A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb gazdasági kamara üzleti fórumán kijelentette, hogy az utóbbi évek világgazdasági átrendeződése közel sem kedvező Európa szempontjából, ráadásul fontos kereskedelmi kapcsolatokat számolnak fel politikai döntésekkel, és gyakorlatilag ellehetetlenülnek a kelet-nyugati együttműködés útvonalai.

Hirdetés

„Aki megpróbál pragmatikusan állni ehhez a kérdéshez, megpróbálja racionálisan nézni Kelet és Nyugat kapcsolatrendszerét, azt azonnal megvádolják oroszpártisággal, Putyin-barátsággal, azzal hogy a Kreml propagandistája” – fogalmazott.

„Nagyon nehéz észszerű politikával, észszerű megközelítéssel ma érvényesülni” – tette hozzá.

Majd rámutatott, hogy a brüsszeli intézkedések csak tovább nehezítik a gazdasági szereplők helyzetét, miközben az Egyesült Államok elsőbbséget biztosít a hazai vállalatok számára. „Mi itt, Európában meg lábon, sőt tüdőn lőjük magunkat a szankciókkal” – mondta.

„Ez nem a pozitív kilátásokat erősíti, azonban nekünk ezen körülmények között kell sikeresnek lennünk, ehhez pedig kiszámítható partnerségekre és megbízható, együttműködő partnerekre van szükség” – szögezte le, hozzátéve, hogy a magyar-szerb kapcsolat épp ekként írható le.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az európai versenyképességet gyorsan tudná javítani a közösség bővítése, a gazdasági tér új tagállamok felvétele általi kiterjesztése.

„Az EU-nak most nagyobb szüksége lenne Szerbiára, mint amekkora szüksége a szerbeknek van az EU-tagságra” – vélte. „Ezért nem tartjuk helyesnek azt a nagyképű és lekezelő hozzállást, amelyet Brüsszel tanúsít Szerbiával szemben” – fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy Magyarország nagy támogatója a Nyitott Balkán kezdeményezésnek, a kormány azt is felvetette, hogy a következő csúcstalálkozó legyen Budapesten. Mint közölte, az EU és a térségbeli államok szoros együttműködése nélkülözhetetlen a versenyképességhez, ahogyan az energiabiztonság is.

Úgy fogalmazott, hogy utóbbi téren „jól láthatóan csak egymásra számíthatunk”, s emlékeztetett a két ország energiabiztonságát erősítő megállapodásokra, például az új kőolajvezeték építésére és a közös földgáz-kereskedelmi vállalat létrehozására.

„Mára elértük azt a helyzetet, hogy nincs ellátásbiztonság Szerbiában magyar részvétel nélkül, és nincs ellátásbiztonság Magyarországon szerb részvétel nélkül” – figyelmeztetett, rámutatva, hogy az egyes szövetségesek által támadott Török Áramlat vezeték nélkül most egyik országban sem lenne elegendő földgáz.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a kétoldalú kereskedelem értéke tavaly 59 százalékos bővülés után megközelítette a hatmilliárd eurót, és itt arra is kitért, hogy az OTP az egyik legnagyobb bankká vált a szomszédos országban.

Ennek kapcsán bátorította a két ország vállalatait arra, hogy használják ki a kiváló politikai kapcsolatok jelentette lehetőségeket. Illetve rámutatott, hogy a magyar gazdasági növekedés töretlen, folyamatos beruházási csúcsok dőlnek, ez pedig megnyitja a lehetőséget, hogy a szerbek szabályozott körülmények között Magyarországon vendégmunkásként munkát vállaljanak.

Végül pedig tudatta, hogy a kormány folytatni fogja a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, ugyanis „minél sikerebb Szerbia, annál sikeresebb Magyarország”.

Korábban írtuk