James Bond kényelmesen hátradőlt a fotelben, ujjait összekulcsolta, tenyerét kifordította, jelezve, hogy ő csak megfigyelő. Ha a brit titkosszolgálat megbízza, természetesen részt vesz bármilyen akcióban, de pusztán az a tény, hogy az angol miniszterelnök vendégeskedett az Apró villában (In The Little Palace) még nem elegendő rá, hogy bevesse legendás képességeit. A D-209-es is bután nézett, noha elterjesztette magáról, hogy harcolt a KGB ellen, a 007-es mellett egészen kicsi fiúnak látszott. Kun Béla és Rákosi azonban elismerően veregették Gyurcsány vállát:

– Ügyes fiú vagy, Fletó! – dicsérte a kopasz. – Az a köteles beszédre felépített terv nagyon jól sikerült. Apropó, hol van Szili? – Új utakat keres – villant a kormányfő szemüvege. – Who is silly? – kapcsolódott be Bond, de Mónika, aki jó volt angolból, dühösen leintette. – Jól sült el a tavaly március 15-ére felturbózott terrorveszély a kommandósokkal; abban volt fantázia, izgalom, félelem – bólogatott Szamuely. – Nekem a tévéostrom megkonstruálása tetszett – lelkendezett Ságvári. – Tétlen rendőrök, zavargók, tűz, utána megtorlás. Remek. Október 23-án már vér is! Gyönyörű. Lehet-e szebb? – kérdeztem hitetlenkedve magamtól, s te a Teve utcában bebizonyítottad: lehet. – És ez, hogy ki mindenkit akarnak megölni a szélsőjobboldaliak – csapkodta a lábát nevetve Kádár. — Tisztára, mint a Rajk-perben. Még Bástya elvtársat is meg akarják ölni. Hirtelen csend lett. Ugyanarra gondoltak. A miniszterelnök elsápadt. – Na nem – szólt. – Ezt nem vállalom. – Gondold el, Gyurcsány elvtárs, ha téged lőnének le. Az micsoda ürügy lehetne! – Abból nekem nem lenne hasznom! – Na de a pártnak! Nem tennél meg enynyit a pártért, Gyurcsány elvtárs? Nevedet a hősök között tisztelnénk, életed a proletár utókoré. Munkásmozgalmi pantheon, állami temetés, emlékmű, szobor… Mivel a kormányfő még mindig húzódozott, Rákosi összevonta a szemöldökét: – Nézd, előbb-utóbb muszáj lesz, be kell mutatnunk, mennyire fokozódik a helyzet…