fog kijönni. Az új szabályozás oka, hogy a megújulók hálózatba integrálási költsége a terjedésük arányával nő, tehát itt az ideje, hogy az érintettek fizessenek a hálózat használatáért. Azok azonban, akik 2024 előtt üzemelnek be háztartási méretű napelemet, maradnak az eredeti rendszerben. Az új elszámolás a jelenleginél bizonyosan kedvezőtlenebb lesz, de akkor is bőven megéri majd használni a Nap erejét.

Földhő és társai

Egy hőszivattyús rendszer kiépítése nem olcsó, viszont hatalmas megtakarítást eredményez, mert berendezéstől függően tizedére vagy töredékére esik vissza a fűtésre és hűtésre költött összeg. Ha befektetésként vizsgáljuk, már régen is 19-23 százalékponttal kamatozott, ez most jócskán meg is nőhetett. Ilyen hozamot pedig semmilyen beruházással nem lehet elérni.

– De ha valaki egyszer csak elzárja a gázcsapot, akkor azonnal megtérül – figyelmeztet dr. Léderer András épületgépész-mérnök, egyetemi docens, aki cégével, a Thermo Kft.-vel 1994-ben kivitelezte az első nap- és földenergiával működő családi házat Magyarországon, és azóta vagy kétezer hőszivattyús rendszert telepített.

Ez hasonlóan működik, mint a hűtőszekrény, ami elvonja a hőt a szekrény belsejéből és leadja hátul, azon a bizonyos csőrácson, ami forró szokott lenni működése közben. A hőszivattyút pedig úgy kell elképzelni, hogy a forró cső­rendszer a mi házunk padló- vagy falfűtése, miközben a szekrény, ahonnan a hőt elvonjuk, a talaj. Ez ugyanis télen mindig melegebb, nyáron pedig hűvösebb, mint a felszíni levegő, akárcsak a talajvíz, ami egyébként számos helyen rendelkezésre áll. A földbe, a vízbe szondát vezetnek, amiben folyadék kering. Ez átveszi a talaj vagy a víz hőfokát, majd a hőszivattyú kompresszora megemeli a kívánt mértékre. Az a leggazdaságosabb megoldás, ha minél kisebb hőmérséklet-különbséget kell áthidalnia a berendezésnek, ezért érdemes a hőleadó felületet megnövelni falfűtés beépítésével (hiszen akkor nem kell olyan magas hőfokon fűteni, mint egy radiátornál). Azért jobb a fal- vagy a mennyezetfűtés, mint a padló, mert nyáron a rendszer teljesen megfordítható és hűtésre használható: ekkor a hűtőszekrény belseje lesz a házunk, és a talajt fűtjük. Ez most már eleve bevett szokás Nyugaton az ilyen rendszerek használatakor, mert gazdaságosabb lesz télen a működés, ha visszafűtöttük a földet.

Persze gondoltak arra is, hogy egy már megépült házat már nem lehet felszerelni falfűtéssel. Erre jó megoldás például a fan-coil vagy más, energiahatékony hőleadó berendezés, ami hűtésre is alkalmas, ez egyfajta speciális radiátor. És hát nem mindenkinek van kertje vagy talajvíz az ingatlanán a talajszondához, ezért fejlesztették ki a levegős hőszivattyút: ebben az esetben nincsenek szondák, csak egy speciális kompresszor. Kevésbé gazdaságos a többinél, hiszen hatalmas hőmérséklet-különbséget kell áthidalni, amikor fűteni vagy hűteni szeretnénk a kinti levegővel, de még mindig jóval olcsóbb az üzemeltetése, mint a gázkazáné: a fűtés-hűtésre költött összegek a jelenlegi rezsiárak mellett tizedére csökkennek, gázra nincs szükség, csak áramra, amelyet 33 százalékkal olcsóbban mérnek hőszivattyú esetén, geotarifa kategó­riában.

– De csak akkor járunk jól, ha energetikus szakértelmét vesszük igénybe egy ilyen rendszer megtervezésekor, a forgalmazók nem értenek a megfelelő berendezés kiválasztásához – magyarázza Léderer András. – Például csak levegős hőszivattyúból is ötvenféle van a legjobbak között is, és az sem mindegy, hova lehet elhelyezni, erkélyre, tetőre vagy a falra, illetve mekkora a fűtendő lakás, milyen az elosztása, stb. Igazságügyi szakértőként gyakran találkozom rossz döntések végzetes eredményével, amikor a téli hidegben nem képes kifűteni a berendezés a lakást, mert alulméretezték, vagy az olcsón vett távol-keleti készülék csillagászati összegekért működik. Ráadásul a silányabb berendezések óriási zajjal üzemelnek, nálunk pedig a 35 decibel a megengedett, így nem ritka a feljelentés.

A jó szakember által tervezett és kivitelezett rendszer a jelenlegi energiaárakat figyelembe véve akár öt év alatt is megtérülhet. Nem utolsósorban jelentősen csökken a fogyasztó függése a pillanatnyi energiaáraktól, a nemzetközi politikai helyzet alakulásától.