Az EP szerint az uniós intézmények átláthatóbb működésére van szükség

Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a 441 szavazattal, 70 ellenszavazattal és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben az EP-képviselők magatartási kódexük haladéktalan felülvizsgálatát, és hatékony szankciókat kértek az abban foglaltak megsértésének eseteire.

Véleményük szerint a kódexben hatékonyabb védelmet kell biztosítani a visszaéléseket bejelentőknek és meg kell erősíteni a képviselők összeférhetetlenségére, a vagyonnyilatkozatokra és a mellékjövedelmek bevallására vonatkozó szabályokat, és annak tilalmát, hogy fizetett mellékállásokat vállaljanak az úgynevezett Átláthatósági Regiszter hatálya alá tartozó szervezeteknél.

A különböző érdekcsoportok képviselői és a döntéshozók közötti párbeszéd ugyan továbbra is nélkülözhetetlen része az európai demokráciának, a szabályokat sértő befolyásolás, a megvesztegetés és más bűncselekmények elfogadhatatlanok – hangsúlyozták.

Arra figyelmeztettek, hogy a demokráciába való beavatkozási kísérletek „széles körben elterjedt jelenségek, amelyek ellen a lehető legerőteljesebben fel kell lépni”. Megdöbbenésüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy három aktív és egy volt európai parlamenti képviselő, valamint egy parlamenti asszisztens a vád szerint korrupcióban, pénzmosásban és bűnszervezetben való részvételben érintett. Ezért azonnali intézkedéseket sürgettek az ártó szándékú külföldi beavatkozás célpontjává vált uniós intézmények védelmére. Rámutattak, hogy számtalan kiskapu kínálkozik az EP feddhetetlenségi és átláthatósági szabályaiban és azok érvényre juttatásában.

Nyomatékosították, hogy a külföldi befolyásolás vagy annak kísérlete „nem maradhat következmények nélkül”. Fel kell függeszteni minden olyan folyamatban lévő jogalkotási vagy nem jogalkotási eljárást, amely egy korrupciós ügyben érintett ország hatóságaival való együttműködésről szól. Az uniós pénzek folyósítását szintén le kell állítani, a civil szervezetek, a független média és a humanitárius segítségnyújtás finanszírozásának kivételével – írták.

Az EP-képviselők azt kérték, hogy a létrehozni tervezett uniós etikai testület kísérje figyelemmel, hogy a hivatalukból távozó európai parlamenti képviselők tartják-e a hathónapos visszavonulási időszakot. Be kell vonni azoknak a belépőkártyáját, akik közülük magas kockázatúnak ítélt országok nevében lobbiznak az uniós parlamentnél – írták.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta: Brüsszel eltussolná a korrupciós botrányt.

„A brüsszeli korrupció felszámolására nem az Európai Parlament látszatintézkedései, hanem a 2024-es európai parlamenti választások eredménye jelenti majd a csattanós választ” – fogalmaztak a Fidesz EP-képviselői, majd kiemelték: az európai parlamenti javaslatok a „felszínt kapirgálják”, és semmilyen érdemi választ nem tartalmaznak a „Brüsszelt megrázó súlyos korrupciós botrányra”.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője emlékeztetett: tavaly decemberben minden idők legsúlyosabb brüsszeli korrupciós botrányára derült fény, amely során bilincsben vitték el az Európai Parlament alelnökét, és több más baloldali képviselőt. „Ehhez képest hónapok óta azt látjuk, hogy Brüsszelben mismásolnak, és igyekeznek mindent a szőnyeg alá söpörni” – fogalmazott.

Az EP-képviselő hozzátette: a belső reformjavaslatok „teljes abszurditását” mutatja, hogy a jelentést egy olyan parlamenti bizottság készítette, amelynek elnöke a korrupciós botrányban érintett szocialista pártból kerül ki.

Nyilvánvaló, hogy a korrupciós gépezet haszonélvezői, a brüsszeli bürokraták nem akarják felszámolni ezt a számukra kedvező rendszert – hívta fel a figyelmet Hidvéghi Balázs.

Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője a reformjavaslatok egyike, egy uniós etikai testület létrehozása kapcsán rámutatott: az etikai testület létrehozására irányuló törekvés nem oldja meg azt a problémát, hogy az európai intézmények bizonyos tagjai több alkalommal büntetőeljárást is kiváltó korrupciós botrányba keveredtek. A brüsszeli korrupció eseteiben büntetőjogi kérdésekről van szó, nem etikai kérdésekről – mondta.

A kérdés jelentőségére tekintettel „a tagállamok feladata az európai intézményekre vonatkozó magatartási követelmények meghatározása” – tette hozzá a fideszes politikus.