Először is behívatott minden rosszra való újságírót az irodájába, kávéval és cigarettával kínálta őket, majd megpödörte bajuszát: „No, gyerekek, halljam az infókat!”

A sarokban jelentkezett egy zugfirkász: „Beszélik a városban, hogy a whiskys rabló nem egyedül dolgozott, alkalmanként Pokorni is elkísérte, az ajtónál pedig Selmeczi Gabriella biztosított.”

– Nagyon jó! – örvendezett Keller Columbo. – Készítünk fényképfelvételeket, amelyeken Pokorni géppisztollyal fenyeget idős néniket a nyugdíjuk átadására. Ki tud ilyen fotót csinálni? – Öten is jelentkeztek. Keller Lucifer a kezét dörzsölte. – Tovább! – szólt. – Az előző ciklusban a Fidesz-vezetők indokolatlanul nagy lábon éltek. Kérdés, miből futotta nekik erre. – Jó nyom! – helyeselt Keller Jágó. – Az utolsó forintig elszámoltatjuk a fiúkat. Bekérjük a húsboltból a blokkokat, tényleg két kiló rövid karajt vett-e Áder felesége.

A megbeszélés még sok hasznos ötletet vetett fel, amelyre helyhiány miatt nem térünk ki, az olvasók fantáziájára bízva a továbbiakat. A végén a zsurnaliszták a jól végzett munka örömével álltak föl.

– Valahogy honorálni kellene, főnök, ezt a sok munkát – mondták Keller Corleonénak.

– Persze, gyerekek. Keller Róbert bácsiban megbízhattok. Megvan rá a keret. Mindenki állítson ki egy számlát, amely szerint déligyümölcsöket szállított a minisztériumnak. Sajnos csak így tudom elkönyvelni, hogy törvényes legyen. – Még az ajtóból távozók után kiáltott: – Aztán el ne felejtsétek: a jövő héten is lesz Keller-show!

Utóirat: Kivételesen kénytelen vagyok egy kis lábjegyzettel terhelni az e heti írást. Mivel a valóságban létezik egy Keller László nevű személy, aki hivatásszerűen jelenti fel embertársait – és szeretném elkerülni a szükségtelen pereket -, ezért nyilvánosan kijelentem, hogy a fenti glosszában szereplő Keller nevű alak költött figura, bármilyen élő vagy élettelen lénnyel való hasonlatossága csak a véletlen műve!