Deviáns, defetista, értéktagadó, erkölcsellenes szellemiségének megfelelően. Kelekótya köpönyegforgatásában van azonban „elviség”. Mindig érdekeink ellenében hiszterizál. És disznóhólyag nagyképűen, „Kossuth szózata a Nemzethez, végveszélyben” mintájára Tamás Gáspár Miklós levelet intézett a magyar jobboldalhoz.

Gondoljanak már bele! Pityipalkó „levelet intéz” a néphez, amitől a nép betojik, hanyatt esik a meghatódástól, és halálos komolyan foglalkozik vele. Holott csak kacagni volna szabad az önjelölt filozófus öntelt nagyképűségén.

Kedvenc napilapom, a Magyar Nemzet június 13-án leközölte TGM elképesztően szószátyár lapos közhelyeit, amelyek lényege, hazánkban fasiszta veszély ágál, s nincs fontosabb, mint összefogni ellene – TGM-mel. Mellesleg kritizálgatja is a baloldalt, a tárgyilagosság látszatát keltendő, ezzel nyomatékosítva fasisztázása jogosságát. Csakhogy ez az örökös fasiszta veszélyre való hivatkozás sztálini lelemény, önkényuralmi trükk. Manapság baloldali szótrutymó, bizonyos diktatórikus intézkedések létjogosultságának igazolására. A mi esetünkben nemzetellenes összeesküvés álcázása. De liberalizmusból, kommunizmusból, kapitalizmusból ide-oda csámborgó TGM valódi lényének, Romániából átörökített szekus szellemiségének eltitkolására is alkalmas hadova.

És arra is jó, hogy az általa csak látszólag körülfanyalgott balliberális kormányhatalom kedvébe járva, elterelje annak katasztrofális bűneiről a figyelmet. És ez sikerült is neki, hiszen a Magyar Nemzetben kilenc (egy kivételével: Vári György) kiváló publicista tíz teljes oldalon keresztül komolyan foglalkozik a TGM csonthülyeségeivel, amivel fontos személyiséggé látszatolja őkelmét. Igazi, magyaros, hagyományos, nemzeti-úri-dzsentri gesztus.

Riadó és vészharang! Jelentem: hazánkban viperaveszély dühöng. Tudva tudom, Zemplénben, Bugacpusztán létezik parlagi, keresztes vagy homoki vipera. (A Rákosréten élt úgynevezett rákosi viperát mára kiirtották.) Láttam egyet Bugacon, elragadóan szép kis virgonc, amint rémülten menekült előlem az ősborókás „növényi génbank” sűrűjébe – vagy harminc évvel ezelőtt… Fogjunk össze ellenük.

A fasisztázás máskülönben pontatlan fogalommeghatározás. Manapság szemantikailag, történetileg, tényszerűen is hamis, önkényuralmi érdekből fakadó, politikai konyhanyelv-hablaty. De az igazi fölháborító abszurdum, hogy éppen az a TGM merészeli védelmezni a demokráciát, aki nemrég még arra buzdított, hogy az utcai csőcselék borogassa föl azokat az újságosbódékat, ahol neki nem tetsző sajtót árusítanak, a szólásszabadság nevében persze, s minden zavaros rasszista uszításban élen járt. Nem érdemel mást, csak a teljes elhallgatást vagy a szókimondó lenullázást.

Csak természeti ritkaságunkat, a gyönyörű mintázatú parlagi viperát ne bántsuk!