Herbert Kickl
Hirdetés

Fogy az idő, hogy Karl Nehammer (ÖVP) kancellár és Andreas Babler új SPÖ-vezér változtathasson az osztrák belpolitika jelenlegi tendenciáján: legkésőbb 2024 őszén országgyűlési választások lesznek Ausztriában, előttük pedig az EP-választás július 9-én. A mostani felmérés nem hozott jó hírt Nehammernek és Bablernek: az ÖVP–SPÖ-nagykoalíciónak nem lenne többsége, az ÖVP jelenleg 24, az SPÖ 22 százalékon áll.

A baloldal nagy reménye is szertefoszlani látszik, mivel az SPÖ-ből, Zöldekből és Neosból álló kormány sem tűnik megvalósíthatónak: a szociáldemokrata SPÖ 22 százalékos támogatottságával nem menne sokra a 10 százalékon stagnáló Zöldekkel és a liberális Neosszal, amelynek jelenleg 8 százaléka volna: ez együtt is csak 40 százalék, ami aligha duzzasztható többséggé 15 hónap alatt.

Ez azt jelenti, hogy az FPÖ nélkül pillanatnyilag nem lehet kormányt alakítani Ausztriában, kivéve azt a nagyon irreális forgatókönyvet, hogy az ÖVP, vagyis az Osztrák Néppárt is csatlakozik a baloldali koalícióhoz, és létrehoznak egy, az ÖVP-ből, SPÖ-ből és a Zöldekből álló hárompárti koalíciót – írja az Exxpress.at.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy egy ilyen felállást a Németországétól eltérő politikai hagyományokkal rendelkező osztrák választók nem feltétlenül fogadnának el. Persze ettől még megeshet, hogy létrejön…

Népszerűbb, mint valaha

Az Osztrák Szabadságpárt jelenleg 30 százalékon áll. Eszerint ha az FPÖ menetelése kitart jövő őszig, megnyerik a választást. Kormányalakítási megbízásra az eddigi nyilatkozatok alapján mégsem számíthatnak a zöld-liberális Van der Bellentől. Ugyanakkor óriási botrány lenne a győztest karanténba zárni.

Az Osztrák Szabadságpárt már több mint fél éve vezeti a közvélemény-kutatásokat. Kiheverte a 2019-es Ibiza-botrányt, amelynek kirobbanása óta négy év telt el. A legutóbbi négy tartományi választáson is az országoshoz hasonló sikerarányokat ért el, Salzburgban a szavazatok csaknem 26 százalékát szerezte meg. A Szabadságpárt ma népszerűbb, mint amikor Heinz-Christian Strache vezetésével 2017-ben kormányra került, és még az 1955-ös megalakulása óta legjobb 1999-es eredményénél is nagyobb a támogatottsága – az eddigi rekord Jörg Haider idején 26,9 százalék volt. Indokoltnak látszik, hogy a párt elnöke, Herbert Kickl az FPÖ és a lakosság országos összefogásáról beszélt.

Egyes elemzők úgy vélik, az FPÖ sikerének kulcsa a rivális pártok válsága, gyengesége. Az elmúlt időszak különböző kríziseiből a Szabadságpárt profitált, legyen szó akár az inflációról, de még a koronavírus-járványról is. Akkor az FPÖ élesen kritizálta a sokak szerint eltúlzott járványügyi korlátozásokat vagy például az egyedül Ausztriában bejelentett kötelező oltás tervét.

A növekedés nem annak köszönhető, hogy Herbert Kickl vezetése alatt behúzódtak volna a mérsékelt középre. Ennek épp az ellenkezője történt: a választók mozdultak el feléjük, olyan erőt keresve, amely a legégetőbb problémáikra, mindenekelőtt a tömeges bevándorlás kezelésére, a háborús szankciókra vagy a családok helyzetére megfelelő választ tud adni. A többi párt által sokat kritizált, de nagyon találó szlogenjük szerint azokra számítanak, akik normális Ausztriát akarnak.

Ausztria Erőd

A párt fő programpontjainak egyike a bűnöző bevándorlók kitoloncolása, vagyis a Festung Österreich (Ausztria Erőd), amely egyúttal egy bevándorlásellenes kampány. Ennek keretében az FPÖ online petíciót indított az Európai Unió Tanácsának legutóbbi állásfoglalása, az EU-ba érkező migránsok kötelező, kvótaalapú elosztása, illetve a migránsokat be nem fogadó országok megbüntetése ellen. Felhívásuk így hangzik: „Az FPÖ hónapok óta figyelmeztet a menedékkérők számának újabb növekedésére és ennek az új tömeges migrációnak a következményeire. […] Az ország érdekeit a brüsszeli érdekek elé kell helyezni. Nehammerrel és társaival ellentétben nekünk, szabadságpártiaknak megvan az akaratunk és a bátorságunk, hogy végre megállítsuk az illegális, tömeges bevándorlást, és a bűnöző menedékkérőket azonnal kitoloncoljuk.”

A pártelnök a kampányindítón bejelentette: olyan nincs, hogy egy szuverén államnak, egy nettó befizető schengeni tagországnak kérnie kelljen az Európai Bizottságtól, hogy hadd védhesse meg a saját határait. Kickl felhívta a figyelmet arra, hogy 2023 első négy hónapjában csaknem 14 ezer menedékkérelmet nyújtottak be.

– Legtöbbjük fiatal férfi Afganisztánból, Szíriából és Indiából. Aki átmeneti védelmet keres nálunk, annak ennek megfelelően kell viselkednie! Aki megszegi a törvényeinket, annak el kell hagynia az országot! A közelmúltban gyilkosságokkal, késelésekkel és rablásokkal járó erőszakhullám azt mutatja, hogy az integrációs kísérlet kudarcot vallott. Le kell porolni és felül kell vizsgálni a menekültügyi törvényt nemzeti és uniós szinten egyaránt.

A Szabadságpárt kezdettől hevesen tiltakozik a Moszkvával szembeni, ám Európát sújtó uniós szankciók és az ukrajnai fegyverszállítások ellen. Emellett úgy véli, hogy a jelenlegi uniós inflációs válságban Kínával gazdasági háborút kezdeményezni teljes felelőtlenség, és az Oroszország elleni szankciókhoz hasonlóan maradandóan károsítja az európai gazdaságot és az állampolgárokat.

– Ehelyett azonnal le kell állítani a szankciókat, és nem kell tovább rombolnunk nehezen megszerzett jólétünket – jelentette ki az FPÖ Europa szóvivője, Petra Steger az FPÖ külpolitikai szóvivőjével, dr. Axel Kasseggerrel együtt az Európai Bizottságnak a kínai politika átrendezéséről szóló dokumentumáról.

Konzervatív családpolitika

A Szabadságpárt hagyományhű családpolitikát képvisel. Mint hangsúlyozzák, az SPÖ és az ÖVP végleg búcsút intett a klasszikus családi értékeknek, illetve a hagyományokat feláldozzák a baloldali társadalmi utópiák oltárán. A Szabadságpárt szerint ugyanakkor az ország jövője a családokon és a gyermekvállaláson múlik, aminek nem szabadna az anyagiakon megbuknia. A politika fontos feladata, hogy megteremtse a szükséges keretfeltételeket, hogy a családok a lehető legjobban kezelhessék a mindennapi élet kihívásait. Ezért komplex családtámogatási rendszert dolgoznak ki.

A Szabadságpárt egyértelműen kormányzásra készül, ám az abszolút többséghez kevés a 30 százalék, a koalíciós partnerekkel viszont komoly gondjuk lehet. Az ÖVP jöhetne elsőként szóba, ám az Osztrák Néppárt az eddigi nyilatkozatai alapján kategorikusan kizárja a koalíció lehetőségét az FPÖ-vel.

A szociáldemokraták korábban tettek gesztusokat, a két pártnak voltak hasonló üzenetei is. Azonban új pártelnökük a botrányos körülmények közt megválasztott Andreas Babler lett, aki, mint korábban megírtuk, köztudottan és bevallottan kommunista, még a saját párttársai sem fogadták kitörő lelkesedéssel (2023/25. szám). Az SPÖ-vel tehát kibékíthetetlenné vált a kapcsolat, és ideológiai okokból hasonlóan kizárható az együttműködés a Zöldekkel, illetve a liberális Neosszal is.

Korábban írtuk

Az Osztrák Szabadságpártot a német AfD mintájára a többiek megpróbálhatják elszigetelni. Ausztriában ez nem olyan magától értetődő, mint Németországban, de a nem ragadó borítékok országában sok minden megtörténhet. Emlékezzünk vissza a 2019-es EP-választás hajrájára, amikor egy héttel a választás előtt két német lap nyilvánosságra hozta a párt akkori elnökét, Heinz-Christian Strachét lejárató Ibiza-videó egyes jól kivágott részleteit. Azután négy évébe került a Szabadságpártnak, hogy újra magára találjon.

Ugyanakkor minél nagyobb egy párt támogatottsága, annál nehezebb izolálni, ráadásul a tudatos, meggyőződéses választók a jól időzített politikai bombáknak sem ülnek fel feltétlenül. Ezért van óriási jelentősége a kibontakozó nemzeti összefogásnak, amelyről Kickl beszélt.