Villámgyors és magyar

– Miért Kincsem? Verseny, siker, száguldás?

– Egy sikeres nemzetközi brandnek szilárd pilléreken kell állnia. A magyar történelem szerencsére nagyon gazdag, van miből meríteni. Úgy gondoltam, hogy ez a név nemcsak a külföldi vevőket szólítja meg, hanem minket, magyarokat is. Kincsem története, sikere sziklaszilárd márkasztorit ad a vevőknek, amire méltán lehetnek büszkék a tulajdonosok, hiszen Kincsem a versenylovak halhatatlan királynője. Másodsorban az a tény, hogy olyan korban született ez a magyar siker, amikor egy alárendelt kulturális és gazdasági unióban álltunk Ausztriá­val, mindenképpen párhuzamot állít napjaink történéseivel. Széchenyi István példája inspirált, aki a brit műszaki vívmányokat megismerve kezdeményezte és támogatta a magyar kultúra és ipar önálló nemzeti arculatának megteremtését, gondoljunk az Első Magyar Lovasegyletre, a Lánchídra, a Magyar Tudományos Akadémiára. Ebből a történelmi példából merítettem erőt és kitartást, hogy az autó­iparban megtörjük a harminc éve alárendelt összeszerelő-beszállító üzem status quót. Az első magyar autómárka brit Forma–1-es DNS-sel fog megvalósulni, ebben is visszaköszön a sikert sikerre halmozó versenyló története, ugyanis Kincsem felmenői Viktória királynő méneséből kerültek ki. Nemzeti ikonjaink egyike jól reprezentálja azt az áttörést, hogy egy magyar brand mögött a világ legfejlettebb értékláncai szerveződnek meg.

– Itthon természetesen ismerősen cseng a Kincsem-név, de mennyire lesz ez jó hívószó a külföldi vevőknek?

– Találtunk itt egy piaci rést, hiszen nincs olyan márka, ami összeköti a lóversenyt az autóiparral. Már vannak is vevőink, akiket ez fogott meg leginkább. Külön kiemelném, hogy Kincsem kanca volt, nem csődör, tehát felszabadította a női energiákat, és mindenkit legyőzött. Úgy értékelem, hogy a digitális ipari forradalomban a nemek közti egyenlőtlenségek el fognak olvadni, és a szellemi teljesítményen lesz a hangsúly. Ebben a korban sorozatos női sikereket láthatunk, és szeretném, hogy őket Kincsem története inspirálja, és ezek a sikeres nők a brand későbbi termékeit büszkén vezessék.

– Kik lesznek a célcsoport, és mennyiért lehet majd az első modellt hazavinni?

– A Hyper GT-ből ötvennégy darabot fogunk gyártani (pontosan ennyi, ötvennégy versenyt nyert meg a névadó versenyló – a szerk.), és két-három millió dollárba kerül majd. Ez eléggé behatárolja a vevők körét, akik leginkább az Egyesült Államokból, Angliá­ból és Ázsiából jönnek majd. Jellemzően olyan Forbes-listás milliárdosok, akik korábban is gyűjtötték az exkluzív autókat, értenek hozzá, és értékelik a különlegességeket. A verseny a hiperautók piacán a legerősebb, ezért kezdünk egy halo modellel, amit később egy 2-300 ezer dolláros árkategóriájú SUV követ 2025-ben, ugyanazzal a hajtáslánccal. Az utcai terepjárókból már tervezünk eladni Magyarországon is, de a legnagyobb piacok ebben a kategóriában is az Egyesült Államok, Kína és Anglia lesznek.

– A médiában pedzegetik, hogy az SUV-k gyártását Magyarországon képzelik el. Valóban ezt fontolgatják? Hol lenne a gyártósor?

– Igen, ha korai fázisban is, de vannak ilyen elképzeléseink. Amennyiben a Hyper GT program jól alakul, nekem személyes küldetésem, hogy az SUV-t már ne Angliában, hanem Magyarországon gyártsuk a jövőben. Ennek a helyszínét illetően vannak alternatívák az asztalon, de még korai lenne megnevezni ezeket.

– Hogy fogadta a közönség a Hyper GT-t? Gyűlnek már előrendelések?

– Mivel a világon nagyjából ötszáz vevő van, aki ilyen autókat vásárol, az erre szakosodott boutique értékesítőcégek név szerint ismerik őket. Az első öt vásárlónkat már a termékfejlesztés korai fázisában bekapcsoltuk, és ők gyakorlatilag részesei a fejlesztési folyamatnak. A vásárlók a tervezés különböző mérföldköveinél döntenek a rendelésről, amikor lefoglalják az autót. Jelenleg az első előrendeléseket zárjuk, érdeklődőből, hála az égnek, nincs hiány az említett ötszázas listáról. Legtöbbjük a fizikai prototípust várja, VR-állapotban a célunk a megtérülési pont elérése vagy megközelítése.

– Mikor láthatjuk majd az utakon az első Kincsem Hyper GT-t?

– A jelenlegi tervek és menetrend szerint a pályaverziót 2023 végén, az utcaiakat egy évvel később.

– 2018-ban rakta le a Bak Motors alapjait. Mivel foglalkozott előtte?

– Közgazdászhallgatóként kezdtem el iparfejlesztési stratégiákat készíteni, majd 2013 után társtulajdonosa lettem több beszállító vállalkozásnak az autóiparban és a fémiparban. Sajnos egy cégben sem volt meghatározó, többségi részesedésem, így elképzeléseim legtöbbször külső akadályokba ütköztek. A Bak Motors az első vállalkozásom, amit többségi tulajdonosként alapítottam és vezetek. Szenzációs érzés, főleg úgy, hogy a víziómat, stratégiámat magyar és külföldi részvényesek is támogatják.

– A világ első teljesen digitális autós cége – áll a honlapjukon. Hogyan kell ezt elképzelnünk?

– Mi vagyunk az elsők, akinél a teljes tervezés, fejlesztés és tesztelés a digitális térben zajlik az alapoktól egészen az autó kilencvenöt százalékos készültségi állapotáig, hasonlóan a repülőgépipar és a Forma–1 gyakorlatához, illetve a digitális térből rendeljük hozzá mindehhez a szükséges forrásokat. Szintén az elsők vagyunk, akik egy speciális, tokenalapú előértékesítési modellt terveztünk, amiben a vevők az előleggel együtt részvény­opciót is kapnak. Így a korai vásárlók jelentősen profitálhatnak a cég fejlődéséből és sikeréből. Kereskedelmi modellünk is digitális bemutatótermeken keresztül fog működni, illetve a gyártás és beszállítók menedzselése egy tervezett blockchainen (a kriptovalutákat működtető technológia – a szerk.) alapul majd. Ezek a digitális képességek külön-külön már léteznek, de senki nem kombinálta őket így össze egy rendszerbe. Ez a módszer, amellett hogy hatékony, elképesztő költségmegtakarítás egy fiatal startupnak.

– Mennyire vetette vissza a munkát a koronavírus?

– Jelentősen, ugyanakkor lehetőséget is teremtett. Több autógyár élvonalbeli kutatásokat és szinte kész fejlesztéseket állított le költségcsökkentés céljából. Ezek beszállítói megkerestek minket, és így szenzációs, új generációs technológiá­kat tudunk elsőként bemutatni majd a prototípusban. A kriptopénzügyi térben szintén hihetetlen lehetőségeket hozott a járványhelyzet, a svájci Sygnum Bankon keresztül hozzáférünk a svájci kriptotőke-piachoz, ami lehetővé teszi egy ilyen startupnak a korai fázisú befektetők hatékonyabb bevonását.

– Mi a víziója, hol tart majd a cég tíz év múlva?

– Európa kultúrája gyönyörű és gazdag. Ez a kulturális sokszínűség nincs kellően reprezentálva az autóiparban. Több magyar, svájci, francia és lengyel kezdeményezésre lenne szükség. A Bak Motors víziója, hogy a Kincsem áttörése után még több nemzeti brandet hozzon létre Európában a brit F1 fejlesztőképességre és a svájci digitális finanszírozásra alapozva.

– Kincsem sikere most újra inspirálhatja a magyarokat is, pont mint száz évvel ezelőtt…

– Bízom benne, hogy a magyarokban átszakad egy gát, és több magyar márka jelenik meg, mivel elhiszik lassan, hogy ezen ötletek mögé a világ legjobbjai is felsorakoznak, és történelmünk elég gazdag ahhoz, hogy sikeres és szilárd alapokat hozzunk létre. Főleg most, amikor a digitális ipari forradalom lebontja a határokat és a múlt ellenérdekelt ipari és pénzügyi erőcentrumainak lobbiképességeit.