A lap szerint a három fideszes kuratóriumi elnökségi tag közül kettő – Szabó Tibor és Ugron Gáspár – nem vett részt a sorsdöntő ülésen, míg Szabó László tartózkodott a szavazáson. Jellemző az elementáris felháborodásra, hogy e miatt többen írtak nekem és hívtak, azt kérdezve: mi jön még? Önök eddig már kirúgatták Kondor Katalint, Szadai Károly – Kövér László egykori kabinetfőnöke – , a Magyar Rádió kuratóriumi elnöksége akkori fideszes alelnökének aktív segítségével. Nyílt titok volt a rádióban, hogy Szadai milyen mértékben gyűlölte azt a Vasárnapi Újságot, amelynek akkor 1,3 millió hallgatója volt. Elsősorban az önök szavazói. Az önök kurátorai két alkalommal szavazták meg elnöknek Vince Mátyást az MTI élére, annak a Gyarmati Lászlónak a szintén aktív együttműködésével, akinek korábbi munkahelye hosszú éveken át Áder János kabinetfőnöki posztja volt. Vince mellesleg az Antiszemita közbeszéd Magyarországon című sorozat egyik szerkesztője.

Ez a kötet a többek közt a Demokratából vett szövegeket hamisított meg úgy, hogy a hamisítást idézőjelbe tette.

Önről már akkor írtam, amikor az Orbán-kormány idején az MTV-ből az RTLklubnak vitte ki a Forma–1-et. Azóta nem kedvel.

Deutsch úr, a „nyílt levelek” bohókás műfaj. Arra senkitől nem várom el a választ. De most öntől kivételesen igen. Két kérdésre adjon választ, hiszen a felsoroltakat pártja eddig még nem magyarázta meg választóinak.

1. Miért tették lehetővé ennek a gyalázatos, önök által is bojkottált produkciónak a túlélését?

2. Mondjon nekem egyetlen, hangsúlyozom, egyetlen olyan példát a világ bármely részéből, beleértve az MSZP-t vagy a Forza Italiát, amikor egy párt – képletesen szólva – rendszeresen rúgja ki választói fogait?

Schmidt Mária

A Terror Háza, a XX. és XXI. Század Intézetei vezére

(„vezér” – a jobboldali vezető kötelező balliberális megnevezése)

Tisztelt Asszonyom!

Idézem a Magyar Nemzet július 21-i számában Schmidt: Nem húz balra a közmédia címen olvasható teljes cikket: „Sem a Magyar Televíziónál, sem a közrádiónál nem érzékelem, hogy ezek a médiumok balra húznának – jelentette ki az MTV Nap-kelte című műsorában Schmidt Mária a műsorvezető, Verebes István kérdésére. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint már messze nincs olyan aránytalanság a baloldali, illetve a jobboldali sajtó között, mint korábban. Előzőleg Verebes megjegyezte: »Ha a jobboldalról beszélünk, amit én hiányolok a jobboldalnál, a baloldal azért belenéz például a sajtó révén a tükörbe, tehát a baloldali sajtó minden hibájával együtt azért néha üti-vágja a sajátjait, vagy legalábbis megpróbál valamennyire kritikai lenni akkor, amikor már nem lehet nem kritikainak lenni. Ugye? A jobboldalnál ezt nem tapasztalom, van valamifajta olyan lojalitás, ami szerintem magának a jobboldalnak sem hasznos.« Ezt én is érzékelem – válaszolt Schmidt, hozzátéve: ennek az az oka, hogy már nem annyira, mint voltak, de még mindig aránytalanok a felületek. Nem azt mondom, hogy 50-50 százalékos, de mondjuk 60-40, és az már nem olyan, mint amikor ez az attitűd kialakult, amikor 90:10 vagy 80:20 százalék volt az arány – mondta Schmidt Mária, aki szerint a jobboldalon még mindig az utóbbi a képzet, holott a helyzet javult.”

Nos, asszonyom, ez még öntől is lélegzetelállító, holott Medgyessy és Gyurcsány éveiben akadálytalanul hercigeskedheti végig a médiát, szemben az Orbán-időkkel, amikor – Orbán Viktor főtanácsadójaként is – még az ön pengefalától rettegett „tout Budapest”, beleértve az Andrássy úton sétáltukban összeesett balliberális anyákat.

Abban természetesen igaza van összerottyant, szánalmas házigazdájának és önnek is, hogy a balliberális média nem húz balra, hiszen a mai értelemben vett baloldal eszméihez a jobboldalinak nevezett média jóval közelebb van annál a médiánál, amelyben ön mostanában rendszeresen fürdőzik.

Persze fogalmi pontosságot elvárni ma bárkitől egyet jelent azzal az elvárással, hogy ön a 2006. október 23-i rendőrterrorról rendezzen kiállítást a Terror Házában. Tehát, asszonyom, ön szerint Medgyessy és Gyurcsány önzetlen éveiben sikerült végrehajtani azt, amit az ön egykori barátai, élükön Kövér Lászlóval megígértek és már csupán egy 10 százaléknyi noszogatásra van szükség a médiaegyensúlyhoz?

És ön ezt kijelenti annak a parodisztikusan szolgai Verebesnek, akit nem hogy Madridban vagy Koppenhágában, de Pozsonyban sem tűrnének egyetlen percig sem a közszolgálati, sem a kereskedelmi televízióban? Ön azt mondja, hogy a jobboldali média nem kritikus? Nem olvasná el akár e rovatban csak a mai „adagot”? És mutatna 18 év alatt egyetlen – ismétlem, egyetlen – kritikus cikket a régi idők borzalmas mozijából a mába átöröklött Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezetővel szemben, aki oly kísértetiesen hasonlít mindenben a balliberális médiát ma a kezükben tartó tulajdonosokhoz és vezetőkhöz?

Ön igazán megengedhetné magának legalább az anyagiak biztosította függetlenségből fakadó bátorságot, hiszen a balliberális média által publikáltak szerint ön többszörös milliárdos.

Randolph L. Braham

professzor, Egyesült Államok

Tisztelt Uram!

Anthony D. Weiner kongresszusi képviselőnek 2008. május 7-i dátummal keltezett és május 17-én már nyilvánosan terjesztett levelét most olvastam.

Levele második bekezdésében ezt írja „A holokauszt tudósaként fájdalommal olvastam egy arcátlanul antiszemita cikket, amelyet Bayer Zsolt, Orbán Viktor, a Fidesz, Magyarország legnagyobb ellenzéki pártja vezetőjének egyik tanácsadója írt”. Ezután a cikkről, majd Bayerről ír még, majd Sólyom Lászlóra tér ki, és utána April Foley budapesti amerikai nagykövetet bírálja, amiért az nem ítélte el az antiszemitizmus mai megnyilvánulásait Magyarországon általában és különösen Bayer „antiszemita cikkét”.

Talán értesült arról azóta, hogy April Foley nagykövet szinte azonnal, pukedlizva engedelmeskedett önnek és május 23-án, auschwitzi látogatása után – mint e hasábokon is említettem – elítélte Bayer cikkét.

Foley nagykövet asszony pontosan tudta, hogy karrierjének mennyit árt, ha nem siet egy ilyen felszólításnak eleget tenni. Miközben tudjuk, hogy hiába várunk arra, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt elítélje szemek kilövéséért, vagy a pozsonyi amerikai nagykövet enyhe rosszallását fejezte volna ki Jan Slota azon kijelentése miatt, hogy a magyarok fővárosát tankokkal kell eltaposni.

(Amikor egy politikában járatlan, éppen érettségiző ismerősöm e kettős mérce láttán azt kérdezte tőlem, hogy „te, ezek nem nácik?”, én védtem meg Washingtont és a gyereket azzal, hogy hallgasson, mert az egyetem helyett könnyen Guantánamón találhatja magát.)

(Folyt. a jövő héten)

Horn Gábor

az SZDSZ ügyvivője, II. rész

Két héttel ezelőtt azt ígértem, hogy a „jövő héten” folytatom. Sajnálom, hogy egy fotó „elvitte” az önnek szánt helyet.

Különben is, mint 1990 előtt a tudományos szocializmus egykori oktatója, ön ezt a dolgok „dialektikájával” könnyen megmagyarázná.

Akik levelem első részét nem olvasták, a Nap-keltében Verebes Istvánnal beszélgetve a tojásdobálókat nem az ön ízlése szerint megbüntető ügyészeknek azt kívánta, hogy őket dobálják meg tojással. Ennek analógiájára én feltettem azt a kérdést – hiszen az önök koalíciója lövette ki emberek szemét és a tetteseket az önök mechanizmusa rejtegeti ma is a felelősségre vonás elől –, hogy mi lenne, ha valaki azt kívánná, az ön és hozzátartozói szemét lőnék ki?

A politikus szájából megdöbbentő kijelentése miatt (amikor azt kívánta, hogy az ügyészeket kellene tojással dobálni) befejezésül önt idézem.

Mivel televíziófelvétel is bizonyítja, hogy ön egy mocskos szájú ember, nyilván megértéssel fogadja a saját mondatát most már önre vonatkoztatva, amelyet korábban Semjén Zsoltnak vágott oda: „Kérjél elnézést, te sötét bunkó!”

Lovas István