Az eseményről majdnem kizárólag csak a Petőfi Népe tudósított, így ha pontatlanság kerül írásomba, az már kizárólag az én hibám.

Azon az estén, augusztus 15-én Kunszentmiklós belvárosában a diszkót megcélozva megjelent a színen egy ötven-hatvan fős – vasvillával, lándzsával, botokkal, csapágygolyós csúzlival és más szúró és vágó szerszámokkal felfegyverkezett – cigány társaság, és molesztálni kezdte a szórakozó magyarokat. A zaklatás pofozkodással, rugdosással folytatódott, majd egy lánnyal a diszkó előtt kezdtek erőszakoskodni. A lány kísérője kiszaladt az útra és leállított egy Opel Astrát, melyben véletlenül a Budapesti Készenléti Rendőrség egyik beosztottja is ült.

Kiszállva három hangoskodót akart igazoltatni. A feldühödött cigányok üvölteni és fenyegetőzni kezdtek. Ekkor megérkezett a tassi körzeti megbízott, aki kutyát is hozott magával. Az egyik cigány vasvillával nekirontott a kutyának, mire a rendőr levette az állat szájkosarát. A tömeg egy pillanatra megtorpant, majd újra kezdődött a csapágygolyókkal való lövöldözés, az üvöltözés és a fenyegetőzés, többen megsebesültek. Ekkor az egyik rendőr a levegőbe lőtt.

Megérkezett az erősítés Kunszentmiklósról, járőrök és nyomozók személyében, akik éjjel három órára feloszlatták a tömeget.

Jellemző módon senki sem vállalta, hogy a nevét adja a látottakhoz. Az emberek Kunszentmiklóson félnek és szégyellik magukat. Köztudott, hogy néhány cigány család kemény magja, öt-hat ember terrorizálja a települést, ahonnan sokan szívesen költöznének el, ha megvennék a házukat.

Tóth András megbízott megyei rendőrkapitány előbb elzárkózott, majd utóbb mégiscsak adott egy interjút a Petőfi Népének. Beismerte, hogy a szombat éjszakai történések bármikor megismétlődhetnek, de ennek a problémának a gyökere a rendőrkapitány szerint olyan szociális ellentéteken alapulnak, amelyeket a rendőrség nem tud megoldani.

Elbagatellizálta a miklósiak lesújtó véleményét a rendőrök munkájáról: a rendőrök nem félnek – mondta, és akinek panasza van, az tegyen feljelentést (ha merne – a szerző). Arra kérdésre, hogy miért nem fegyverezték le és kísérték be a garázda tömeget azonosításra, a válasz az volt, hogy a feladat a tömeg oszlatása volt.

A történethez tartozik egy kiegészítés. Ebben az évben Magyarországon ez volt a tizenegyedik szervezetten elkövetett cigány tömegverekedés, aminek célja kimondottan a magyarok provokálása. Állítólag külföldről szervezik, toborozzák őket, a magyar cigány maffia segítségével.

Nem szeretnék rasszista színben feltűnni, de azért van itt néhány válaszra váró kérdés és kínzó felismerés is.

Évek óta tudomásunk van a súlyos és még súlyosabb törvénysértésekről, melyeket cigányok a magyarok rovására követtek el. A Rádió utcától a zámolyi tragédiáig a falusiak és tanyasiak folyamatos terrorizálását is beleértve. A rendőrség vagy tehetetlen, vagy megfélemlített, mivel ezekben az ügyekben képtelen a törvényeknek megfelelően eljárni. A közvélekedés szerint a magyar rendőrség fél. Fél a megélhetési, polgárjogi aktivistákról, ombudsmanoktól, díszcigányoktól, előítéletes szociológusoktól, liberális jogvédőktől, akik divatból, számításból, pénzért vagy ami a legrosszabb: kiszámított politikai érdekből tüzelik a cigányokat a magyarok ellen.

Mivel Medgyessy kormányára nem kenhető az antiszemita jelző, így a választások után elő kellett venni a rasszista magyarok, ártatlan cigányok dzsóker lapot, ami mindig bejön.

Amennyiben a politika nem képes őszintén szembenézni ezzel a kitörni készülő tűzhányóval, úgy a magyar lakosság fogja megszervezni saját védelmét. Amennyiben minden napra esik egy orvosverés, egy egri cirkusz, egy Jászladány, egy csoportos lakásfoglalás, úgy 2006-ban olyan radikális párt fog tarolni a választásokon, amelyik legfőbb programjának a közrend helyreállítását, a jogegyenlőség következetes betartását, a magántulajdon mindenek feletti védelmét, a kisebbségek többséghez való konzekvens igazodását hirdeti meg. Mindehhez komoly jogosítványokat biztosítva a rendőrségnek.

Kunszentmiklós esete csak a 11. a sorban. Hol van még az év vége?