Bakondi György hozzátette: az elfogott embercsempészek számában is háromszoros növekedés látható. A főtanácsadó azt, hogy a migráció ismételten erősödött Európában, azzal indokolta, hogy májustól javul az időjárás, illetve a világjárvány miatt korábban bevezetett nagyon komoly szigorítások enyhítése is fokozza a migrációs nyomást. Rámutatott: a korlátozó intézkedések egyik eleme a határellenőrzés jelentős szigorítása volt, amihez a hadsereget is igénybe vették, így pedig az embercsempészek mozgástere nagyban beszűkült. Fontos, hogy ennek hatására az embercsempészek elfogása miatt a „szolgáltatás” ára is jelentősen nőtt – tette hozzá.

Hirdetés

Bakondi György szerint egy másik szempont, hogy a politikai vitákat kiterjesztik a migrációra is. Erre példaként említette a marokkói-spanyol vitát, amelyben nem történt klasszikus, diplomáciai síkon megoldás, így közel 10 ezer migránst engedtek el a marokkóiak. Ez a helyzet több szempontból is nehéz, ezek egyike, hogy a marokkóiak csak a marokkói állampolgárokat fogadják vissza – jelezte.

Hasonlónak nevezte a helyzetet az olasz tengeri határon, ahová a hatékonyabb görög határvédelem miatt irányult nagyobb forgalom.

Bakondi György szerint a migrációs helyzet miatt egyes országok továbbra is azt szeretnék, hogy valamilyen kötelező mechanizmus keretében osszák szét a migránsokat. Magyarország álláspontja 2015 óta világos és változatlan, semmilyen elosztást „nem támogatunk” – szögezte le, amely hozzátette: egyelőre nem lehet megmondani, hogy a kötelező kvóta esetleges bevezetését összekötik-e majd a jogállamisági eljárásokkal.

Korábban írtuk

Ami most látszik, az az, hogy a kötelező kvóta elutasítottsága lényegesen nagyobb az Európai Unióban, mint 2015-ben, tehát mindenféle jogi trükközés nélkül nem tudják áterőltetni – fogalmazott Bakondi György.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint a mostani helyzet megértéséhez fontos tudni, hogy mára a gyakorlatban elavult lett a török-EU megállapodás, és ezt szeretnék a felek megváltoztatni. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy ehhez Törökország milyen feltételeket támaszt majd – tette hozzá. Mindezzel párhuzamosan készült egy uniós migrációs stratégia is, amelynek azonban több elemével „nem értünk egyet” – mondta.

Az egyik legfőbb támadás most amiatt tapasztalható Magyarország ellen, hogy miért csak a határon kívül lehet beadni a menekültkérelmeket – jelezte Bakondi György, aki arról is beszélt, hogy a kötelező kvóták esetében már korábban bebizonyosodott, hogy teljesen alkalmatlan eszköz az illegális migráció kezelésére. Azok, akiket valamelyik országba szétosztottak, előbb-utóbb ismételten döntően Németország felé vették az irányt. Éppen ezért a magyar álláspont abban a tekintetben is következetes, hogy a migráció megoldása a problémák importálása helyett csak a helyben való segítésnyújtás lehet. Ennek egyik legjobb és nemzetközileg is elismert példája a Hungary Helps program – mondta a főtanácsadó.