Bognár József – Gazdag István

Uniformizált korszakunkban az emlékezés is uniformizált. Hovatovább már csak arra emlékezünk, amire emlékeztetni akarnak bennünket, miközben más dátumokra inkább a feledés jótékony homályát borítanák. Ha hagynánk…

1. (1919) Lukács György, a Tanácsköztársaság népbiztosa (később nemzetközi hírűvé avanzsált filozófus, a kommün főteoretikusa, az MTA tagja) elrendeli a románok elől Tiszafürednél meghátráló egyik budapesti zászlóalj megtizedelését. Az 52 főből álló alakulatból 8 embert jelölnek ki „elrettentő példaként” agyonlövetésre, közülük haton végrehajtják az ítéletet Poroszlón.

2. (1919) Münchenben vörösgárdisták túszul ejtik és meggyilkolják Heila von Westarp bárónőt, a Thule Gesellschaft szép és fiatal titkárnőjét, valamint az ezoterikus társaság hat másik tagját. 3. (1945) Lübeck mellett a nyílt tengeren az angol légierő megtámad három német szállító hajót, a Cap Arconát, a Thielbecket és az Athent, fedélzetükön a neuengammei koncentrációs tábor 8000 foglyával, noha a svéd Vöröskereszt az előző napon figyelmeztette a briteket a deportáltak jelenlétére. Alig ötszázan élik túl a támadást. A történetírás az esetet mind a mai napig tabuként kezeli, a Royal Air Force archívumai 2045-ig zárva maradnak a katasztrófa kutatói előtt.

4. (1937) Barcelonában heves összecsapások robbannak ki a spanyol kommunisták és az Andreu Nin által vezetett POUM (Marxista Munkásegység Párt) hívei között, amelyek eredményeként a vesztes anarchisták és poumisták ezreit vetik börtönbe. A szovjet Orlov-Feldbin által vezetett „cseka” kivégzi Camillo Berneri és Francesco Barbieri olasz antifasisztákat, Gerő Ernő pribékjei pedig elrabolják és halálra kínozzák Nint, majd azt terjesztik róla, hogy átállt a francóistákhoz. Albert Camus szerint „Andreu Nin halála fordulópontot jelentett a XX. századi tragédiában, amely az elárult forradalom évszázada”.

5. (1821) Szent-Ilona szigetén meghal Bonaparte Napóleon francia császár, Európa egyesítője, akit angol rabtartói valószínűleg megmérgeztek. Akkoriban az angol kormányzat gyakran folyamodott ehhez a módszerhez vélt vagy valós ellenségei likvidálására. Többek között a jakobinusnak és franciabarátnak tartott Robert Burns skót költőt is méreggel tették el láb alól. (1985) „A németekre igazságtalanul erőltették rá a bűntudatot (A feeling of guilt was injustly forced upon the Germans)”, jelenti ki Ronald Reagan amerikai elnök Bitburgban.

6. (1292) A budai káptalan azzal vádolja a budai polgárokat, hogy akadályozzák a pesti révvám és a dunai vízi vám beszedését, sőt a káptalan vámszedőit és az ellenőrzésükre kiküldött papokat a Dunába dobták.

7. (1915) Az ír partok közelében egy német tengeralattjáró elsüllyeszti a semleges zászló alatt közlekedő Lusitania nevű brit hajót. A brit háborús propaganda igyekszik maximálisan kihasználni a megtorpedózás miatti nemzetközi felháborodást, később azonban kiderül, hogy a Lusitania a War Office által kijelölt utasokat és kereskedelmi cikkeknek álcázott hadfelszerelést szállított.

8. (1233) II. Endre levelet ír IX. Gergely pápának, amelyben „a fiúi szeretet édességével és őszentsége lábait csókolva” azt panaszolja, hogy Róbert esztergomi érsek egyházi tilalom alá helyezte az országot, mert a király nem volt hajlandó megfékezni a köznépet elviselhetetlen adókkal szipolyzó mohamedán bolgárokat, akikkel Dénes nádor és Sámuel kamaraispán öszszejátszott. Az érsek a két főméltóságot kiátkozta.

9. (1957) Megalakul a Kádár-kormány, és annak ellenére, hogy Kádár János korábban büntetlenséget ígért az ’56-os események résztvevőinek, több mint 35 ezer ember ellen indul rendőrségi hajsza, közülük 22 ezret elítélnek, 229-et pedig kivégeznek a népfelkelésben játszott szerepük miatt.

10. (2005) Vlagyimir Arutyunján 27 éves grúz állampolgár kézigránátot dob a grúziai látogatáson tartózkodó Bush amerikai elnök felé, amely azonban nem robban fel. Arutyunjánt két hónappal később tűzharcot követően őrizetbe veszik.

11. (1525) A Budán Werbőczy elnöklete alatt tanácskozó országgyűlési nemesek Szalkay esztergomi érseket és az udvari németeket teszik felelőssé az előző évi törvények elszabotálásáért. Az általuk „fösvény vargaivadéknak” titulált Szalkaynak azt vetették a szemére, hogy legfőbb gondja a kincsek halmozása, tanácsosa pedig zsidó, és ezért nem méltó magas hivatalára. A legkeményebb bírálatot mindazonáltal az ugyancsak zsidó Fortunátus Imre alkancellár ellen fogalmazták meg, őt okolván a nagyarányú pénzromlás miatt.

12. (1920) Lenin a következő utasítást küldi a dezertálás elleni harc minden vidéki bizottságának: „Ezentúl mindazoknak a családját túsznak tekintjük, és annak megfelelően bánunk velük, akik bármilyen módon is segítik a katonaszökevényeket”. (1996) Lesley Stahl CBS-en sugárzott 60 Minutes című tévéműsorában nyilvános vita zajlik arról, hogy vajon „megérte-e” félmillió iraki gyereket elpusztítani az amerikai gazdasági embargó által, mire a vitában részt vevő Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter kijelenti: „Azt gondoljuk, hogy megérte (We think the price is worth it)”.

13. (1929) A pápai államot megteremtő lateráni egyezménnyel foglalkozó beszédében, amelyet a keményvonalas fasiszták részéről számos kritika ért, Mussolini kijelenti: „Mi nem élesztettük fel a pápák világi hatalmát, hanem eltemettük; éppen annyi földet hagytunk meg neki, amennyi elegendő ahhoz, hogy örökre eltemessük…”

14. (1911) A Zsilinszky fivérek heves vita közben agyonlövik Áchim Andrást, a magyar parasztság legtekintélyesebb politikai vezetőjét. Sem a tárgyaláson, sem később nem derült ki, hogy melyikük adta le a halálos lövést.

15. (1218) Két váci főesperes bepanaszolja III. Honorius pápánál Jakab váci püspököt, aki a vádak szerint tivornyázásokba merül, egyháza javait eltékozolja, a papokat jövedelmeiktől megfosztja, néhányukat cselédjeivel halálra verette, a szentföld segélyére gyűjtött pénzt lefoglalta, az egyházi javakkal pedig botrányos és a népben az egyház iránt megvetést keltő simoniát folytat. (1372) XI. Gergely pápa a hódító törökök elleni harcra buzdítja Nagy Lajos magyar királyt, azt panaszolva, hogy már megszűnt a buzgalom a szent háborúk iránt. „Kelj fel, mint egy erős oroszlán, ez ocsmány nép ellen, bízván hívő népednek vitézségében”, áll többek között a pápai levélben. (1970) Hosszú, rettenetes szenvedés után meghal Moyses Márton székely fiatalember, aki a romániai kommunista rezsim elleni tiltakozásul három hónappal korábban (február 13-án) felgyújtotta magát az RKP brassói székháza előtt.

16. (1555) Genfben zendülés tör ki Kálvin teokratikus rémuralma ellen, amelyet a Kálvin-párti városi tanács fegyveres erőszakkal ver le. Az ellenzék elfogott vezetőit kínvallatásnak vetik alá és bestiális kegyetlenséggel kivégzik. „Meg vagyok róla győződve, hogy a hóhér kezei alatt … Isten ítéletéből szenvedtek hosszú gyötrelmeket”, kommentálta az esetet Kálvin Farelnak írt egyik levelében. (1940) „Kiéheztetjük a németeket. Leromboljuk városaikat. Felégetjük terméseiket és erdőiket”, mondja Churchill Paul Reynaud francia politikusnak.

17. (1954) Az amerikai Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntéssel törvénytelennek nyilvánítja az iskolai szegregációt, vagyis a fehérek és a feketék elkülönült oktatását. A döntés a fehérek elszánt ellenállásába ütközött, különösen a déli államokban, ahol egyes iskolák inkább lemondtak a szövetségi támogatásról, mint hogy négereket fogadtak volna be, más iskolák évekre bezártak. Egyes országrészeken valamennyi fehér szülő kivette gyermekeit a nyilvános iskolákból, és magániskolákba íratta be őket. Az Arkansas-állambeli Little Rock Központi Főiskolán 1954-ben csak karhatalom bevetésével tudták biztosítani az integrált oktatást. A bírósági döntés utóéletéhez az is hozzátartozik, hogy az ötven későbbi felmérés egyöntetűen az amerikai közoktatás színvonalának időközben bekövetkezett drasztikus romlását bizonyítja, amelynek jeleként a legmagasabb jövedelmű családokból származó néger diákok továbbra is rosszabb eredményeket produkálnak a tudományos tárgyakból és matematikából, mint a legalacsonyabb jövedelmű családokba született fehér társaik.

18. (1942) Egyedüliként a pozsonyi parlament képviselői közül Esterházy János gróf a zsidótörvény ellen szavaz. (2001) A világ katolikus püspökeihez intézett latin nyelvű levelében Ratzinger bíboros arról értesíti a címzetteket, hogy az olyasféle súlyos bűncselekmények, mint a gyermekek megrontása, az ő hivatala alá tartoznak, és a pedofilügyeket vizsgáló különleges egyházi törvényszékek tevékenysége „pápai titkot képez”.

19. (1944) Az olaszországi Monte Cassino bevételében a szövetséges angolszász erők oldalán harcoló marokkói martalócok feljebbvalóik engedélyével szisztematikusan végigrabolják a környéket, a tanyák négyötödét felgyújtják, több száz civilt megölnek, több ezer nőt megerőszakolnak. A szövetséges erőszak „marocchinaté”-nak nevezett áldozatait a háború után az olasz állam kártalanította.

20. (1949) A náci vezetők fölött ítélkező nürnbergi per kapcsán Joseph McCarthy amerikai szenátor nyilatkozatban ítéli el a „legyőzött ellenségünkkel” szemben alkalmazott „Gestapo- és GPU-módszereket”. Mint fogalmazott, „tanúvallomásokat hallottam és dokumentációs bizonyítékokat olvastam, amelyekből kitűnt, hogy a vád alá helyezett személyeket ütötték-verték és testileg kínozták, mégpedig olyan módszerekkel, amelyek csak beteg agyvelőkben születhettek meg. (…) Mindez a vádlók jóváhagyásával történt, hogy megteremtsék a vallomások kicsikarásához szükséges lélektani légkört”.

21. (1946) Kunmadarason egy antiszemita pogromba torkolló tömegverekedés során megölnek két embert, tizennyolcan pedig megsebesülnek. Az év tavaszán és nyarán országos vérvádhullám bontakozik ki. A kunmadarasi incidens három felbujtóját a népbíróság halálra, négy társukat életfogytig tartó kényszermunkára ítéli. (1987) Kádár János születésnapját imigyen köszönti a Reformátusok Lapja: „Mindezek a – népünk jövőjét megalapozó – eredmények elképzelhetetlenek lennének a népért odaszentelt életű vezető személyiségek nélkül, akiknek Isten azt a feladatot szabta ki – mi több: azt a képességet adta kamatozásra ajándékul, sáfárságul (sic!) -, hogy döntéseikben a nép egészének érdekeit képviseljék. A hálaadásnak adunk most is hangot azért, hogy a történelem Ura a bölcsesség, a mély emberség, a népe iránti számtalanszor bebizonyított szeretet ajándékával rajta keresztül az egész közösséget gazdagította.”

22. (1948) Az NKVD monstre-razziát rendez Litvániában, amelynek során 48 óra alatt harminchétezer férfit, nőt és gyereket tartóztatnak le. A „banditáknak, nacionalistáknak és ezek családtagjainak” minősített embereket kelet-szibériai fakitermelő telepekre szállítják. Az év folyamán ötvenezer litvánt deportálnak „különleges telepesnek” rabszolgamunkára, harmincezret a gulágra, több mint húszezren pedig az ún. tisztogató műveletek során veszítik életüket.

23. (1498) VI. Sándor pápa parancsára eretnekként megkínozzák és máglyán megégetik Girolamo Savonarolát, a firenzei Szent Márk kolostor fanatikus hitszónokát, aki apokaliptikus és eszkatológikus prédikációiban az erkölcstelen Itáliát és a korrupt klérust ostorozta, és egy ideig a város kényurának számított.

24. (1941) A Bismarck német tengeralattjáró elsüllyeszti az angol flotta büszkeségét, a HMS Hood cirkálót, a korszak legnagyobb, legerősebb és legszebb hadihajóját. Az 1421 főnyi legénységből csupán hárman élik túl a támadást.

25. (1926) Az ukrajnai zsidóellenes pogromokban való állítólagos részvétele miatt Sloma Svarcbard cionista aktivista Párizsban meggyilkolja Szemjon Petljurát, az Ukrán Szociáldemokrata Munkáspárt egykori vezetőjét, az ukrán függetlenség élharcosát. A francia esküdtszék „Petljurából tömeggyilkost csinált, Svarcbardból romantikus bosszúállót”, írja Petljura úr? című könyvében Andrzej S. Kowalczyk. A széleskörű sajtókampány hatására Svarcbardot, a tényleges gyilkost felmentették. Petljura antiszemita legendáját egyébként Bulgakov alapozta meg A fehér gárda című regényében.

26. (1703) I. Lipót császár moratóriumot rendel el a bécsi Oppenheimer-bankházzal szembeni követelésekre, hogy megmentse a csődtől. A Habsburg-dinasztia legnagyobb hadseregszállítójává és hitelezőjévé avanzsált Samuel Oppenheimer az államnak nyújtott hitelekért kamarai jövedelmeket kapott zálogul (köztük magyarországi és erdélyi réz- és higanybányák jövedelmeit), valamint Esterházy Pál nádorral társulva az erdélyi sókereskedelemre is rejtett monopóliumot szerzett.

27. (1942) Prágában merényletet követnek el Reinhard Heydrich SS-főcsoportvezető, a Cseh-Morva Protektorátus helyettes birodalmi protektora ellen, aki június 4-én belehal sérüléseibe. Megtorlásul a németek a földdel teszik egyenlővé a közeli Lidice bányászfalut, férfilakosságát kivégzik, a nőket koncentrációs táborba zárják, a gyerekeket nevelőszülőknél helyezik el.

28. (1618) Prágában a Thurn Henrik gróf vezette cseh protestánsok betörnek a kormány tanácstermébe, két tanácsost az ablakon kidobnak, majd pedig a jezsuitákat kiűzik az országból. Így kezdődik a harmincéves vallásháború, Európa történetének legpusztítóbb háborúja.

29. (1938) A magyar parlament elfogadja a XV. törvénycikket a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának biztosításáról”, amely korlátozza a zsidók lehetőségeit az értelmiségi pályákon. „A kormányzat úgy érezte, hogy ezekre az intézkedésekre a társadalom békéjének és a gazdasági rend megóvásának érdekében feltétlenül szükség van. Szükség van főként a nemcsak területében, népességében, de gazdasági lehetőségeiben is megcsonkított ország nem zsidó fiatal értelmiségének jogos elhelyezkedési és kereseti igényeinek méltányos kielégítése szempontjából”, áll a törvényszöveg indoklásában.

30. (1431) Rouen régi piacterén máglyára lép Jeanne d’Arc, akit a Pierre Cochon beauvais-i püspök által vezetett egyházi bíróság eretnekségben talált bűnösnek és a világi hatóságoknak az ítélet végrehajtására kiszolgáltatott. A következő évi bázeli zsinaton még boszorkányként emlegették, 25 évvel később egy pápai bizottság tisztázta az ellene felhozott vádak alól és érvénytelenítette az ítéletet, 1909-ben X. Pius pápa boldoggá, 1920-ban pedig XV. Benedek pápa szentté avatta.

31. (1303) VIII. Bonifác pápa bullában dönt a magyar király személyéről, és felszólít az Anjouk szolgálatára.