Nézegetem a legutóbbi Demokrata-felmérést a magyar lakosság gazdasági várakozásairól. 61 százalék szerint romlani fog a magyar gazdaság 2007-ben, 72 százalék szerint saját anyagi helyzetük is romlani fog. 21 százalék szerint a gazdaság stagnál, tizenhét százalék a saját anyagi helyzetét illetően is stagnálásra számít. De van egy rejtélyes 18 százalék, akik szerint a gazdaság javul, és 11, aki szerint saját anyagi helyzete is. Ezek a síkhülye magyarok.

Persze ez korántsem bizonyos, tekintve, hogy a Századvég közvélemény-kutatása szerint az MSZP szavazótábora éppen 18 százalékra, vagyis tízéves mélypontra süllyedt. Kézenfekvő a következtetés, hogy nem síkhülyékről, ábrándos lelkű optimistákról van itt szó, hanem arról a balliberális klientúráról, amely biztonságban érzi magát, akárcsak a Miniszterelnöki Hivatal öt új államtitkára, akik a fejlesztési pénzek elosztásáról döntenek. Kipróbált, régi elvtárs mind, Baja Ferenctől Németh Imréig vagy Magyar Bálintig, biztosak lehetünk benne, hogy minden fejlesztési pénz jó helyre megy, és lefedi a 18 százalékot. Olyan vidám ez, mint Szekeres honvédelmi miniszter kijelentése, hogy a magyar lesz Európa legmodernebb hadereje (miközben egy angol ellenzéki politikus hazánk kizárását javasolta a NATO-ból, mert nem teljesíti a tagság feltételeit). Haderőnk egyébként 24 500 főből áll, de ha ide vesszük Gergényi óbester Európa-szerte rettegett armadáját is, bizton állíthatjuk, hogy egész Európát meg tudjuk védeni könnygázgránátokkal és gumilövedékekkel. Baxter főminiszter naplójából tudjuk, hogy márciusban nem MÚK lesz, hanem TINY, vagyis Tavasszal Is Nyugalom, a Szeretem Magyarországot Klub virágot hint Baxter lába elé, a klub egyik alapítója, Mentes Endre (Görög Zita menedzsere, aki háromszázvalahány milliót kapott nemrég a Miniszterelnöki Hivataltól) a Köztársaság új himnuszát énekli, melynek refrénje: „Nem vagyok idegen, ne hagyjatok hidegen”. Ez nem vicc, Mentes főműve (Nem vagyok idegen) olvasható az interneten is. Mivel 2007 az európai esélyegyenlőség éve lesz, e már-már Bródy János-i magaslatokat idéző mű akár az európai esélyegyenlőségi himnusz is lehetne, énekli Brüsszelben Geszti Péter és Oláh Ibolya. A drága, aranyos Bolgár úr a Népszavában azt írja, „most tavasszal kell megbuktatnia a kormányt az ellenzéknek, mert később már valószínűleg nem fog neki menni.” Azt hiszem, ez az első Bolgár-idézet, amellyel maradéktalanul egyet tudok érteni, bár a sietség indoklása már kissé meghökkentő. Azért kell sietnünk a kormánybuktatással, „mert lehet, hogy mi leszünk Közép-Európa Kuvaitja. Vagy Hollandiája” – teszi hozzá az ábrándos lelkületű szerző, a makói gázleletre utalva. A cikk vége: „Ha márciusban az erőszakos hatalomátvételre törekvő politikai erők újra kezdik, akkor nyilván ezt is számításba veszik. Éppen ezért lehet, hogy minden erejüket öszszeszedve megpróbálják addig elkergetni a kormányt, ameddig a több felől meginduló kedvező folyamatok nem éreztetik hatásukat. De ha véletlenül az erőszak győzne, abba Magyarország belebukna. Nemcsak gyurcsányostul, hanem orbánostul és földgázostul is. Kezdhetnénk tanulni a rovásírást.” Úgy elképzelem, amint a kedvező folyamatok több felől megindulnak, Szekeres honvédelmi miniszter egyesült hadai biztosan megállítják őket. Csak az utolsó mondat az érdekes: „kezdhetnénk tanulni a rovásírást”. Lefordítom: „visszasüllyedünk a bőgatyás mélymagyar barbárságba”. A kódolt magyarozás fortélyait könnyű felismerni, a turulozás és árpádozás után most a rovásírás következik. Az Antimagyar közbeszéd Magyarországon 2007-ben című könyv (magyarul és angolul) neves szakértői máris hozzáláthatnak a gyűjtéshez. Márciustól kezdve rovásírásban is. Az öt új fejlesztési államtitkár évi javadalmazása mindenképpen hozzájárul az SZDSZ „olcsó állam” koncepciójához. Schiffer András az Élet és Irodalomban egy teljes oldalon magyarázta el, „a szabadság és szolidaritás hívei” miért „nem szavazhatnak többé Kuncze, Demszky, Pető, Magyar és Kóka pártjára”, mert „ez a vég. Ennél nincsen lejjebb.” Ez óriási tévedés. Az MSZP és SZDSZ folyamatosan bizonyítja, hogy van lejjebb. „A magyar liberális szocialisták és radikális demokraták jó ideje beletörődtek: az SZDSZ elhagyta az elődök örökségét valamelyik épülő autópálya mentén” – írja Schiffer. Az MSZP öröksége pedig már nem a Köztársaság tér kazamatáiban van, hanem svájci bankokban – teszem hozzá. A síkhülyék azonban derűlátóak. Tavasszal is nyugalom lesz. Temetői nyugalom. Vagy Fel! Támadunk?