A Medgyessy-kormány belépője tűzijáték volt. Ötvenszázalékos béremelés, ingyentankönyv, tizenharmadik havi nyugdíj, tiszta kéz, makulátlan közélet, szociális juttatások, a kismamák kárpótlása, a gyermekek mosdója, ingyenebédje, a kisebbségi, illetve esélyegyenlőségi miniszter kitalálása. Nem csoda, hogy a mindig türelmes, mosolygós és szelíd szavú kormányfő életét csak az keserítette, hogy sehol nem találta az ásóját, amivel a árkok megígért betemetését megkezdhetné.

Aztán, ahogy mondani szokták, becsapott a ménkő. A költségvetési hiány olyan mértékű, hogy annak kompenzálására komoly kölcsönöket kellett felvenni. Fel is vettünk már mintegy 2000 milliárd forintot. Sokan állítják, nem a kölcsön összege a lényeg, hanem a hitelképesség, meg az, hogy miért ne vennénk, amikor nagyon kedvező feltételekkel adják.

Ismerve a hitelek tulajdonságát, kérdés, hogy a visszafizetés is olyan könnyed és problémamentes lesz, és a kamatfeltételek is olyan kedvezőnek bizonyulnak-e majd.

Medgyessyék szemmel láthatóan bízva népszerűségükben, kiigazításként egy könnyed mozdulattal akkora csomagot sóztak a társadalom nyakába, hogy annak kihatása vetekszik Bokroséval.

Ősztől háztartásonként több ezer forintos havi többletkiadás jelentkezik, természetesen a legkevesebbet keresők járnak a legrosszabbul. Egyben megkezdődik a középrétegek kiszárítása, tőlük lehet a legtöbbet visszavenni.

Az energiaárak további növekedése elől egyetlen háztartás sem tud kitérni. A villamos energia árának emelkedését a paksi erőműbalesetnek köszönhetjük. Az viszont már a cinizmus számlájára írandó, hogy az a Kocsis István, aki a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatójaként maximálisan felel a bekövetkezett balesetért, nem a Szahalin-szigetekre nyer száműzetést, hanem annak az MVM-nek az élére bukik felfelé, amely Magyar Villamos Művek a paksi atomerőmű energiatermelésének az egyik legnagyobb megrendelője.

Amíg Medgyessyék felváltva újabb ígéretekkel és adókkal bombázták a közvéleményt, addig a PSZÁF elnöke kirobbantotta Magyarország eddigi legnagyobb bankpanamáját. A K&H Equitis néven elhíresült brókerbotrányt.

Ebben a botrányban egyetlen ember láthatna tisztán, Kulcsár Attila, akit, hiába tagadják, kormányhoz közel álló személyek menekítettek külföldre, s távozása után lázas bizonyítékeltüntetési manőverek vették kezdetüket. A kormány, illetve a Magyar Szocialista Párt meg heves elterelő hadmozdulatokba kezdett. Ez nem politikai, hanem rendőrségi ügy. Ebben benne van mind a két politikai elit, ebben mindenki sáros. Sőt amikor a botrány elérte az InterEurópa Bankot is, akkor lett hirtelen Medgyessy Péternek elege Szász Károlyból, és Rákosi elvtárs legjobb hagyományait követve kihirdette, hogy elegük lett az embereknek abból, hogy a pénzügyi felügyeletek vezetője nem végzi el a munkáját. Erre mondják, hogy kilóg a lóláb.

Aztán a magányos sikkasztó legendája is megdőlt, és napról napra szaftosabb részletek kerülnek nyilvánosságra. Nekem tetszett, amikor Rejtő E. Tibor egy hete azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy: „Felemelt fejjel távozom”. Mindjárt be is váltotta ígéretét, úgy, hogy az osztrák határról hozták vissza. Valamelyik újságban volt egy fénykép: egy pálmafás, medencés, gyönyörű ház. Aláírás: Ebből a házból nem tudott átköltözni Rejtő E. Tibor rózsadombi új villájába. Heti találós kérdés: milyen lehet az új villa? Végül előbb-utóbb mindenki felteszi a kérdést: mennyit fizetett a magyar lakosság tizenhárom év óta bankkonszolidációkra, bankárokra, bankárok nőire, bankárok autóira, bankárok házaira, újabb és újabb passzióikra? Miközben, óh demagógia, egy osztályvezető főorvos ma sem visz haza 160 ezer nettónál többet.

Az aknák most már sorban robbannak: Gyurcsány ingyen szerzett ingatlanai, Szili Katalin bejelentése a nomenklatúráról, Horn javaslata a párt- és kormányfunkciók szétválasztásáról, az orvosok sztrájkhangulata, Csehák lemondása, letartóztatások, gyógyszer-, energia-, élelmiszer-áremelések, a lakásépítési adókedvezmény eltörlése, újabb adók kivetése, milliárdos aszálykárok, 550 milliárdos adókövetelés.

Kapkodás, vádaskodás, bizonytalankodás, szavazatvesztés.

Meg lehet buktatni a kormányt, de ebből az ellenzéknek semmi haszna.

Lehet meneszteni a kormányfőt, akkor talán életben marad a koalíció a ciklus végéig.

Kérdés, melyiket hozza el az ősz?