Szögi Lajos gyermekeinek Tiszavasvár

Kedves Gyerekek! Mint csaknem mindenki, a legmélyebben érzek együtt veletek és érzem át iszonyú fájdalmatokat. Tudom, hogy nincs gyógyír arra, ami történt. Még az idő sem. Talán az a segítség, amit – mint sok barátom is tette – eljuttatok hozzátok, némileg hozzájárulhat ahhoz, hogy édesapátok végleges távollétében a mindennapok fizikailag egy picit elviselhetőbbek legyenek. Azokért az aljas mondatokért pedig, amelyeket egyesek leírtak vagy elmondtak a médiában, kibúvót keresve a lincselők tettére, kérlek, ne hibáztassatok minden újságírót. De jegyezzétek meg, hogy kik ők, és ha nagyobbak lesztek, soha ne felejtsétek el, hol tenyésznek az ilyenek. Vigasztaló szót leírni nem tudok. Talán csak annyit, hogy a könnycseppek mindannyiunk arcán ugyanazon az úton hullottak le, ami milliókat köt össze veletek.

SZDSZ A Gizella úton és mindenütt

A következő hír volt olvasható a Magyar Nemzet október 2-i számában: „Két fiatalt inzultáltak az SZDSZ kampányközpontjánál tegnap éjjel. A fiatalemberek a Hír TV tudósítójának elmondták: tetszésüket fejezték ki, amikor egy SZDSZ-es jelölt alulmaradt kihívójával szemben, erre ismeretlenek leütötték őket. A helyszínt biztosító magáncég biztonsági emberei körülállták őket, majd rendőrt hívtak, akik igazoltatták őket, majd elküldték őket a helyszínről.” Megszoktam, hogy az ilyen híreknek nincs folytatása. Azért arra kíváncsi lennék, mi lett volna, ha Vásárhelyi Máriát és Pető Ivánt ütik le ismeretlenek. Hiszen a rendőrség és persze a törvények nem tehetnek különbséget emberek között. Azt is megszoktam, hogy évek óta választások idején jobboldaliakat vernek fejbe baseballütőkkel, vagy a liberálisokra, illetőleg szocialistákra jellemző egyéb eszközökkel. Miközben a holdudvaruk „fél”. És persze „csomagol”. Nyilván az önök kezében lévő rendőrség által véresre vert tüntetők vagy tüntetések közelében tartózkodók látványa miatt. Vannak persze ebben az országban olyan hülyék, akik azt hiszik, hogy a csomagolók el is távoznak. Dehogy teszik: ekkora hasznot, mint itt, a félelemből kevés országban lehet húzni. Annyi azonban biztos, hogy egy olyan országban, ahol a rendőrök így viselkednek, ott a potenciális lincselők is felbátorodnak. Petőről jut eszembe: újabban azt nyilatkozgatja, hogy a tüntetéseket 10 óra után korlátozni lehetne, mert az zavarja a környék lakóinak életét. Milyen érdekes! A maguk koalíciója van hatalmon; maguké a főpolgármester és maguké a XI. kerület, ahol például a Gellért szálló fölött húzódó Kelenhegyi úton lévő lakásokban a lakók májustól szeptemberig még a zárt ablak mögött is hallják a Petőfi híd budai hídfőjének mindkét oldalán, valamint a Rudas fürdő melletti kis parkolóban lévő diszkókból üvöltő, reggelig szóló zenét. E zajforrások erősségét nem kell külön mérnie azoknak, akik tudják e diszkók távolságát a Gellértig. Ha nekem nem hisznek, kérdezzék meg az ottaniakat. Beleértve a finn nagykövetség épületében lakókat és a német nagykövetet. A szervezett szórakozóhelyekre és a nyugalmukban megzavart tízezrekre érzéketlen fülük most hirtelen oly érzékeny lett? Persze: összenő, ami szervezett.


MSZP Köztársaság tér

Budapest

Járadék bukott önkormányzati vezetőknek címmel első oldalán hozta a Magyar Nemzet október 20-i számában a hírt, hogy a kormány a koalíciós pártok önkormányzati választási vereségét követően azonnal rendeletben szabályozta azt a törvényt, amely arról szól, hogy több volt polgármester kortól és a hivatali ciklusok számától függően közszolgálati járadékot kaphat. „A járadékot a központi költségvetésből fizetik ki, összege pedig az adott politikus tisztségben eltöltött ideje arányában növekszik. A minimum szükséges három ciklus után a nyugdíj 50, négy ciklus után 60, öt ciklus után pedig 70 százalékát kaphatják a leváltott vezetők. A járadék folyósítása akkor szűnik meg, amikor a jogosult eléri a nyugdíjkorhatárt, vagy újból munkaviszonyba lép”. Ez igen! Elismerésem. Ilyen szolidaritásra a jobboldal képtelen. Miközben a Magyar Rádió összpárti konszenzussal megválasztott elnöke Belénessy Csabán, a Vasárnapi Újság újonnan kinevezett főszerkesztőjén keresztül Tőkés László püspök után Pajor András és Kerényi Lajos atyát, valamint Ittzés János evangélikus püspököt távolította el. Működik az államegyház. A jobboldal számomra érthetetlen hallgatása mellett. De ez az egy nem az önök hibája.


A Fidesz vezetőinek és képviselőinek

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Akik „beállnak” arra, hogy a politikai életben egy pártnak – vagy bárkinek – ne tetteit mérlegeljék, hanem a róla eleve kialakított véleményüket hangoztassák, azok nem értik, milyen fontos a pozitív lépések pozitív értékelése és megfordítva. Ha valakit támadnak akkor is, ha jót lép, és dicsérnek, tegyen bármi rosszat, annak haszna igen csak kétséges. Akár egy gyermek nevelésénél, a „pozitív visszacsatolásnak” és a helyes lépések megerősítésének legalább akkora a fontossága, mint a feddésnek vagy a büntetésnek. Önök hosszú idő után nem egy, a szavazóik vélhetően nem kis részét megörvendeztető lépést tettek. Gyurcsányt nem tekintik tárgyalópartnerüknek, bojkottálják az önöket rutinszerűen megalázóan kezelő Nap-keltét, és tüntetéseken fejezték ki megvető véleményüket a kormányról. A múlt héten e rovatban én is örömömet fejeztem ki a pozitív lépéseik nyomán. Azóta még Orbán Viktor is megszólalt a nemzetközi sajtóban. Csakhogy ez nem elég. A szélsőségesnek igazán nem nevezhető Fricz Tamás – mint olvasható a Magyar Nemzet október 16-i, egész oldalas cikkében – azt írja: „a jelenlegi kialakult tűrhetetlen állapotokra tekintettel, megítélésem szerint a lehető legkeményebb ellenzéki fellépéssel és társadalmi ellenállással kell reagálni a kormányzat politikájára. Azért nem szabad és nem lehet most már túlzottan kompromiszszumos és engedékeny módon viszonyulni a kormányzathoz és a koalíciós többséghez, mert ennek a lehetőségét eljátszották. Valójában semmilyen kompromisszumba nem mennek bele, ebből pedig az következik, hogy a kompromisszumos, galambpolitika nem vezet eredményre. A tétet innentől kezdve magasra kell tenni, a fegyverek nélkül zajló háborút végig kell vinni.” Sőt, javasolja ugyanebben a cikkében Fricz önöknek: a Fidesz „vonuljon ki totálisan az Országgyűlésből. Utóbbi óriási nemzetközi figyelmet váltana ki, s lehetetlenné tenné, hogy a dolgok maradhassanak a jelenlegi állásában”. Magyarországon egy jobboldali párt van, amelyik megnyerheti a választásokat. Ez pedig az önöké. Nyilván tudják, hogy az emberek a világon mindenütt vezetőiknek és pártjaiknak az erő mutatásáért, a konzisztens magatartásért, a célok és a célért tett lépések világos kommunikálásáért hálásak. Magyarán: elmennek az ezt mutató pártra szavazni. A habozó, cikcakkokat leíró, az improvizáltan ötleteket bedobó, majd a bejelentés után két nappal már el is felejtő pártoktól inkább eltávolodnak. Noha nem mindenki ért minden rossz lépést vagy súlyos mulasztást, de ezek valamilyen képen, akár a cseppkövek, lerakódnak, és határozott formát öltenek a választók tudatában. Kiragadott példák: noha nem mindenki érti azt, hogy önök miért nem tiltakoztak Vince Mátyásnak az MTI elnökévé való kinevezése ellen (hogy mivé lett a Magyar Távirati Iroda, azt önök pontosan tudják), mint ahogyan azt még kevesebben tudják és értik, hogy kiket neveztek önök ki az MTI irányító testületébe, vagy hogy nemzetközileg miért nem tiltakoznak az MTV csonka kuratóriuma, vagyis az önök képviselőinek a kuratóriumból való kizártsága miatt, és hogy miért mentek bele Such György rádiós elnökké kinevezésébe, e lépések halmaza sokakat tesznek apatikussá, sőt azt hiszik – sajnos egyre többen -, lassan a két nagy párt között annyi különbség van, mint az Egyesült Államokban a republikánus és a demokrata pártok között. Árnyalatnyi. Még egy példa. Ma már arról beszélnek a jobban értesültek, hogy a helyhatósági választásokon elért győzelmük után – amit igen erősen segített a szocik tömeges távolmaradása az urnáktól – önök nem cserélik le az embereket az átvett hivatalokban. Fordított esetben a jobboldaliak tömegesen röpülnének. Ha ez igaz, magyarázzák meg egyértelműen szimpatizánsaiknak ennek az okát, ha pedig nem igaz, azt is mondják el ország-világnak. Egyrészt azért, hogy ne csüggedjenek azok, akik ezt hallják másoktól, másrészt pedig azért, mert sem nekünk, sem pedig önöknek nem lehet érdeke, hogy egy ilyen elképesztően rossz kormánnyal szemben csupán ilyen arányban vezessenek.


A Jeszenszky Géza-féle atlantistáknak

Ismét megrázta a világot egy amerikai orvoscsoport legújabb iraki vizsgálata: kiderült: a 2003-as iraki megszállás óta „középarányosan” 655 000 embert öltek meg. Ezenkívül több száz ezer ember elmenekült Irakból. A múlt héten pedig robbant a bomba: Bush elnök immár a kivonuláson gondolkodik. Önök a megszállás kezdetétől dicsőítik Irak Amerika vezette megszállását. Azt meg sem kérdezem, hogy a majd egymillió áldozat fáj-e önöknek. De azt igen, hogy hány cikkben fogják azután dicsőíteni a harmadik évezrednek az áldozatok számában mérve e legborzalmasabb „tévedését”, hogy Bush elnök visszaparancsolja a csapatokat. Remélem, akkor is ragaszkodnak majd véleményükhöz Bushsal szemben.


Tabajdi Csaba Az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője

Tisztelt Delegációvezető Úr! Önök rendszeresen Orbán Viktort és a jobboldalt vádolják azzal, hogy önöket a nemzeti érdekek árulójának nevezi. Legutóbb ezt Gyurcsány Ferenc az osztrák Standard című balliberális napilap október 10-i számában megjelent interjújában tette. Ön viszont Becsey Zsolt néppárti (fideszes) európai parlamenti képviselőt, e parlament Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága egyetlen magyar tagját nevezte a nemzeti érdekek árulójának, amiért Becsey – kötelességét teljesítve – az Európai Bizottság pénzügyi biztosának, Almunia úrnak kérdéseket tett fel a Gyurcsány-féle konvergenciaprogramról. Mely programot azért kellett megírni így, amiért koalíciójuk Magyarországot Európa legeladósodottabb országává tette. Nyilván nemzeti érdekből. Ezt a levelet nem azért írtam, mert szeretem a nyilvánvalót kimondani. Vagyis azt, hogy önök ismét azzal vádolják ellenfeleiket, amit önök követnek el. (Ha egy ország nyakig eladósítása nemzeti érdek, akkor bocsánat.) Sokkal inkább azért írtam ezt önnek, hogy legalább regisztrálva legyen: a jobboldalon Becsey igaztalan megvádolása ellen valaki tiltakozik.