A kabuli városvezetés hétfőn jelentette be, hogy az iszlám törvénykezés, a saría előírásaiba ütköző reklámokat eltávolíttatják. A közlemény szerint az üzlettulajdonosoknak be kell tartaniuk „az erkölcsi értékeket” a plakátok és egyéb hirdetések nyomtatásánál.

Hirdetés

A tálibok Twitter-oldalán közzétett felvételeken már hétfőn olyan plakátokat és reklámtáblákat lehetett látni, egyebek között szépségszalonok kirakataiban, amelyeken átfestették, vagy lekaparták a nők arcképeit.

Nematullah Barakzai, a városvezetés szóvivője a dpa német hírügynökségnek elmondta, hogy a tálib kormány vonatkozó döntését követően kötelesek voltak így cselekedni.

A tálibok augusztusi hatalomra kerülésük óta jelentősen megnyirbálták a nők jogait. Sok esetben a nők például nem térhettek vissza korábbi foglalkozásukhoz, illetve tanulmányaikhoz. Utcai tiltakozásaikkal szemben pedig erőszakkal léptek fel a radikálisok.

Korábban írtuk

De nemcsak a nők, hanem az újságírók is megszenvedik a tálibok uralmát. A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet és az Afganisztáni Független Újságírók Szervezete (Ajia) hétfőn ismertetett jelentése szerint a dél-ázsiai ország sajtóorgánumainak 43 százaléka volt kénytelen bezárni augusztus óta, miközben az afgán újságírók 60 százaléka munkanélkülivé vált. E tekintetben különösen a női médiamunkások helyzete aggasztó, ugyanis 84 százalékuk vesztette el munkahelyét. Afganisztán 34 tartományából 15-ben egyáltalán nem dolgoznak már nők a sajtóban.

A Riporterek Határok Nélkül arról számolt be, hogy az augusztus közepén nyilvántartott 543 sajtóorgánumból november végére 312 maradt.

„Négy hónappal korábban a legtöbb afgán tartományban legalább tíz, magánkézben lévő sajtóorgánum működött” – ismertette a szervezet, hozzátéve, hogy mára egyes régiók helyi sajtó nélkül maradtak. Kabulban, ahol a tálibok hatalomátvétele előtt a legtöbb lap, illetve televíziós csatorna működött, a médiavállalatok 51 százaléka, vagyis a 148-ból 72 zárt be.