Fotó: MTI/AP/Panagiotis Balaskas, archív
Illegális bevándorlók szaladnak lángoló lakókonténerek mellett a görögországi Leszbosz szigetén fekvő Moria migránstáborban 2020. szeptember 9-én.
Hirdetés

Gerd Müller az ARD országos köztelevízió hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy nem lehet várni, amíg valamennyi tagállam egyetértésre jut a menekültügyi szabályozás kérdéseiben, hanem lépni kell.

A menedékkérők befogadására hajlandó országok összefogásával heteken belül rendezni lehet a tűzvész miatt hajléktalanná vált emberek helyzetét. „Nyolc erős ország meg tudja oldani a problémát” – fogalmazott a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Hozzátette, hogy Németországnak a helyi önkormányzatok és tartományi kormányok felajánlásai alapján kétezer menedékkérőt kellene átvennie Leszbosz szigetéről.

Hasonlóan fogalmazott az egyik legnagyobb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet, aki az ARD-nek azt mondta, hogy a menedékkérők „európai földre léptek”, ezért „a menekültválság európai probléma”, amelyet az EU meg is tud oldani, ugyan „nem az összes európai partnerrel, hanem azokkal, akik készen állnak tanújelét adni az emberségességnek”.

Korábban írtuk

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa kiemelte, hogy Németország az eddiginél nagyobb hozzájárulást biztosíthatna ezen törekvésekhez. Észak-Rajna-Vesztfáliában is több város felajánlotta további menedékkérők befogadását – tette hozzá. Ugyanakkor csak más EU-tagokkal együttműködve szabad átvenni embereket. Nem lenne jó azt a látszatot kelteni, hogy Németország egyedül rendezi a Moria tábor lakóinak ügyét, más országok pedig kihátrálnak a feladatból – mondta.

A CDU/CSU pártszövetségben vannak eltérő vélemények is. Nem szabad más EU-tagállamba áthelyezéssel vagy a menedékjogi eljárásban biztosítandó kedvezményekkel „megjutalmazni az erőszakot” – mondta Lucia Puttrich, Hessen tartomány kormányának szövetségi és EU-s ügyekért felelős minisztere, utalva arra, hogy a görög hatóságok gyanúja szerint gyújtogatás miatt égett le a tábor, és az elkövetők táborlakók lehettek.

Ugyanakkor az EU-nak mindent meg kell tenni a Görögországba érkező menedékkérők elhelyezési körülményeinek javításáért – tette hozzá a CDU-s politikus.

A 2800 személyesre tervezett Moria táborban legutóbb mintegy 12 600 ember lakott. Segélyszervezetek rendszeresen bírálták az életkörülményeket, a zsúfoltságot. A tábort a napokban karantén alá helyezték, mert elkezdett terjedni az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2). Kedden 35 igazolt fertőzöttet tartottak nyilván. A tábor a szerdára virradóra kitört tűzben lakhatatlanná vált.

Fokozott készültséget rendeltek el a görögországi táborokban, különösen azokban, amelyekben egyeseket el kellett különíteni koronavírus-fertőzés miatt, miután a héten leégett a túlzsúfolt móriai tábor – közölte csütörtökön az athéni kormány.

Fokozott készültséget rendeltünk el, és a polgári védelmi minisztérium nagyfokú biztonsági intézkedéseket tart fenn azon táborokban, amelyekben az elmúlt napokban elkülönítés történt, miután koronavírus-fertőzöttekre bukkantak – mondta Sztéliosz Pécasz görög kormányszóvivő egy rövid sajtótájékoztatón.

A hét eleje óta legalább három befogadó táborban diagnosztizáltak fertőzöttet Athén közelében.

A Leszbosz szigetén található móriai táborban – amely Európa legnagyobb és a sajtó szerint legélhetetlenebb táborának számít – a héten kétszer is tűz ütött ki, elpusztítva gyakorlatilag az egész létesítményt, így mintegy 12 ezer ember maradt fedél nélkül. Az AFP francia hírügynökség megjegyzi, hogy a tűzeset előtti napon 35 újabb koronavírus-fertőzöttet találtak és különítettek el.

A görög kormány vizsgálatot indított a tűz okainak feltárására, miközben utalt arra, hogy az incidens mögött menedékkérők állnak, akik azt akarták elérni, hogy Görögország szárazföldi részére szállítsák őket. Pécasz mindazonáltal kizárta, hogy a kísérő nélküli gyerekeken kívül bárkit is a szárazföldre szállítsanak Móriáról.

„Egyesek nem tisztelik az országot, amely befogadja őket (…), ők gyújtották a második tüzet szerda este, mert azt hitték, így elhagyhatják a szigetet. Csakis a kísérő nélküli gyerekeket fogják átszállítani a szárazföldre” – mondta.

A túlzsúfolt és egészségtelen életkörülményei miatt „dzsungelnek” becézett móriai tábor egyike annak az öt központnak, amelyet az európai hatóságok állítottak fel az égei-tengeri görög szigeteken a 2015-ös nagy migrációs válság idején, hogy csökkentsék a szomszédos Törökországból érkezők számát. Görögország szárazföldi részére csak a legkiszolgáltatottabb személyeket szállítják át, a menedékkérők többsége a szigeteken marad hónapokig, ha nem évekig.