Néró anyja segítségével – aki akkori férjét, Claudius császárt megmérgeztette – jutott hatalomra 17 éves korában. Szédületes hatalom került a kezébe. Akkor valóban szinte az egész világ ura volt. Nem csoda, hogy ettől néha megszédült. Éppen Gyurcsány példája mutatja, hogy mások Néró egykori hatalmának a töredékétől is megbolondulnak. Ráadásul az ifjú császár egy olyan világban nőtt fel, ahol mindennaposak voltak az intrikák, összeesküvések, gyilkosságok. Ő is állandóan veszélyben volt. De élete első tizenhét évében is ez volt mindennapi sorsa.

Tizennégy éves uralkodása alatt tehát rendszeresen meg kellett küzdenie életben maradásáért. Ennek ellenére nem vált szörnyeteggé, mint utólag egyesek állítják. Uralkodása amúgy még bőven beletartozott a Pax Romana ragyogó korába. Mikor általános jólét, létbiztonság és béke uralkodott a Birodalomban. A szinte állandó versenyek, viadalok és egyéb látványosságok miatt a nép imádta császárát. És a császár se szipolyozta soha mindenféle új adókkal alattvalóit. Azok a gyilkosságok, amiket a nevével kötnek össze, kivétel nélkül a szenátorokat, patríciusokat, lovagokat érintették. Tehát azokat a kiváltságos rétegeket, melyek bent voltak a hatalomban, de még többre vágytak, a császárral szemben is. Egy pillanatig ne higgyük, hogy a kivégzettek között akár egy ártatlan is volt. Erről csak a sértett rokonok által fizetett Suetonius igyekszik az utókort félrevezetni. Néró csak rendre megelőzte azt, ami tizennégy év után mégis megtörtént, hogy megdöntötték hatalmát. De ez az udvari intrika nem érintette az átlagembereket. Ez az akkori nómenklatúra belügye volt. Az átlag római ebből semmit se tapasztalt. Az egykori Pannonia provinciában is kellemes volt akkor az élet, messze jobb, mint most, Gyurcsány alatt.

Néró bűnei közé sorolják még, hogy megölette anyját. Ami igaz. Csak kritikusai arról feledkeznek meg, hogy „szerető édesanyja” is éppen erre készült fiát illetően. Tehát ismét csak megelőzött egy ellene készülő merényletet. Miként Poppea, második felesége is ellene intrikált, ezért amikor az terhes volt, a miheztartás végett szimplán hasba rúgta… Híres áldozata volt még Nérónak a filozófus Seneca. Aki sztoikus filozófushoz méltatlanul, hispán származása ellenére is kevesellte konzuli rangját, vagyonát és még többre vágyott, szintén uralkodója és jótevője ellenében.

Róma állítólagos felgyújtásának is több a füstje, mint a lángja. Még Suetonius is hol azt írja, hogy felgyújtotta a várost és az elpusztult, hol meg azt, hogy fel akarta gyújtani, de nem sikerült. Egyébként egy másfél milliós várost, amelynek jelentékenyebb épületei márványból voltak, nem lehetett csak úgy felgyújtani. Arról nem is beszélve, hogy ennek az állítólagos égésnek a nyomát soha nem találták meg a régészek. Dilettáns művésznek, rossz költőnek gúnyolják még ellenségei. Amivel csak az a baj, hogy egy verssora sem maradt fönn. Vagyis csak ellenségei állítják, hogy verselgetett. Másfelől ez akkor se lett volna bűn, ha igaz. Az viszont igaz, hogy kiváló kocsihajtó volt. És annak annyi tanúja volt, hogy még Suetonius se merte letagadni.

Szexuális aberrációi sajnos valóban voltak. De ez manapság annyira EU-konform, hogy ezért őt ma politikailag nagyon nem korrekt megszólni.

De nem is ez a lényeges. Vessük inkább össze Gyurcsánnyal, akiről elsőre mindjárt elmondhatjuk, hogy se a művészetben, se a sportban még csak dilettánsnak se mondható, mozgása pedig „alternatív”. Néró például soha sem tett semmi károsat hazája ellen, nem árusította ki. Nem rágalmazta saját népét sem. Nem szolgált idegen érdekeket. Nem lövette ki egyetlen alattvalója szemét sem. Tisztelte viszont a római isteneket, és nem nyomta el a másét. És így tovább. Ha ma köztünk lenne, akkor az országot tönkretevő brókereket, bankárokat, multis vezéreket, ombudsmanokat, minden emberjogista tiltakozás ellenére szépen lenyakaztatná, vagyonukkal pedig az államkincstárt töltené fel.

Gyurcsány tehát, ha valóban Néró szintjére akarna jutni, amint erre őt Morvai Krisztina biztatgatja, felszólíthatná mondjuk a minisztereit és a többi ártányt előbb egy végrendelet megírására, amelyben minden vagyonukat, beleértve az offshore cégekbe rejtett milliárdokat is, az államkincstárra hagyják, majd az öngyilkosságra. Annak több módja volt hajdan. Például a saját kardba dőlés egy rabszolga segítségével, erek felvágása egy fincsi fürdőben, esetleg egy gyorsan ölő méreg igénybevétele. Több mint figyelemre méltó, hogy Néró merte vállalni az önkéntes halált. Amikor már kilátástalan volt a helyzete, felszólította egyik testőrét, hogy ölje meg őt. A kötelességtudó katona végrehajtotta császára parancsát… Sapienti sat.