Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
Hirdetés

Farage az észak-angliai Hartlepool városában, a párt vidéki kampányát megnyitó nagygyűlésen közölte, hogy a konzervatívok által két éve megszerzett 317 választókörzetben a Brexit Párt nem állít önálló jelöltet, indul viszont a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által 2017-ben elnyert összes választókerületben.

A Brexit Párt vezetője úgy fogalmazott, hogy „olyan nagyon” nem szereti a Konzervatív Pártot, de akar adni „egy fél esélyt” Boris Johnson miniszterelnöknek arra, hogy meg lehessen akadályozni az újabb népszavazás kiírását a brit EU-tagságról.

Farage ezzel arra utalt, hogy kormányra kerülése esetén a Munkáspárt új megállapodást akar elérni az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről, és ezt az egyezményt népszavazásra terjesztené, a bennmaradás lehetőségét is felkínálva a választóknak.

Nigel Farage hétfői bejelentése komoly fordulat, a Brexit Párt vezetője ugyanis e hónap elején még szabályos ultimátumot intézett Boris Johnsonhoz. Farage a párt londoni kampányát megnyitó november 1-i rendezvényen a konzervatív párti kormány által elért – jóllehet a parlament által egyelőre nem ratifikált – Brexit-megállapodás elvetésére szólította fel Johnsont, azzal az érvvel, hogy „ez a megállapodás nem Brexit”.

Farage a Brexit-megállapodás elvetése esetére országos kiterjedésű „kilépési szövetség” létrehozását ajánlotta fel a kormányfőnek. Figyelmeztette ugyanakkor Johnsont, hogy az ajánlat visszautasítása esetén a Brexit Párt minden egyes angliai, skóciai és walesi választókörzetben önálló jelölteket indít a jövő havi előrehozott parlamenti választáson, azokban a kerületekben is, amelyekben az előző választáson a Konzervatív Párt szerzett képviselői mandátumot.

A Brexit Párt hétfői rendezvényén azonban Nigel Farage biztató fejleménynek nevezte, hogy Johnson azóta tett nyilatkozataiban kizárta a brit kilépés után esedékes átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét.

Az átmeneti időszak a jelenlegi tervek szerint 2020. december 31-ig tartana, és ennek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyrendszerében.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen, de uniós részről többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására szükség esetén.

A brit üzleti szektor vállalatai rendre figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy ha az átmeneti időszak végéig nem jön létre átfogó szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unióval, az ugyanolyan súlyosan negatív hatással járna a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.

A Brexit Párt hétfői kampányrendezvényén Nigel Farage „hatalmas jelentőségű” fejleménynek nevezte, hogy Boris Johnson kizárta az átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét. Farage szerint ezzel gyakorlatilag létrejött a Brexit Párt és a konzervatívok „kilépési szövetsége”, bár a Brexit Párt részéről ehhez egyoldalú lépésre volt szükség.

A Konzervatív Párt vezetésében komoly aggodalmat okozott, hogy Farage pártja esetleg választókat csábíthat át a konzervatívoktól, főleg a keményvonalas tory Brexit-táborból, gyengítve Johnson esélyeit a működőképes alsóházi többség elérésére.

Ez a lehetőség Farage hétfői bejelentése ellenére továbbra is fennáll, különösen azokban a körzetekben, amelyekben két éve a Munkáspárt csak csekély előnnyel győzte le a konzervatívokat.