Hirdetés

Angela Merkel az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén bemutatta a német elnökség stratégiáját és fő céljait.

„Hatalmas erőfeszítésre, közös munkára és szolidaritásra van szükség az Európa előtt álló problémák megoldásához. Meg kell változtatnunk Európát, ha meg akarjuk védeni és őrizni” – fogalmazott.

Aláhúzta, hogy semmifajta világjárvány nem lehet ürügy a demokratikus jogok csorbítására, az emberi jogokat nagyon rövid ideig és nagyon indokolt esetben szabad csak korlátozni. Illetve leszögezte, hogy nem nevezhető demokráciának az a rendszer, ahol az ellenzéki hangok vagy a sokszínűség nem kívánatos.

Korábban írtuk


„Most minden korábbinál inkább szükség van arra, hogy az alapvető jogokat és értékeket megvédjük, hogy támogassuk egymást és összetartsunk” – hangsúlyozta.

A járvány okozta kihívások kezelése akkor lehetséges, Európa akkor kerülhet ki erősebben a válságból, ha a tagországok összefognak, segítenek egymásnak. Egyedül egyetlen ország sem képes kilábalni a krízisből. A szolidaritás nem csak gesztus, hanem hosszú távú befektetés. Gyűlölettel és ellenségeskedéssel nem lehet megküzdeni a vírussal – mondta.

Rámutatott, hogy a német uniós elnökség célkitűzései között szerepel az alapvető jogok védelme, a szolidaritás előmozdítása, a környezetvédelem, a digitalizáció felgyorsítása, valamint Európa szerepének megerősítése a világban.

Fontosnak nevezte, hogy Európa digitális téren minden más szereplőtől függetlenné váljon, s erősítse a védelmét a kibertámadásokkal szemben is.

Nagy-Britannia európai uniós kilépésével összefügésben aláhúzta, a szigetország a jövőben is fontos partnere marad az EU-nak. Németország fel kívánja gyorsítani a tárgyalásokat, hogy még az ősz folyamán megállapodás születhessen a jövőbeli kapcsolatok lezáratlan fejezeteinek tekintetében. Azonban arra is fel kell készülnie az EU-nak, hogy a december végéig tartó átmeneti időszak lezárultáig nem születik megállapodás Londonnal – figyelmeztetett.

Angela Merkel beszélt arról is, hogy a német elnökség előrelépést kívánna elérni Észak-Macedónia és adott esetben Albánia csatlakozási folyamatában is, illetve elő akarja mozdítani más nyugat-balkáni országok uniós integrációját is.

Kiemelte továbbá, Németország foglalkozni kíván a migráció kérdésével, ugyanis – szavai szerint – előrelépésre van szükség az uniós migrációs politika területén, a tagállamoknak egyetértésben kell megoldaniuk ezt a politikai és humanitárius feladatot.

Kínával összefüggésben elmondta, az EU szoros politikai és kereskedelmi kapcsolatokat tart fent a távol-keleti országgal, ugyanakkor az emberi jogokat és a jogállamiságot érintően jelentős nézetkülönbségek vannak. Noha nem tartható meg ősszel az EU-Kína csúcstalálkozó, Berlin azért fontosnak tartja, hogy a párbeszéd folytatódjon Pekinggel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a járvány miatt a világ és benne Európa mélyebb krízisbe került, mint a 2008-as gazdasági világválság idején.

Szerinte a fellendülést csakis közös munkával lehet elindítani és fenntartani. Ehhez nyújtana segítséget az EU hétéves költségvetésére épülő, 750 milliárd eurós helyreállítási csomagra vonatkozó bizottsági javaslat.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette, a következő hat hónapban azon témákat kell előtérbe helyezni, amelyek összekötik a tagországokat és elősegítik az EU versenyképességét.

Arra szólított fel, hogy a német elnökség szálljon síkra egy méltányos és kiegyensúlyozott költségvetés elfogadása érdekében, megerősített kohéziós politikával, a jogállamiság terén pedig emelkedjen felül a prekoncepciókon, és tegyen azért, hogy az uniós szerződések mentén egyenlő mércével lehessen csak vizsgálódni.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom képviselője hangsúlyozta, a német elnökség tehetne azért, hogy az EU-s támogatások közvetlenül a civil szervezetekhez jussanak ahelyett, hogy „azt a kormányt támogatná, amely lábbal tiporja az EU értékeit”. Kijelentette, hogy a cselekvés elmaradása aláásná EU stabilitását, és újabb szöget ütne a magyar demokrácia koporsójába.

Németország július elsejétől vette át fél évre az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Horvátországtól.