Alkotmánybírósághoz fordult a migránsok érdekében a szlovén ellenzék
A szlovén balközép ellenzéki pártok csütörtökön az alkotmánybírósághoz fordultak a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló törvény módosításának felülvizsgálata és egyes cikkeinek hatályon kívül helyezése végett, mert szerintük azok szigorítottak a bevándorlás szabályain – adta hírül a szlovén közszolgálati televízió (RTV).
A szlovén parlament a kormány kezdeményezésére tavaly márciusban fogadta el az említett törvénymódosításokat – közölték a petíció benyújtói, a Marjan Sarec Párt (LMS), a Szociáldemokraták (SD), a Baloldal (Levica) és Alenka Bratusek volt kormányfő pártja (SAB).
Rámutattak: a kormány a külföldiekről szóló törvény módosításánál bevezette a „komplex migrációs válság” fogalmát, ami lehetővé teszi, hogy a hatóságok az illegális migránsok belépését már a határon elutasítsák. A menekültek jogállásáról szóló nemzetközi egyezmény rendelkezései – amelyet Szlovénia is aláírt – szintén nem lennének kötelezőek a válságforgatókönyv szerint – hangsúlyozták.
„A kormány így újra életbe léptetett olyan rendelkezéseket, amelyek veszélyeztethetik az alkotmányos rendet, és hatályon kívül helyezhetik a nemzetközi egyezményeket” – fogalmazott az ellenzék.
A kezdeményező pártok szerint a szlovén alkotmány 18. cikkelye tiltja az üldöztetés veszélyének kitett személyek kiutasítását. Utaltak továbbá a horvát és a boszniai rendőrség által a migránsokkal vagy menekültekkel szemben elkövetett fizikai erőszakról szóló jelentésekre is.
A szlovén és a nemzetközi törvények értelmében minden egyénnek joga van belépni egy országba, ott védelmet kérni, és méltányos bánásmódban részesülni.
„A komplex válságra vonatkozó rendelkezések felfüggesztik ezeket az elveket, ami a gyakorlatban a menekültek jogállásáról szóló nemzetközi egyezmény hatályon kívül helyezését jelenti” – állapították meg a folyamodvány benyújtói.
A nemzetközi védelemről szóló törvény új rendelkezései is vitathatók – tették hozzá. A módosított törvény ugyanis alapot ad a nemzetközi védelmet kérő személy és a menekültügyi tanácsadó közötti információcsere titkosságának megszüntetésére – mutattak rá.
Mint írták, a törvény értelmében a tanácsadó elbocsátható, ha nem tájékoztatja az illetékes hatóságokat a menekültre vonatkozó személyes adatokról.
A tanácsadók jogi segítséget nyújtanak a menekülteknek, beleértve a bírósági eljárásokban való képviseletüket, és az ügyvédekhez hasonlóan vonatkozik rájuk a titoktartás kötelezettsége. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanácsadó és ügyfél között bizalmi viszony alakuljon ki – állítja az ellenzék.