Az orosz–ukrán háború – melynek sokévnyi előzménye van, de ezt most nem fejtjük ki, megtették már helyettünk mások – heves indulatokat váltott ki az átlagemberekből, sokan kikövették a kutyamenhelyes és elvihető cicás oldalakat, és tekintetüket a konkrét és fontos tennivalók felé irányozták. Jó-jó, hogy vannak síró cicák, fészekből kiesett madarak, és az ezekről szóló posztokat jó érzés beszívecskézni, de itt most emberi életekről van szó.

Hirdetés

Mi is a tennivaló? Mit tehet a béke érdekében az átlagpolgár? Első körben változtassuk meg a háttérképünket, szedjük le a tavalyi nyaralásos fotót vagy azt, ahol tíz évvel ezelőtt egy csinos nő mellénk állt egy kép erejéig a Balcsin, és tegyük ki Ukrajna térképét vagy zászlaját. Vigyázzunk, ha a Google-keresőbe ütögetjük be, nem Krajna, hanem Ukrajna. Mindkettő ugyanazt jelenti, mindkettő jelentése annyi, hogy határsáv vagy határterület, de az egyik a Német-római Birodalom határ menti területe volt, a másik az orosz birodalomé. Ezekre ügyeljünk! Ha mindez megvan, tegyünk ki valami posztot, és hashtageljük be: #iprayforukraine. Ez fontos! Minden kollégánk látni fogja, hogy jó emberek vagyunk, és a szomszéd elnézi majd, hogy ordítunk néha az asszonnyal.

Ha esetleg tétovázunk, hogy mi a teendő, kövessük a hivatalos, megélhetési jóembereket, és lájkolgassuk a posztjai­kat. Fekete-Győr kiutasítaná az orosz bankokat, Márki-Zay katonákat és fegyvert is küldene a béke nevében. Friss hír: a tálibok felszólítottak a békés megoldásokra, de még várjuk az Iszlám Állam kommünikéjét is. Ellenben most olvasom, hogy megszületett a végső megoldás: Oroszországot kizárták az Eurovíziós Dalfesztiválról. (Hogy a pride-ról is kizárták-e, azt még nem tudni.) Atyaég, kizárták! Ez annyira mélységesen boomer. Ez boomerebb, mint floppyra menteni az anyagot, majd nyomtatni és fénymásolni a plázában.

Aki valóban segíteni akar, mert szerencsére ilyenek is vannak, ne Facebook-képkeretekkel kezdje!

Korábban írtuk