„Édes Erdély itt vagyunk…”

Egy nép szállásterületén vannak olyan tájegységek, műtárgyak, amelyek valamilyen okból különösen a nemzet szívéhez nőttek. Nemcsak azért, mert eleink kezeinek munkáját dicsérik, hanem a későbbi évszázadokban sorsukat meghatározó események kötődnek hozzá. Ezek a szakrális helyek nagy szerepet játszanak a nemzet életében: ide gyűlnek össze, ha baj fenyegeti őket, de akkor is, ha örömünnepet ülnek. Ez a kiindulópont, ha elvétették az utat, innen újra kezdhető minden.

Az idén a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját hívták össze a Székelyföld szívében, a „Szentföldön”. A globalizáció ellentéteként a világtalálkozó a lokalizáció erősítését, felélesztését tűzte ki célul. A székelység életében a közösségeknek különösen nagy szerepe volt, hiszen a vérzivataros, nehéz időket, az anyaországtól való elszakítást csak egymást támogatva élhették túl. Mert túlélték. Nemcsak vegetálva, hanem szorgos munkával, szolidaritással, hazaszeretettel, kemény tanulással, hagyományok őrzésével. Az anyaországbelieknek lenne mit tanulni a székely magyaroktól.

Az egykori Háromszék lényegében a mai Kovászna megye területével egyezik. Sepsi-, Orbai- és Kézdiszék – ez a Háromszék – számos magyar kincset őriz. Erről a vidékről indult világmegváltó útjára Kőrösi Csoma Sándor, Apáczai Csere János, Benedek Elek, Baróti Szabó Dávid, Bölöni Farkas Sándor, Mikes Kelemen, Gábor Áron, Dózsa György és sorolhatnám tovább.

A világtalálkozó központi eseménye volt a Kézdiszentlélek fölé magasodó Perkőn álló Árpád-kori templomban, a Szent István-kápolnában tartott Szent István-napi szentmise és búcsú. A kápolna Háromszék leglátványosabb műemlékei közé tartozik, ahol évente megrendezik a Szent István-napi búcsút a Háromszékben és Csíkban élő hívek számára. A kápolnához legkönnyebben a kézdiszentléleki katolikus templomtól juthatunk el, mintegy egyórás sétával. A kápolna kulcsát a kiskászoni harangozó őrzi, aki kérésre kinyitja a csodálatos műemléket.

A Perkő-tető tengerszint feletti magassága 719 méter. Északról a Csíki havasok és az Úz folyó völgye, keletről a Nemere-hegység és a Lassúág patak völgye, délről a Háromszéki medence, nyugatról a Bodoki havasok és a Kászon patak völgye határolják. A honfoglalás után a tetejére erős királyi vár épült, amelyet Szentlélek várának neveztek. A középkorban harcászati, bíráskodási és egyházi szempontból is nagy szerepe volt a központi helyen magasodó Perkőnek és a várnak. A hagyomány szerint a tető arról kapta a nevét, hogy itt mondtak ítéletet Kézdiszék népe peres ügyeiben. A tetőt koronázó kápolnát a XIII. században építették; román kori stílusban, négykarélyos, lóherealakú alaprajzzal. A tatárjáráskor elpusztított Szentlélek várának helyére építették, feltehetően annak köveit beépítve. Különlegesen szép a XVII. században készült faragott reneszánsz ajtókerete, és a belső falon látható néhány, magyar szentet ábrázoló töredékes freskó, amely átfogja a kápolna egyik belső falát. Szent István, Szent Imre és Szent László, valamint két püspök arcképét mutatja. A három Árpád-házi szent a bölcsességet, a vitézséget és a tiszta erkölcsöt szimbolizálja a magyarságnak.

A fátlan, csupasz tetőn állva felejthetetlen panoráma bontakozik ki. Előttünk van az egész Háromszéki medence, a Csíki, és a Bodoki havasok. A szépen művelt földek zöld, augusztusra már sárguló sávjai a székelység szorgalmát dicsérik. Az alant megbúvó falvak kis templomtornyaikkal a Teremtőbe vetett bizalmat jelentik.

A világ minden részéből Háromszékbe sereglett magyarok hazatértek. Mindig is ezt a fenyvesekkel borított, ízes nyelven beszélő emberek lakta tájat, legősibb kultúránk hagyatékát őrző, gyönyörű tájat tekintették hazájuknak. Hiába volt a nagyvilág pénze, csillogása, a tenger hullámainak mormolása, a Székelyföld visszahúz minden magyart, aki egyszer megfordult ezen a vidéken, vagy volt olyan szerencsés, hogy itt ringatták bölcsőjét. Ez a két nap olyan falakat döntött le a szétszakított nemzet lelkében, amely bizonyára meghozza a maga gyümölcsét. A Perkő-tetőn gyülekező székely magyarok egy olyan magot alkothatnak, mint a Bibiliában a mustármag. Elindíthatnak egy erjedést, amelynek eredménye a nemzet szoros, lelki egyesülése lesz, amit semmilyen hatalom nem tilthat és nem törhet meg.

A Perkő ez év 2007 Szent István-napjától mérföldkő lesz a magyar történelemben. Mérföldkő, amely kijelölte a harmadik évezred egyetlen járható útját.