„A kérdés nem az, hogy csatlakozzon-e NATO-hoz vagy sem, hanem az, hogy mikor tud csatlakozni” – szögezte le Joe Biden a vilniusi NATO-csúcs után, amelyen semmilyen csatlakozási ütemtervet sem nyújtottak be Ukrajna számára.

Hirdetés

Biden kijelentette: azt várja, hogy az ukrán ellentámadás az Oroszországgal való tárgyalásokhoz vezet majd. Hozzátette: nem gondolja, hogy a háború több évig tartana. „Remélem, az a várakozásom, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ér el az offenzívája során, ami előbb vagy utóbb tárgyalásos rendezéshez vezet majd” – mondta az amerikai elnök.

A Sauli Niinistö finn elnökkel közös sajtótájékoztatón Biden hangsúlyozta: a NATO-vezetők megmutatták a világnak, hogy a katonai szövetség „egységesebb, mint valaha”. – A szövetségesek tudják, hogy ez a harc nemcsak Ukrajna jövőjéért, de egész Kelet-Európa és a világ szuverenitásáért, biztonságáért és szabadságáért folyik – mondta az amerikai elnök.

Biden hihetetlen előnynek nevezte Finnország NATO-csatlakozást, amikor a csúcstalálkozóról hazatérőben csütörtökön Helsinkiben finn vezetőkkel találkozott. Sauli Niinistö finn államfővel a helsinki elnöki palotában tartott kétoldalú találkozóján kijelentette: „nem hiszem, hogy a NATO valaha is erősebb volt”.

Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. Az Európai Unió tagállamai közül messze Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal: mintegy 1340 kilométer. Finnország csatlakozásával a NATO Oroszországgal közös határa a duplájára nőtt.

A finn elnök „biztonságunk új korszakáról” beszélt. Niinistö köszönetet mondott a támogatásért az Egyesült Államoknak, és elismerően nyilatkozott arról, hogy Joe Biden egységet alakított ki a vilniusi NATO-csúcson.

A finn államfővel tartott megbeszélése után az amerikai elnök Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia és Izland állam- és kormányfőivel tartott találkozót, amelyen az éghajlatváltozás kérdéseit vitatták meg.

Biden szorosabb együttműködést szorgalmazott a klímaválság kérdésében. Leszögezte: „ez az egyetlen, az emberiség létét fenyegető veszély, és nincs sok időnk, de bízom abban, ha továbbra is együtt munkálkodunk, kezelni tudjuk (a válságot)”. „Az északi országok mindig is vezető szerepet játszottak ebben” – tette hozzá.

Több észak-európai ország élen jár az éghajlatváltozás elleni harcban és a megújuló energiák felhasználásában. Dánia például célul tűzte ki, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Mette Fredericksen dán miniszterelnök elismerően szólt arról, hogy Joe Biden visszavezette az Egyesült Államokat az éghajlatváltozás elleni harcba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem csupán a klímaválságot kell megoldani, hanem munkahelyeket is kell teremteni az emberek jövőbeli jóléte érdekében.

Korábban írtuk