2016 februárjában déli határainkat mardossa a muszlim térfoglalás második hulláma. A balliberálisok „kétségbeesett terelési kísérletnek” nevezték Orbán Viktor kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazási kezdeményezését. Szerintük nem valódi probléma, hogy Magyarország kapuit hívatlan tömegek döngetik, s újra veszély fenyegeti a határmentiek javait. Míg az ellenzék az illegális migránsok érdekeiért aggódik, az agrártárca százmillió forintot fordít a pórul járt gazdák kárpótlására.

A Magyar Közlönyben megjelent Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter rendelete arról, hogy vissza nem térítendő jövedelempótló támogatást vehet igénybe az a termelő, akinek kárt okoztak a bevándorlók. A jobboldali kabinet a magyar állampolgárok védelmében lép fel, a baloldal viszont az idegenek kegyeit keresi, akik letapossák a vetést. Szigetvári Viktor, az Együtt nevű balliberális párt elnöke 15 ezer afrikait és ázsiait telepítene Magyarországra, s Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíció nevű janicsárpártja is egzotikusabbá tenné hazánkat. A terrortámadások és incidensek sorozata sem tántorította el őket szándékuktól, s a józan többség véleményére is fittyet hánynak.

Elvont liberális fogalmakat ismételgetnek, az „emberiség” nevében szónokolva elfeledkeznek saját közösségük elemi érdekeiről. Nem a jobboldal sajátítja ki a nemzeti gondolatot, hanem a baloldal utasítja el a nemzetállamok létjogát. Mintha a Holdon élnének: Szigetvári Viktor szerint, ha a menedékkérőket befogadnánk, hazánk „erősebb, biztonságosabb és élhetőbb országgá válna”. A párizsi merényletek, számos erőszakos bűncselekmény és incidens után az Együtt tovább erőlteti etnomazochista kampányát.

Nyugaton már az európai őslakosok szedik a sátorfájukat, menekülnének Közép-Európába, mert elviselhetetlenné váltak a mindennapok. Nem, ez nem gondolkodtatja el a baloldalt. S az sem, hogy ha nincs ez a népvándorlás, akkor a nemzeti kormány százmillió forintos támogatását másra is lehetett volna költeni. Kárognak, de a károkról nem beszélnek. Pedig ez pont százmillió érv a migráció ellen, százmillió ok arra, hogy megvédjük a limest. Míg az Orbán-kabinet segédkezet nyújtott a földműveseknek, a baloldali ellenzék a bevándorlást népszerűsíti. Római jogon alapuló civilizált világban akarunk élni, vagy egy barbár kalifátusban? Ez a legfőbb kérdés Európa népei számára.

A sokkultúrájú társadalom kísérlete ugyanis megbukott. Európától merőben idegen alkatú, szokású életformájú és vallású népek lakják be évtizedek óta a földrészünket. Párhuzamos társadalmak jöttek létre. Zárt, színesek uralta no gone zónák, ahová rendőr vagy fehér ember be sem meri tenni a lábát. Ahol a középkori iszlám jog alapján saría bíróságok ítélkeznek. Ellenségeskedéshez vezetett az összevegyülés. A szabadelvűek ugyanúgy elkendőzik a valóságot, ahogy a mohamedánok a feleségeiket.

A baloldal kikapcsolta nemzetpolitikai receptorait: a külső ingereket nem érzékeli. Merev dogmáik verekednek a tényekkel, mint észak-afrikaiak a német lányokkal a kölni szilveszteren. Valljuk meg, nem meglepő mindez. Képviselőik a nációk szerepét alábecsülő marxista internacionalizmus és a liberális nemzetközömbös liberalizmus neveltjei. Emlékezzünk csak Daniel Cohn-Benditre, aki vörös aktivistából lett a közéleti zöldhályogos szem-telenség fenegyereke. A politikai vakság tünetének, a nemzetek nélküli Európa ábrándjának jelképe. Itthoni barátainak is csak most kezd kinyílni a szemük: a Lehet Más a Politika (LMP) vezetője 2016 februárjában jött rá, tévúton jártak. „Mára beláttam, hogy a klasszikus emberi jogi érvelés egyszerűen kicsorbul a valóságon.” Schiffer András szerint alávaló az európai uniós migránsügyi zsarolás a fejlesztési pénzek megvonásának meglobogtatásával, Merkel kvótája pedig nem működhet, mi több, „ezt a tömeget Európa egészen biztosan képtelen integrálni” – nyilatkozta önkritikusan.

Az európaitól élesen eltérő hagyományok nagyon különböző mentalitással ötvöződnek. A szakrális türelmetlenség más ritmusú mentalitást szült. Évszázadok beidegződése, átörökített attitűdje nem változik meg egy csapásra. Ellenségüknek tartják a nyugati modellt, ám szociális előnyeit élvezni akarják. A háborús övezetből érkezők zömének harcias habitusa képzetlenséggel párosul, lehetetlenné téve az integrációt. Érdemes Konrad Lorenz (1903–1989) szavaira figyelnünk. A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című művében a Nobel-díjas természettudós így fogalmazott: „Az az áldemokratikus dogma, amely szerint minden emberi magatartásforma tanulás útján alakul ki, egyre inkább elhallgattatja a természetes jogérzéket és táplálja a parttalan tolerancia veszélyes irányzatát. Társadalomfenntartó vagy -károsító magatartásformáink nagy része olyan kora gyerekkori bevésődéseink áldása vagy átka, melyeket egy többé-kevésbé belátó, felelősségteljes és főleg érzelmileg egészséges szülőpár nevelt belénk. Éppen ilyen fontos, hacsak nem még fontosabb a gének szerepe is. Tudjuk, hogy a szociális magatartás mind nevelési, mind genetikai eredetű rendellenességei csak igen szűk határok között ellensúlyozhatók.”

Si fueris Romae, Romano vivite more! Magyarán: ha Rómában vagy, élj úgy, mint a rómaiak – szól a latin közmondás. A jövevényektől mi sem áll távolabb. Emlékeznek Palmürára? Sivataggá tették. És kontinensünk erre a sorsra juthat, ha seregnyien, kígyózó sorokban továbbmenetelnek felénk keletről, Allah nevében.